Partizán

A Partizán POP eheti vendége Lakatos Márk stylist, műsorvezető, divat-és látványtervező.

Már régóta ígérgettük és most itt a hallgatói levelekre válaszoló Belépési küszöb adás! Újra csak Dávid és Nóra beszélgetnek a világ nagy dolgairól, baloldalról, feminizmusról és végre tisztázódik a podcast TGM-hez való viszonyulása is.

Az újraindult olvasókör első adásában a legnagyobb élő magyar marxista filozófus, Tamás Gáspár Miklós 2021. januárjában megjelent gyűjteményes kötetéről beszélgetünk. Szerkesztette és a 2000 és 2020 között született, magyarul korábban kiadatlan tanulmányokat angolból fordította Sipos Balázs.

Bige lenne a legújabb "ellenzéki csodafegyver"? És mi derült ki a megszokottnál jóval alaposabb, nagyobb költségvetésű közvélemény-kutatásból?

Kinek fontos Jókai? A kötelező olvasmányok kérdése miért kavar időről-időre hatalmas port a nyilvánosságban? Tényleg újra kell gondolni gender szempontból klasszikusainkat? Milyen pedagógiai tanulságai vannak a vitának? Fontos kérdés ez? Minek köszönhető a Tóth Krisztina elleni indulathullám intenzitása, és hogy lehet értelmezni a #olvasstóthkrisztinát kampányt? Mik a cselekvési korlátai az értelmiségnek? Mi köze ennek az egésznek a kultúrharchoz? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csete Soma költő, kritikus, irodalomszervezővel és Szabó Borbála író, műfordító, dramaturggal. Csete Soma cikke a témában: https://444.hu/2021/02/28/olvasstothkrisztinat Szabó Borbála cikke a témában: https://444.hu/2021/02/25/toth-krisztina-es-a-magyar-politikaporno

Varga Judit jelentette be a magyar kormány részéről: tavasszal szabályozni tervezik a facebookot. A kijelentés jelentős riadalmat keltett, elsősorban az ellenzéki oldalon, holott a techóriások szabályozása egyre inkább téma a világ számos pontján. Lehet-e, és milyen formában szabályozni ezeket a szolgáltatásokat? Milyen veszélyei vannak a tech-monopóliumoknak? Ezekről és egy sor további fontos kérdésről beszéltünk meghívott vendégünkkel!

A lezárások miatt se koncert, se színház, se mozi, bár talán összejöhet egy cool túra, ebben a részben Horváth Eszterrel beszélgetünk arról, hogy mi is valójában a kultúra. Ha lejövünk a sorozatokról és a mémekről, akkor nem dobjuk ki a fürdővízzel együtt a gyereket is? Bár elbízni sem szabad magunkat: bármennyire felforgató lehet egy Oscar-díjas film addig, amíg a fotelben tart minket. Ha pedig kultúra, akkor kultúrharc: kik ássák a lövészárkokat és mit tehetünk mi? Eszter költő, politikai szövegíró, kulturális munkás, kövessétek a takingauthorship névre hallgató instáját!

A Fidesz a mai nappal kilépett az EPP (Néppárt) Európai parlamenti frakciójából. A helyzet összetett, mert (egyelőre) továbbra is tagja magának a Néppártnak - bár évek óta fel van függesztve a tagsága - ráadásul a közös listán velük együtt indult és mandátumot szerzett KDNP egy szem képviselője továbbra is tagja marad a frakciónak. Mi történ ma valójában, és mit jelent ez a lépés a Fidesz-Néppárt vetélkedés évtizedes történetében? A mai adásunkban a meghívott vendégeinkkel ezt járjuk körbe!

