Felforgatók
Egy műsor bátor és sikeres magyarokról, Kadarkai Endre vezetésével.
A nagyi éttermében kezdett, mára pedig egész gasztrobirodalmat sikerült felépítenie. Igazi krízisveterán, akinek nem szokása megragadni a mélypontokon.
Családi vállalkozásuk bedőlése után egy balatoni ejtőzés során találták ki a testvérével, hogy végre megadják a magyaroknak, amire régóta vágynak: egy szórakoztató, frappáns és pörgős főzőműsort egyszerű, de finom ízekkel. Ez lett a Street kicthen, azóta több újságuk és könyvük is megjelent, sőt az egyik legsikeresebb főzős tévéműsornak, a Konyhafőnöknek is ő lett a vezetője. Kadarkai Endre ebben az epizódban a gasztromédiás felforgatóval, Fördős Zével beszélget.
Íróból lett tanár, vagy tanárból lett író? Ebben az epizódban egy olyan vendéggel beszélget Kadarkai Endre, akinél nem húzódik erős határ a kettő között, hiszen Nényei Pál “Irodalom visszavág” című sorozatában új dimenziókat tárt fel az irodalomtörténelem tanításában.
Szükségtelennek gondolja a tankönyvek használatát, diákjait pedig magolás helyett valódi gondolkodás irányába próbálja mozdítani. Drámákat ír, Zrínyit kutat, és extrém osztálykirándulásokat szervez. Kadarkai Endre vendége Nényei Pál, a irodalomoktatás felforgatója.
Tatabányán született, sokáig üzletvezetőként képzelte el magát, a kereskedelmi pálya vonzotta, majd szinte egyik napról a másikra Bon Jovi mellett találta magát. A legnívósabb nemzetközi kifutók és fotózások arca lett pillanatok alatt, pedig az iskolában sokan és sokáig illették csípős kritikával külsejét. Első várandóssága alatt harminc kiló szaladt fel rá, s miközben a világ legjobb édesanyja akart lenni fontos munkáktól esett el, és jó néhány barátját is elvesztette. Mégis tudott szépíteni, nem is akárhogyan. Ma már egy egymilliárd forintos bevételű vállalkozás, a Tomán Diet tulajdonosa.
A Felforgatók vendége ezúttal: Tomán Szabina modell, édesanya, sikeres üzletasszony.
Néhány bárszék megépítésével kezdődött, majd a budapesti éjszaka egyik megkerülhetetlen helyével végződött. A Telep azonban sokkal több ennél: galéria és közösségi tér is. Bár sokan jártunk már ott, kevesen ismerjük a megálmodóit. Kadarkai Endre vendége Trellay Levente, a Madách tér felforgatója, akinek nevéhez a Bägel és Konyha is köthető, emelett pedig a Highlights of Hungary egyik kurátora, motortúra szervező aki szabadidejében hátrányos helyzetű gyerekeket nyaraltat. Projektjei mögött egy cél áll: közösséget teremteni, építeni és javítani.
Nem hisz az anarchiában, de jól láthatóan a csendben sem. A szabadság önmagában nem, csak egyfajta szisztéma mentén értelmezhető szerinte. Bár igazi felforgató, nem megy minden szabály ellen.
Kadarkai Endrével a kimondott igazságokról, a gyerekkori tornászélményeiről, a kőműves munkáról, az szabadságról és az autonómiáról beszélgettek.
Dr. Gyurkó Szilvia tavaly év végén jelentette be, hogy átmenetileg háttérbe húzódik, egy évig nem tervez semmilyen módon megjelenni a nyilvánosság előtt és dolgozni sem fog. Hogyan és miért döntött így? Mit fog csinálni ez alatt az egy év alatt? Mit gondol a sikerről és a sikertelenségről, az előtte tornyosuló falakról, a szabadságról, az egyenlőségről és a testvériségről, a munkamániáról? Sok más mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Kadarkai Endrével.
Dr. Novák Hunor gyerekorvost százezrek követik, de nemcsak a közösségi kommunikációban emelkedik ki szakmai köreiből, hanem a meghaladott protokollokkal szembeni csillapíthatatlan ellenállásával is. Nézetei rendre felkavarják az orvosi világ tekintélyelvű állóvizét, de ő nem törődik azzal, ki és milyen kritikával illeti, ha meg van győződve igazáról. Csak a tudományban hisz, a tévhitekkel leszámolna.
