Egy év a hegyen

Az eredetvédelem a borvidéki szabályozás nagykönyve. Lényegében arra nyújt garanciát, hogy egy adott termőhelyről kikerülő borok képesek egységes minőségben és jól felismerhetően megmutatni a borvidék stílusát, arculatát.

Ha tehát valaki villányi bort választ, rajta a magyar kikericset ábrázoló emblémával, biztos lehet abban, hogy amit kap, az hamisítatlan villányi lesz. Villányi, ennek megfelelő fajtából, a szükséges terméskorlátozással, garantált érlelési idővel. És ami talán a legfontosabb: a villányi borászok egyetértésével. Ugyanis minden bornak át kell esnie egy komoly minősítésen, bírálaton. S csak abban az esetben kerülhet piacra eredetvédett megjelöléssel, ha a bort a többi borász is arra érdemesnek találja. 

Látható, nem csupán a termelő szándékán múlik, hogy egy bor a klasszikus, a prémium vagy a szuperprémium sorozatban jelenhet meg. Kell hozzá szakmai egyetértés is, amelynek alapja a kifogástalan minőség. A többi pedig nyilván már ízlés dolga. De hát pont ez lényeg: az eredetvédelem nem az ízeket és zamatokat egységesíti, hanem az utat szabályozza. Amelyen végighaladva a borász eljut a saját karakterét, hitvallását is megjelenítő, de közben ízig-vérig villányi bor megszületéséig.

Villányi félédes? Felejtsd el!

Debreczeni Mónika a Vylyan birtokigazgatója a beszélgetés során is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az eredetvédelem valódi minőségjelző. Nem véletlen, hogy már a XIX. században is születtek híressé vált eredetvédelmi szabályozások. De különösen a válsághelyzetek után nőtt meg ezek jelentősége. Például a háborúk után mindig felszínre törtek a mennyiségi szempontok. Sokszor a hiányos technológiai háttér miatt sem tartották be a szabályokat a bortermelők. Csakhogy ez egy idő után kikezdte a borvidék reputációját, ezért kénytelenek voltak összeülni a borászok, hogy megállapodjanak a közös szőlőtermesztési és borkészítési elvekben.

Így történt ez a rendszerváltás után, a ’90-es években Villányban is, ahol a Vylyan Pincészet alapítója, Debreczeni Pál – a külföldi példák és tapasztalatok nyomán – maga is egyik motorja volt a helyi eredetvédelem kialakításának. Ipacs Szabó István a Vylyan főborásza többek között arról is beszél ennek kapcsán, hogy a borvidéki szabályozás nem egy kőbe vésett kódex. Időről időre változhat a piaci igények, a tapasztalat és a borászok saját értékítélete alapján. Az például nagyon korán eldőlt, hogy Villányban nem lehet a vörösbor félédes, csak száraz, bár ez kezdetben nem volt minden termelőnek egyértelmű. Ahogy rozéból sem készülhet prémium bor errefelé, mivel a rozé Villányban csak klasszikus lehet. Még akkor is, ha a fogyasztók fejében a villányi rozék rendszerint a felső polcon foglalnak helyet.

Rozé: nem a fajta számít

Ha Magyarországot egy borral kellene jellemezni, az a rozé lenne – idézett egy külföldi szakújságírót Ipacs Szabó István, amikor a Vylyan Kakas Rozéja került a kóstolópoharakba. És valóban! Ez az alacsony alkoholtartalmú, fiatal, “ropogós” bor egyre több vásárlót hódít meg az utóbbi években – már ahogy mi itt Magyarországon ismerjük. Mert egészen más egy Provance-i, egy amerikai vagy egy Ausztrál rozé. Itthon a firssesség és a könnyedség vált e borfajta jellemzőjévé. No meg a gondos elkészítés és a hozzá szükséges precíz technológia, amelyre a legnagyobb pincészetek is odafigyelnek.

Sok más borászattal szemben a Vylyannál jelenleg egyetlen rozé, a jól ismert Kakas szerepel a kínálatban. Ez egyenesen a főborász hitvallásából következik, aki szerint a szőlőfajták szerepe itt másodlagos. Sokkal fontosabb, hogy minden pontosan akkor és úgy történjen, amikor történnie kell. Nagyon lényeges tényezők a szüret időpontja, a gyors beszállítás, az érlelés hőmérséklete és szakaszai: ezek határozzák meg, hogy végül megszületik-e a kívánatos végeredmény.

Aki szeretné még több szakmai kulisszatitokról lerántani fátylat, hallgassa meg podcastunkat, és kóstolja velünk együtt Kakas Rozét!