A Fidesz a mai nappal kilépett az EPP (Néppárt) Európai parlamenti frakciójából. A helyzet összetett, mert (egyelőre) továbbra is tagja magának a Néppártnak - bár évek óta fel van függesztve a tagsága - ráadásul a közös listán velük együtt indult és mandátumot szerzett KDNP egy szem képviselője továbbra is tagja marad a frakciónak. Mi történ ma valójában, és mit jelent ez a lépés a Fidesz-Néppárt vetélkedés évtizedes történetében? A mai adásunkban a meghívott vendégeinkkel ezt járjuk körbe!

A Fidesz a mai nappal kilépett az EPP (Néppárt) Európai parlamenti frakciójából. A helyzet összetett, mert (egyelőre) továbbra is tagja magának a Néppártnak - bár évek óta fel van függesztve a tagsága - ráadásul a közös listán velük együtt indult és mandátumot szerzett KDNP egy szem képviselője továbbra is tagja marad a frakciónak. Mi történ ma valójában, és mit jelent ez a lépés a Fidesz-Néppárt vetélkedés évtizedes történetében? A mai adásunkban a meghívott vendégeinkkel ezt járjuk körbe!

A Fidesz a mai nappal kilépett az EPP (Néppárt) Európai parlamenti frakciójából. A helyzet összetett, mert (egyelőre) továbbra is tagja magának a Néppártnak - bár évek óta fel van függesztve a tagsága - ráadásul a közös listán velük együtt indult és mandátumot szerzett KDNP egy szem képviselője továbbra is tagja marad a frakciónak. Mi történ ma valójában, és mit jelent ez a lépés a Fidesz-Néppárt vetélkedés évtizedes történetében? A mai adásunkban a meghívott vendégeinkkel ezt járjuk körbe!

A Fidesz a mai nappal kilépett az EPP (Néppárt) Európai parlamenti frakciójából. A helyzet összetett, mert (egyelőre) továbbra is tagja magának a Néppártnak - bár évek óta fel van függesztve a tagsága - ráadásul a közös listán velük együtt indult és mandátumot szerzett KDNP egy szem képviselője továbbra is tagja marad a frakciónak. Mi történ ma valójában, és mit jelent ez a lépés a Fidesz-Néppárt vetélkedés évtizedes történetében? A mai adásunkban a meghívott vendégeinkkel ezt járjuk körbe!

A Fidesz a mai nappal kilépett az EPP (Néppárt) Európai parlamenti frakciójából. A helyzet összetett, mert (egyelőre) továbbra is tagja magának a Néppártnak - bár évek óta fel van függesztve a tagsága - ráadásul a közös listán velük együtt indult és mandátumot szerzett KDNP egy szem képviselője továbbra is tagja marad a frakciónak. Mi történ ma valójában, és mit jelent ez a lépés a Fidesz-Néppárt vetélkedés évtizedes történetében? A mai adásunkban a meghívott vendégeinkkel ezt járjuk körbe!

A Fidesz a mai nappal kilépett az EPP (Néppárt) Európai parlamenti frakciójából. A helyzet összetett, mert (egyelőre) továbbra is tagja magának a Néppártnak - bár évek óta fel van függesztve a tagsága - ráadásul a közös listán velük együtt indult és mandátumot szerzett KDNP egy szem képviselője továbbra is tagja marad a frakciónak. Mi történ ma valójában, és mit jelent ez a lépés a Fidesz-Néppárt vetélkedés évtizedes történetében? A mai adásunkban a meghívott vendégeinkkel ezt járjuk körbe!