A Felforgatók harmadik évadának első epizódjában Kadarkai Endre Dr. Novák Hunorral beszélget az orvosi tudás határairól, az őszinte orvos-beteg kommunikációról, a homeopátiáról, a tettvágyról és arról is, mennyire hatódhat meg egy orvos.
A Felforgatók legújabb epizódjában Both Emőke, a BAGázs alapítója mesél arról, miért választotta a jogi pálya helyett a romákkal és a bűnelkövetőkkel való foglalkozást. Már a szakmai gyakorlatát is a tököli fiatalkorúak börtönében töltötte, ahonnan Aszódra ment pártfogó felügyelőnek, majd a bagi romatelepre.
Miért hozta létre a BAGázst és mi hajtja nap mint nap?
Pálfi György, magyar filmrendező, akinek nevéhez olyan filmek kötődnek, mint a Taxidermia vagy a Final Cut. Szabad és formabontó rendezői elvekben hisz, ami miatt konfliktusba került volt osztályfőnökével, Simó Sándorral és Andy Vajnával is.
Legtöbb filmjét elutasította a Filmalap, de állítása szerint mára már megedződött. Hogyan látja önmagát rendezőként, miként tekint vissza konfliktusaira és mi ad neki erőt a folytatáshoz? Pálfi Györgyöt Kadarkai Endre kérdezte.
Borgula András, az első magyar-zsidó színház alapítója, aki két sikertelen felvételi után sem adta fel színészi álmait, csak éppen egy másik országban próbálkozott tovább.
Izraelbe költözött, ahol rendezői és főhadnagyi diplomát is szerzett, de egy szerelem hazahívta. Itthon egyik színházhoz sem vették fel, majd a kellékesi munka után azt érezte, saját színházat kell alapítania.
Ez lett a Gólem Színház, amely 15 éve meghatározó szereplője a magyar kulturális életnek.
Miért ment ki Izraelbe, milyen élményekkel és életfelfogással tért haza és mi éltette, hogy soha ne adja fel a színház iránti szenvedélyét?
A papokról sokféle sztereotípia él az emberekben, jellemzően nem motorozó, edzőterembe járó, gitározó embereket képzelünk el. Hodász András ezeket az elképzeléseket döntötte meg és szenvedélyesen keresi az új utakat. Azt mondja nem a kereszténység üzenete változott, hanem csak az, ahogyan azt el kell mesélni.
Miért választotta a szerelem és a színészi pálya helyett a papi hivatást egy merész és vagány srác 26 évesen? Milyen egyházi reformokat tart fontosnak és hogyan próbálja meg ledönteni az egyházról és a papságról alkotott sztereotípiákat? Hogyan gondol a 21. században egy misére, elképzelhetőnek tartja-e, hogy feladja a papi hivatást? Ezekről mind szó lesz a Felforgatók aktuális epizódjában.
Lázadó típus, aki világéletében rettegett az unalomtól. Már gyerekkorában gyakran tanúsított ellenállást: óvodás korában felgyújtotta a kantáros rövidnadrágját, mert nem tetszett neki, hogy azt kell felvenni. Azt mondja, beszürkül az, aki beáll a sorba. Ma munkaalkoholistának tartja magát, rajong a családjáért, de nem lenne saját maga főnöke.
Van a kertjében egy diófa, ahova éjjel háromkor leül gondolkodni, jegyzetelni a sárga papírjaira, ha éppen nehéz a dolog. Időnként indulatos, határozott céljai vannak és nehezen tudják letéríteni az odavezető útról. Bár biciklizik, sétáltatja a kutyáját és zongorázik is néha, nem tudja elképzelni, hogy valaha is megálljon.
Egy 2010-es konfliktusba majdnem belebukott, de ő és a konferenciái sosem váltak szét. sőt csak erősödött köztük a kötelék.
A Felforgatók negyedik epizódjában Kovács István "Kovi" a vendégünk, aki felforgatta a felnőttfilmes ipart Magyarországon és a világon egyaránt. Megtalálta a piaci rést és producerként, valamint rendezőként elkezdett filmeket forgatni. Pályafutása során egymás után kétszer megkapta a legjobb európai rendezőnek járó díjat, és visszavonulása után megint egy sikeres területet választott: megszabadult 91 kilótól és most ő segít másoknak ebben.
Hogyan lett egy gátlásos, polgári családból származó fiúból felnőttfilmes rendező, hogyan változtatott a magyar prüdérián és mi motiválta ebben? A beszélgetésből sok más mellett ez is kiderül.