A Cabernet Franc új otthona

 A XIX. század utolsó harmadában az Amerikából behurcolt szőlőgyökértetű, közismertebb nevén a filoxéra kipusztította az európai szőlőültetvények kétharmadát. A járvány a magyar birtokokat sem kímélte. Az őshonos hazai szőlők helyett a fertőzésnek jobban ellenálló külföldi fajtákat telepítettek. Ez történt Villányban is, ahol a cabernet franc a termőhelynek, a löszös talajjal borított mészkőnek és a sok napsütésnek, no meg a szőlőtermesztés és a borkészítés sok évszázados tapasztalatának köszönhetően új otthonra lelt. 

Az elmúlt több mint 100 évben a cabernet franc és Villány olyannyira egymásra találtak, hogy ma már a nemzetközi borszakmai is ezzel a fajtával azonosítja a borvidéket. Nem túlzás ezt állítani, hiszen 2019 óta a világ legrangosabb borszakértő képzése, a londoni székhelyű Masters of Wine vizsgáján is önálló tétel a Villányi Cabernet Franc. Egészen pontosan az történik, hogy vizsgának ebben a szakaszában vakkóstolással kell meghatározni a borfajtán túl még annak származási helyét is. Aki meghallgatja podcastunkat, még arra is választ kap, hogy melyik villányi pincészet cabernet franc borát érte az a megtiszteltetés, hogy Villányt képviselhesse a Masters of Wine bor-repertoárjában.

A cabernet franc villányi felemelkedése, a Villányi Franc megszületése és a nemzetközi elsimerése tehát több mint 100 éves munka eredménye, amely az elmúlt években fontos részévé vált az évente megrendelt Franc & Franc konferencia is. Ez nem csak a borászoknak, hanem a lelkes és kíváncsi borfogyasztóknak is különleges élményeket és kóstolási lehetőségeket kínál. Ráadásul ezen a jeles eseményen a villányi termelők kínálatán túl a világ különböző pontjairól meghívott pincészetek cabernet franc borai is megízlelhetők.

REDy-re készen

A Villányi Cabernet Franc valóban méltó képviselője a borvidéknek, mivel érett, kifinomult és kellően testes nedű, amely a különleges pillanatok méltó kísérője. Szinte szükségszerű volt, hogy előbb-utóbb megszületik "kistestvére", amely könnyen érthető és akár nap mint nap élvezhető villányi borként a fiatalokat, vagyis a jövő fogyasztóit is képes megszólítani. Ennek a gondolatmenetnek az eredményeként született meg a Villányi REDy, amely több szempontból is igazi különlegesség. 

Egyrészt a REDy is legnemesebb villányi hagyományokat viszi tovább, mivel egy - a cabernet franc-hoz hasonlóan jelentős - helyi beágyazottságú fajta, a kékoportó (újabban portugieser) adja a bor gerincét. De a szabálykönyv a házasításban már valódi gavallér, és nagy szabadságot enged a villányi pincészeteknek abban, hogy saját borkészítési stílusukat, ízlésüket megmutathassák. Így aztán évről évre újra megtörténik a nagy varázslat: ahány REDy születik, annyiféle árnyalata jelenik meg Villánynak. Miközben bármelyiket választjuk, ugyanazt a könnyed, gyümölcsös, jól érthető és élvezhető ízvilágot élvezhetjük.

Mi természetesen ezúttal is a Vylyan kínálatából választottunk szokásos borkóstolónkhoz. Aki teheti, maga is nyisson ki egy palack Villányi Vylyan REDy-t, és koccintson velünk jelképesen, miközben megtudhatja, mi kell egy sikeres portugieser-alapú házasításhoz.