Fodor Gábor hat (!) parlamenti ciklussal a háta mögött a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik legnagyobb túlélője: alapító tagja a Fidesznek, sőt, Orbán Viktort is megelőzve (!!) a párt legnépszerűbb politikusa, ám 1993-ban kiszorul a pártból, és átigazol a rivális SZDSZ-hez. Miután az SZDSZ koalícióra lép az ősellenség MSZP-vel, Fodor a Művelődési és Közoktatási Minisztérium élére kerül, igaz, másfél év múlva lemondani kényszerül. Bő tíz év kényelmes parlamenti munka után 2007-ben környezetvédelmi és vízügyi miniszterré nevezik ki, de alig egy évvel később véget ér a liberálisok és a szocialisták se veled, se nélküled románca, így ő is távozik a kormányból. 2010-ben az SZDSZ összeomlása után nem jut be az Országgyűlésbe, de 2014-ben a Liberálisok elnökeként a baloldali közös lista negyedik (!) helyéről ismét mandátumot szerez. 2018-ban viszont már nem sikerül a bravúr, így átmenetileg (?) felhagy a politikával. A PartizánPolitika mai adásában Fodor Gáborral a Fidesz megalakulásáról, a Bokros-csomagról, szociális érzékenységről, és a 2010 utáni ellenzéki háttéralkukról beszélgetünk, de természetesen nem hagyjuk ki a legfontosabb kérdést sem: HOGYAN ÖLTÖZKÖDTEK A PUNKOK 1980-BAN GYÖNGYÖSÖN?

Horroráron, több mint 300 milliárdért vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet a Külügyminisztérium a koronavírus-járvány kirobbanása után, noha mindössze 2-3 ezer intenzíves betegágyra elegendő szakember van az országban, és Orbán Viktor nyilatkozta azt még áprilisban, hogy a legrosszabb esetben is csak 8 ezer gépre lesz szükség. A legdrágábban ráadásul egy maláj gumigyártó cégtől vásárolt be a külügy és egy rizskereskedelemmel foglalkozó szingapúri cég, valamint a kínai Új Selyemút-projekthez tartozó vállalat bankszámlájára utalták a pénzt.

Barabás János politikai karrierje a KISZ-ben kezdődött, a ranglétrán pedig eljutott a csúcsra, a pártelit tagja lett a '80-as évekre. Adásunkból kiderül, hogy milyen politikai törésvonalak voltak a KISZ-en belül, megpróbáljuk szétszálazni a Mozgó Világ viharos történetét. Megtudhatjuk, hogy az Agitációs- és propagandaosztály helyettes vezetőjeként Barabás János hogyan értékeli utólag a kádári tájékoztatáspolitikát és saját felelősségét a csernobili katasztrófa vonatkozásában, és azt is, hogy hogyan tetszett neki a Csernobil-sorozat. Valamint elmeséli azt is, hogy miért nem ment ki Nagy Imre újratemetésekor a Hősök terére, és hogy hogyan gondolkodik a rendszerváltás elit-átmentéséről.

2016-ban jelent meg az első cikk A.-ról, a régi indexen Miklósi Gábortól, amelyben anonim módon ismertették, hogy a férfi gyerekkorában milyen bántalmazásnak volt elszenvedője egy papi személy részéről. Az első megszólalását több cikk követte, többek között a 444-en Urfi Pétertől, illetve a VálaszOnlineon Stumpf Andrástól is. A. mindeddig nem fedte fel a személyazonosságát, de a mai napon megváltoztatta a korábbi döntését, és saját arcával, a saját hangjával most fog először a nyilvánosság elé állni, hogy elmesélje a történetét. A Partizán titkosított email címe, amelyen nyilvánosságot kereső áldozatok jelentkezhetnek: partizan_bantalmazas@protonmail.com

Mi az a PMO? Nem, ez nem a legújabb adalékanyag, amit kerülni kell, ha bevásárlást csinálunk, habár néhányak szerint kerülni kell, ha baloldali mozgalmat akarunk létrehozni. A professzionális-menedzseri osztály se nem tulajdonos, se nem puszta bérmunkás. Hát akkor mi? És mi értelme van foglalkozni ezzel a baloldal stratégiájának szempontjából? Éber Márk Áronnal járjuk körbe ezt a kérdéskört.