A Felforgatók harmadik epizódjának vendége Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, aki az élsportolói elhivatottságot átültetve az üzleti életbe, létrehozta Magyarország legnagyobb ásványvízmárkáját. A cég, többféle felvásárlás után mostanra Közép-Európa meghatározó élelmiszeripari cégévé nőtte ki magát.
Balogh Levente önmagát érzelmi alapú üzletembernek tartja, aki az első öt év profitnélküliség után a marketingbe fektette a bevétel jelentős százalékát. Ebben hitt a kezdetektől, amikor mindenki le akarta beszélni és hisz benne a mai napig.
Milyen út vezetett el a sikerhez? Milyen üzleti stratégia van mögötte és mi a filozófiája az üzleti életben? Hogyan viselkedik, ha egy munkatársában csalódik és mire számíthatnak azok a reklámügynökségek, akik neki szeretnének dolgozni?
Milyen érzés egyedüli női dumaszínházasnak lenni? Milyen kihívások vártak Anettre, amikor kapcsolatok nélkül megérkezett Budapestre, hogy megvalósítsa az álmát és hivatásos író váljon belőle? Hogyan működik az anyaság egészen fiatalon, amikor valaki éppen hogy belecsöppen a szórakoztatóiparba. Kicsi mellek, szemérmesség és káromkodás, sok más mellett ezekről a témákról is őszintén beszélgettünk Kormos Anettel.
Zacher Gábor Magyarország egyik legismertebb orvosa, aki az utóbbi évtizedben toxikológusként, az alkoholizmus és a drogok elleni harc egyik képviselőjeként rengetegszer jelent meg a médiában. 2018. augusztusig a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezetője volt, de a lehetetlen körülmények, az orvos- és eszközhiány miatt felmondott, azóta mentős orvosként dolgozik. Kadarkai Endrével beszélgetnek arról, mikor jön el a pillanat, amikor le kell lépni valahonnan, hogy van-e benne hiúság, hogy mit gondol a bátorságról vagy mit kezd az alkoholista kocsmárosokkal. Elmondja azt is, hogy miért kell emberi nyelven beszélni a beteggel és hogyan érdemes közelebb hozni az átlagemberhez az orvosok fura, kissé zárt világát.
A Felforgatók első évadában tíz magyar történetét mutattuk be, akik mertek szembemenni az árral. A második évad 2020 tavaszán érkezik, addig az első tíz történet kimaradt részeiből idézünk.
Virág Judit, a műkereskedelem megújítója a kezdetekről, Orlai Tibor, az Orlai Produkció kitalálója a bemutatók előtti stresszről, Böszörményi Gyula író pedig élete első hamburgeréről oszt meg részleteket.
A Felforgatók első évadában tíz magyar történetét mutattuk be, akik mertek szembemenni az árral. A második évad 2020 tavaszán érkezik, addig az első tíz történet kimaradt részeiből idézünk.
Az egyik legismertebb és legmerészebb riporter, Szilágyi János egy fontos etikai dilemmáról, Kende-Hofherr Krisztina tanácsadó a sztárcsinálásról és a kritikákról, Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója az iskolák szerepéről, Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője pedig a vezetői szigorról mesélnek.
A Felforgatók első évadában tíz magyar történetét mutattuk be, akik mertek szembemenni az árral. A második évad 2020 tavaszán érkezik, addig az első tíz történet kimaradt részeiből idézünk.
Hogyan zajlott a Dumaszínház legnagyobb belső konfliktusa, mitől sírja el magát Almási Kitti és miért ment szembe Szendi Gábor a pszichiátriai szakmával?
Böszörményi Gyulát kétéves korában egy ritka izomsorvadásos betegséggel diagnosztizálták, az orvos akkor azt mondta a szüleinek: ne nagyon szeressék meg ezt a gyereket, mert 10 éves születésnapját nem fogja megélni.
Böszörményi Gyula ma 55 éves, az egyik legsikeresebb magyar ifjúsági regénysorozat szerzője, a Gergő-sorozat vagy az Ambrózy báró esetei-sorozat és további közel ötven könyv írója, de dolgozott több tévés produkció forgatókönyvírójaként és álnével is publikált romantikus novellákat.