A holdnaptártól a vizek járásáig

Napjaink divatos kifejezései az öko és a bio, és mint a beszélgetésből kiderül, Debreczeni Mónika is kacérkodik a gondolattal, hogy egyszer majd a Vylyan is átállítja gazdálkodásának minden elemét erre a szemléletre. Bármelyik kis területen kísérleteztek az öko-műveléssel, nyomós okai vannak, hogy egy másik gazdálkodási forma, az integrált növényvédelmi mód mellett tették le a voksukat. Az integrált növényvédelem ugyan nem színtiszta öko, de a természeti igen szoros szimbiózist feltételez, amire a birtokon kihelyezett több száz madárodú is emlékeztet, bármerre járunk a dűlők között. A jelentős szembetűnő gyakorlati különbségeket az jelenti, hogy míg az öko-gazdálkodásban lényegében a réz és a különálló nem használ vegyszereket, addig az integrált gazdálkodási mód ritkán, szélsőséges esetben bevethet egyéb vegyi anyagok is. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a termést vagy az ültetvényt olyan fertőzésveszély fenyegeti, ami más módon nem változtatható meg, és védekezés hiányában a termés vagy akár az ültetvény is megsemmisülhet. Szó esik az öko-gazdálkodás ortodox, vagy ha úgy teteszik, szélsőséges vonulatairól is, egy gyógyteás permetezéstől a hold járásáig és annak a szőlő nedvkeringésére gyakorolt ​​hatásáig. Bármennyire is spirituálisnak számít mindez, a birtokigazgató és a főborász egyetértenek abban a jövő biztosan vissza az irányba mutatnak: több más olyan lényeges növényvédőszer, amely a fertőzések kezelése helyett a szőlő immunrendszerének, vagyis a természetes védekezőképesség megerősítésének célja. és védekezés hiányában a termés vagy akár az ültetvény is megsemmisülhet. Szó esik az öko-gazdálkodás ortodox, vagy ha úgy teteszik, szélsőséges vonulatairól is, egy gyógyteás permetezéstől a hold járásáig és annak a szőlő nedvkeringéséhez gyakorolt ​​hatásáig. A Bármennyire is spirituálisnak számít mindez, a birtokigazgató és a főborász egyetértenek abban, hogy a jövő biztosan vissza fognak állni az irányba mutatva: több más olyan kiváló megoldás, amikor növényvédő szerek, mint amilyen növényvédő szerek kezelése helyett szőlő immunrendszereket, vagyis a természetes védekezőképesség megerősítését jelentenek. . és védekezés hiányában a termés vagy akár az ültetvény is megsemmisülhet. Szó esik az öko-gazdálkodás ortodox, vagy ha úgy teteszik, szélsőséges vonulatairól is, egy gyógyteás permetezéstől a hold járásáig és annak a szőlő nedvkeringésére gyakorolt ​​hatásáig. A Bármennyire is spirituálisnak számít mindez, a birtokigazgató és a főborász egyetértenek abban,

Borkóstoló: a Boszorkány Rizling és a Hërka Chardonnay

Ipacs-Szabó István főborász mellett ezúttal Tóth Sándor pincemester is beült mellénk, hogy együtt kóstoljuk meg a Vylyan Pincészet két fehérborát, a Boszorkány Rizlinget és a Hërka Chardonnay-t.  S mivel ezek a borok az Ördögszántotta hegy legendájának női szereplőiről kapták a nevüket, stílusosan behívtunk a körbe egy hölgyet, Gyüre Orsolya szerkesztő kollégánkat, és arra kértük, hozzon ő is néhány kérdést, no meg természetesen a poharát. Amikor nekikezdünk, még senki sem sejti, hogy a konkrét borok kóstolása kapcsán aztán alaposan körbejárjuk a rizlingek és a chardonnay-k  egymástól markánsan eltérő világát. Sőt, még ahhoz is kapunk tippeket, hogyha bármikor lányos zavarunkban fröccskészítésre vetemednénk, melyiket válasszuk.

Nyáron nagyobb sebességre kapcsol a szőlő

Ipacs Szabó István főborásztól megtudjuk, hogy az évnek ebben a szakaszában növekszik a legtöbbet a szőlő. Ebben az időszakban zajlik a legtöbb ún. zöldmunka is, vagyis a tőkék formázása, hajtás fésülése, amihez napról napra figyelemmel kell követni az ültetvényeket. Minden táblán szinte egyszerre kell elvégezni ezeket a munkákat és amíg a szőlő metszésére több hónap áll rendelkezésre, ezekre sokkal kevesebb, ideje van a pincészetnek. Kiderül az is, hogy érdemes-e máris következtetéseket levonni adott évjárat minőségével kapcsolatban ebben az időszakban.

Mitől olyan különleges a Mandolás dűlő?

Debreczeni Mónika számára minden dűlő csodaszép, egy azonban mégis közelebb áll a szívéhez, ez pedig a Mandolás. Azért kedveli egy kicsit jobban a többinél, mert a franc ültetvény itt a legszebb, és a sorok végében virágzó mandulafák tavasszal gyönyörű látványt nyújtanak. Ipacs Szabó István is ezt a dűlőt emeli ki, a hely egyedülálló kisugárzása miatt. Azt is megtudhatjukj, hogy ha igazán nyugodt pillanatokra vágyna, a Vylyan főborásza biztosan ehhez a dűlőhöz látogatna el, de a podcastban a másik négy dűlővel kapcsolatban is számos érdekességre és történetre fény derül.

Villányi Montenuovo cuvée 2016 és egy rögtönzött borkóstoló

Attól a ponttól kezdve prémium bor,  ha sokat tud róla beszélni az ember - vallja Debreczeni Mónika és ez bizony igaz a Montenuovo Cuvée-re is, mert a podcast utolsó harmadában e körül a bor körül forog a beszélgetés. Kiderül, mit jelent a BLIC mozaikszó és az is, hogy miért fontos, hogy eszünkbe jusson, amikor egy jó bort kóstolunk. A Montenuovó Cuvée elsődleges, másodlagos és harmadragos aromáin keresztül egy prémium gyorstalpalót is kapunk Debreczeni Mónikától. Aki teheti, töltsön egy pohárral ebből a borból és úgy hallgassa a beszélgetést - egyedülálló élmény!