A Szegedi, a Pécsi, a Debreceni és a Semmelweis Egyetemen tanul az ország hallgatóinak közel fele. Az “orvosegyetemeknek” is nevezett négyeshez továbbá igen értékes klinikumok tartoznak. Ha pedig véglegesítik a struktúraváltást, akkor a Fidesz által kinevezett kuratóriumi tagok akár halálukig irányíthatják a megkaparintott egyetemeket. Pont mielőtt 1500 milliárd eurós fejlesztési forrás érkezik az országba… ???? Az első blokkban Villás Bertolddal (Hallgatói Szakszervezet), Bari Bencével (Szabad Egyetem) és Drótos Dominikával (Titkos Egyetem) beszélgetünk az országos diákszervezetek mozgásteréről… ???? Majd Papp Bence (Veritas Virtus Libertas) és Könnyű Hella (SzabaDEgyetem) mesél arról, hogy diákként hogyan élték meg a Fidesz újévi fogadalmát... ???? A harmadik blokkban Mészáros György és Tóth Tamás (oktatáskutatók, nevelésfilozófusok), tágabb, kritikai szemszögből értelmezik a kormány oktatáspolitikáját… ???? Végül pedig Gács Annát és Polyák Gábort, az Oktatói Hálózat tagjait kérdezzük arról, hogy milyen érdekek és hatalmi harcok határozzák meg a modellváltást és hogy mindez milyen következményekkel jár...

Bernie Sanders és Jeremy Corbyn kampányainak bukásával egyértelmű: a baloldali populizmus stratégiája kifulladt. Vendégünk ezen a héten Pap Szilárd, a Mérce.hu szerkesztője, aki évek óta követi a nemzetközi baloldal populista kísérleteit és jelentős résztvevője volt a hazai vitáknak is e fogalom körül.

Orosz Bernadett 2019 novemberében posztolta Facebook oldalán a sérüléseiről készült fotóit, amelyeken az ellene elkövetett súlyos fizikai erőszak nyomai láthatóak. A támadás majdnem az életébe került, továbbra is veszélyben él és a bántalmazás testi és lelki következményeivel küzd. Elkövetőjét, K. István alezredest azóta sem vonták felelősségre, sőt, Bernadett ellen pert indított jó hírnevének megsértésére hivatkozva. A férfi a 2019 novemberi eset előtt már többször is bántalmazta Bernadettet, aki minden lehetséges eszközt megpróbált bevetni azóta, hogy igazságot szolgáltassanak az intézmények az ügyében, azonban számos esetben szembesült nemcsak a hatóságok és az ellátórendszer, de a társadalom áldozathibáztató hozzáállásával. Bernadett azonban megállíthatatlan és nem hajlandó csendben maradni: saját ügye mellett más áldozatok érdekében is aktívan tevékenykedik, nemrég létrehozta a Béke Központ Egyesületet is, amely az erőszakmentes életért hivatott küzdeni.

2011. január 25-ére tüntetéseket hirdettek Kairóban és Egyiptom több városában. Akkor még senki sem sejtette, hogy ez az egész országot, sőt, az egész világot megrengető történelmi pillanat lesz. Január 28-ára, a Düh Napjára már világossá vált, hogy a társadalom többé nem lesz hajlandó eltűrni az évtizedek óta tartó erőszakot, korrupciót és elnyomást a kormány részéről. A Tahrir tér 18 napra a tüntetések központjává vált, amíg Hosni Mubarak elnök február 11-én végül le nem mondott. Balogh Zsófi teljesen véletlenül találta magát a tüntetések közepén egy kairói látogatás alkalmával. Ez a műsor az ő visszaemlékezése a történtekre.

Matolcsy György korábbi optimista jóslatai ellenére a vártnál is súlyosabb csapást mért a koronavírus-járvány a magyar gazdaságra, ráadásul még a jegybankelnök is kudarcnak ítélte a válságkezelés egyes elemeit. Mai adásunkban Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével, Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével, valamint Sebők Miklóssal, a TK Politikatudományi Intézet igazgatójával értékeljük a kormány válságkezelő intézkedéseinek hatását, a magyar gazdaság 2020-as teljesítményét, illetve hogy milyen gazdasági környezetben kell megmérettetnie magát a kormánypártoknak a 2022-es országgyűlési választáson.