A siker nem adta könnyen magát. Gyerekkorában alig vitték ki a lakásból, majd mozgássérültsége miatt értelmi fogyatékosoknak fenntartott intézménybe küldték, onnan egy szociális otthonba került. Akkor két idősebb férfival közösen kitalálták, hogy halálra isszák magukat. Két nővér mentette ki Gyulát ebből a zsákutcából, ekkor kezdett el írni.
Megjelent az első könyve, a Kucó, de ez sem hozott sikert, a könyv a nyakán maradt, jobb híján maga kezdte árulni a Vörösmarty téren. Rengeteget írt, de hiába, a kiadók sorra utasították vissza. Aztán egy Sziámi-koncerten odagurult tolókocsijával Müller Péter Sziámihoz és a kezébe nyomta könyvét. Hónapokkal később csörgött a telefonja, Sziámi azt mondta neki, hogy csodásan ír és ezt folytatni kell. Ő adta a tippet, hogy próbálkozzon gyerekkönyvekkel. Ez végül meghozta az áttörést.
A Felforgatók első évadának utolsó adását nem stúdióban vettük fel, hanem Böszörményi Gyula otthonában, Tiszakécskén. A meghitt hangulatú beszélgetésben szó lesz a belső erőről, az élet szeretetéről, hitről, alkotásról, szerencséről és a szerelemről is.
A műsorban elhangzó könyvek:
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7… (Rémálom 1.)
Programozó matematikusnak tanult, dolgozott is programozóként, de nem ez volt az útja. Plakátragasztó nem lehetett, így lett könyvkötő. Sőt, írt forgatókönyveket is. Majd – úgy tűnt – megtalálta a maga útját, a pszichológiát. Itt azonban már jelentkeztek azok a dolgok, amik miatt később közismert lett. Segítő szándékból ugyan, de tabut döntött az antidepresszánsok káros hatásairól szóló írásaival. Ezért beperelték, és végül el is küldték a SOTE Magatartástudományi Intézetéből.
Őt viszont ez sem tántorította el. Szenvedélyévé vált, hogy megkérdőjelezzen megkövesedett tanokat, és ha elegendő ellenérvet talál, akkor ezt nyilvánosan meg is teszi. Komoly követőtábora lett, könyvei szépen fogynak, a honlapját is sokan olvassák.
Kadarkai Endre interjújából sok más mellett kiderül, hogy hogyan kezeli a kritikákat, mit szól ahhoz a vádhoz, hogy orvosi végzettség nélkül formált állást bőrgyógyászati kérdésben, és hogy miért nem PhD-zett, ami végül is az elbocsátása hivatalos indoka lett.
Az adásban elhangzó könyv:
Az adásban elhangzó bejátszás forrása:
Virág Judit életútja tökéletesen leképezi a Felforgatók küldetését. Ő aztán tényleg szembe ment az árral, és bár voltak mélypontok, mindig fel tudott állni. Nem sokkal a rendszerváltás előtt egy olyan területre lépett, amely addig nem létezett: a műkereskedelmet addig Magyarországon egy monopolhelyzetben lévő állami cég tartotta a kezében. Ha valaki régi képpel kereskedett volna, vagy hozzá fordult, vagy elmerült a „feketegazdaságban”.
Virág Judit az ország egyik első magángalériájával elindult az állami mamuttal szemben, hamarosan pedig már saját árverésük is lett. Az aukciókat pedig ő kezdte el vezetni, holott ez addig egyértelműen férfiműfajnak számított, a galéria vezetője is inkább abban gondolkodott, hogy keres inkább egy férfi színészt. Judit viszont addig erősködött, amíg bizalmat kapott. Az elkövetkező 5-10 évben aztán ő lett „Az” árverező, mindenhová őt hívták, és azóta is ő számít a műfaj legelismertebb képviselőjének.
Ráadásul nemcsak vezette, hanem teljesen meg is reformálta az aukciókat. De (és erről nyilvánosan először a Felforgatók felvételén beszélt) ennek most vége lesz: december 15-én utoljára vezet aukciót, aztán átadja a stafétát lányának, Annának.
Kadarkai Endre interjújában szó esik állandóan bekapcsolt mobiltelefonról; megbánt, aztán jónak bizonyuló döntésről; elkényelmesedésről; jó értelemben vett feminizmusról; és arról, milyen szerepe van a férjnek az immár hosszú ideje önálló galériát üzemeltető Judit sikereiben.
Almási Kitti pszichológust nem kell bemutatni. Tévében szerepel, könyveket ír, százezrek követik a Facebookon , a YouTube-on és teltházas előadásokat tart. Számos könyve közül az egyikben a bátorság volt a téma.
A Felforgatók legújabb epizódjából kiderül, milyen sokat tud meríteni a saját életéből! A családja lényegében csődbe ment, ezek után megalázó munkákat is el kellett vállalnia, hogy legyen miből ennivalót venni. A jogi felvételije nem sikerült. Utólag ezt tartja élete egyik legnagyobb szerencséjének. Hiszen ma már tudja, nem az ügyvédi pálya volt az ő útja, hanem a pszichológia szak, ahová viszont elsőre felvételt nyert, pedig ez szinte reménytelennek tűnt. Többször is lehetett volna „birka”, ám ő a sarkára állt, és erre buzdít másokat is.
Az adásban elhangzó könyvek:
Irigység, kibeszélés, rosszindulat
Az Almási Kitti-bejátszás forrása a YouTube-on található: Félelmeink és gátlásaink leküzdése - OpenSky
Orlai Tibornak mindkét szülője kultúrakedvelő volt, mindenhova vitték magukkal a kis Tibort. Ő leginkább a színházlátogatásokat élvezte, mégis nagy véletlenek kellettek ahhoz, hogy a színház legyen a főállása. Ma viszont már több mint tízéves múltra tekint vissza az Orlai Produkciós Iroda, amely többek között Hernádi Juditnak, Kern Andrásnak és Kovács Patríciának ad munkát. Orlai bátorságát pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy Gálvölgyi János nála játszhatta el a Hullaégetőt. Ez régi álma volt Gálvölgyinek, csak éppen egyetlen rendező sem merte színpadra állítani. Orlainak ezt is sikerült feloldania!
Mint ahogy sikerült teljesítményalapú bérezést társítania a színházcsináláshoz, és az üzleti modell működik! Ez is kellett ahhoz, hogy az egyik legjelentősebb művészszínház húzóemberével erősíthesse meg alkotóközösségét. Vagy hogy Szabó Kimmel Tamás nemet mondjon egy filmes ajánlatra. De Orlai Tibor mesélt fájóbb történetekről is. Kadarkai Endre kérdésére felidézte, ő hogyan élte meg azt a próbafolyamatot, amelyről Verebes István keserűen írt a memoárjában, és ami odáig vezetett, hogy komoly válságba került Verebes és Kern András több évtizedes, mély barátsága.
Az adásban elhangzó hivatkozás:
Az adásban elhangzó Ötvös András-bejátszás a Presszó című podcastből való
Az adásban elhangzó Szabó Kimmel Tamás-bejátszás az Index Kultrovat című podcastjéből való
Böszörményi Nagy Gergely korábban is sokat beszélt két kedvencéről, a Design Terminalról és a Brain Barról. A Felforgatók legújabb epizódjában viszont Kadarkai Endre szokás szerint a nagy alkotások mögötti embert kereste. És partnerre lelt!
Aki meghallgatja az adást, megtudhatja, hogyan állt fel a padlóról Böszörményi Nagy Gergely, amikor váratlanul kiderült, hogy az állam kihátrál a Design Terminalból, és így piaci alapokra kell helyezni. Elviseli-e, ha egy beosztottja vitába száll vele? Mit tesz, ha irigységgel vagy rosszindulattal találkozik? Miért nem tudja értelmezni saját magával kapcsolatban a „hihetetlen munkabírású” jelzőt? És mi volt a szimbolikus különbség két középiskolai focimeccs között?
Az adásban elhangzó hivatkozások:
A mai fiatalok már nem nagyon hallhatták Szilágyi Jánost munka közben. Bánhatják! Ami ma Sebestyén Balázs, az volt régen a magyar rádióban “A” Szilágyi.
Egy gátlástalan, őszinte, önazonos figura, akire nem lehetett nem odafigyelni. Aki milliókat ültetett le a készülék elé. Pedig annak idején kirúgták a Magyar Rádióból, és nemcsak hogy kirúgták, de “utána is nyúltak”. Egészen Veszprémig, majd Győrig kellett mennie ahhoz, hogy legalább az újságírás terepén maradhasson, ha már a rádiózást elvették tőle. Aztán évekkel később mégis ő lett az egyik legismertebb rádiós.
A beszélgetésből kiderül, hogyan került vissza a Magyar Rádióhoz, hogyan tüntetett a rendszer ellen, miért haragszik a szüleire, és hogy van-e az a pénz, amiért változtatna a stílusán. Ami egyébként végtelenül egyszerű: ő pont úgy viselkedik a mikrofon mögött, mint a stúdión kívül. És bármit megkérdez! Képes átmenni az utca másik oldalára, majd kérdőre vonni egy vadidegen férfit, hogy mégis mióta és miért festi a haját. Bátorság ez?Szilágyi János erről is kifejti a véleményét a Felforgatók legújabb epizódjában.
Galambos Márton 32 évesen óriási lehetőséget kapott. Állásinterjúzhatott a Magyarországra behozott Forbes főszerkesztői posztjáért. Felvillanyozta a lehetőség, ugyanakkor tele volt kétséggel. Végül őt választották, és el is vállalta, de az első lap összerakása maga volt a pokol.
Akkor nehezen tudta elképzelni, hogy ezt az idegőrlő, éjszakázásokkal teli munkát hónapról hónapra meg kell majd ismételni. Ennek azonban már 6 éve. Mára az újság kiforrta magát, hivatkozási ponttá vált, üzletemberek szakmai pályafutásában jelent mérföldkövet, ha a címlapjára kerülnek.
De hogyan élte meg mindezt a főszerkesztő? Örök konfliktuskerülőként hogyan birkózik meg azzal, amikor nagyhatalmú (és pénzű) emberekkel szemben kell megvédenie az újság szakmai érdekeit? Miképp épített csapatot? Melyik volt a legjobban megbánt címlap? És hogyan vált ebből az introvertált férfiből egy bátor, akár 1000 ember elé is magabiztosan kiálló előadó?
Ezekre a kérdésekre is választ ad Kadarkai Endre interjúja Galambos Mártonnal, a Forbes főszerkesztőjével.
Kende-Hofherr Krisztina a Tv2-nél a marketingért és a kommunikációért felelt, a képernyős sztárok hozzá tartoztak, ráadásul meg is fizették becsülettel. Ő mégsem dőlt hátra, hanem előbb ajtókat csapkodott, majd amikor 2004-ben úgy érezte, hogy folyton falakba ütközik, kilépett, és saját lábra állt.
Hamarosan létrejött a TMC, amivel valami teljesen újat hozott be Magyarországra, sztáristállót alapított, ebben ma már ott találjuk Hajós Andrást, Liptai Claudiát, Ábel Anitát vagy éppen Dobó Katát.
Mivel indokolták Kende-Hofherr Krisztina szülei, hogy számukra csak az 1-es és az 5-ös az elfogadható jegy? Ki adta neki a nagy ötletet, a sztáristálló létrehozását? Fejlődött-e az évek során a diplomáciai készsége? Mivel tudta adásképes állapotba hozni az első NőComment!-felvétel előtt a magánéleti válsága miatt teljesen maga alatt lévő Ábel Anitát? Sok más mellett ezek a témák is szóba kerülnek Kadarkai Endre és Kende-Hofherr Krisztina beszélgetéséből.
Az adásban elhangzó hivatkozások:
Az első NőComment! a Spektrum Home-on
Maraton: A bostoni terrortámadás
A műsorban hallható Liptai Claudia-bejátszás forrása a YouTube-on látható:
Litkai Gergely a jelenkori magyar humor egyik legmeghatározóbb embere. A Felforgatók első adásában elárulta, miért vállalta el a Szuperbojz című film forgatókönyvírását, miközben minden porcikája tiltakozott ellene és mit tett azok után, hogy meglátta a nem éppen kielégítő végeredményt.
Beszélgettünk arról is, szerinte mit ront el rengeteg vállalkozó, és hogyan kerülték el ezt a hibát a Dumaszínház felépítésekor. Kiderül az is, milyen esélyekkel indul Magyarországon egy stand-up-karrierben reménykedő ember.
Hogy lett sztárhumorista Kőhalmi Zoltánból, akit az őt jól ismerő és sokra tartó Fábry Sándor sem mert volna a színpadra engedni és arról is beszélgettünk, hogyan élte meg, amikor Bödőcs Tibor 2008-ban kilépett a Dumaszínházból.
Az adásban elhangzó hivatkozások:
Prohibition című dokumentumfilm
A műsorban hallható Aranyos Marica-bejátszás forrása a YouTube-on látható: „10 éves a Dumaszínház” című dokumentumfilmben.