A baloldal bénultságát ma sokan egy meggyőző jövőkép hiányával magyarázzák. Ebben az adásban vendégünkkel, Végh Mártonnal, a CEU mesterszakos politológus-hallgatójával, körüljárjuk az utópiák és a szakértelem szerepét a kortárs baloldali politizálásban.

A halál körüli gyakorlati tennivalókról, a temetések anyagi vonzatáról és a kegyeleti ipar gazdasági szereplőiről alig esik szó a mindennapi életben, és ez téma általában csak akkor kerül elő, amikor éppen a szeretteink eltávozása miatti gyász köt le minket. Hogy gyászolnak a világ különböző részein? Milyen alternatív temetkezési módok hozzáférhetők Magyarországon? Mennyibe kerül egy temetés és mit tegyen, aki nem engedhet meg magának? És kit kell felhívni, ha meghal egy hozzátartozónk? A mai Darálóban körüljárjuk, hogy mi történik az élők számára a halál után.

Simor András 2007 és 2013 között volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke: a Fidesz hatalomra kerülése után nagy nyomás helyezett rá a kormánypárt a lemondása érdekében, ő mégis kitartott ciklusa végéig. Mit gondol a magát jobboldalinak valló közgazdász Orbán Viktor rendszeréről, az egykulcsos adóról, Matolcsy "unortodox" gazdaságpolitikájáról, az egyéni felelelősségről és az állam feladatairól vagy a jegybank szerepéről a devizahitel válságban, illetve milyen szerepet játszott a karrierjét a Kádár-rendszer alatt a jegybank londoni fiókbankjában kezdő, Margaret Thatcher neoliberális politikái által lenyűgözött pénzügyi szakember a rendszerváltásban, a privatizációban és a magyar gazdaság szabadpiaci kapitizmusra való átállásában?

Hónapok óta tart a kálváriája a Dunai Vasmű több mint 4500 dolgozójának: bérük jelentős részét a gyár nem fizeti ki, a szakszervezeti vezetőket törvénytelenül eltávolította, a gyár területén pedig biztonsági szolgálati szakemberekkel lehetetleníti el és akadályozza a dolgozói szerveződés gyakorlását. Milyen reményei vannak a szakszervezeti vezetőknek, akik egyszerre küzdenek a törvénytelenül működő gyár korrupt vezetőségével, és a dolgozói fásultsággal? Ez és minden más is kiderül a mostani adásunkból!

Habár decemberben az ellenzéki pártok hivatalosan is megállapodtak abban, hogy közös listán, közös programmal, közös miniszterelnök-jelölttel és mind a 106 választókerületben közös jelöltekkel indulnak a 2022-es országgyűlési választáson, azt még mindig nem tudjuk biztosan, hogy pontosan mikor és milyen feltételekkel rendezik meg idén az előválasztást. Mai adásunkban Hajdú Gergővel, a 2019-es budapesti előválasztást lebonyolító aHang kampányigazgatójával, valamint Virág Andreával, a Republikon Intézet stratégiai igazgatójával beszélgetünk arról, hogyan is áll jelenleg az ellenzéki előválasztás szervezése. Érdekelnek az előválasztással kapcsolatos további fejlemények? https://ahang.hu/elovalasztas/ Anyagilag is szeretnéd támogatni az előválasztást? https://ahang.hu/elovalasztastamogatas

Magyarországon eddig összesen 71 ezer embert oltottak be a koronavírus ellen, holnap pedig két újabb vakcinaszállítmány érkezik hazánkba. De hogyan is állunk nemzetközi viszonylatban a tömeges oltással? Kötelező regisztrálni az oltáshoz? Mit kell tudni a különböző vakcinákról? Hogyan kommunikálnak más európai országok kormányai az oltásról? Mikorra érhetjük el a nyájimmunitást? Mai adásunk vendégei: 0:00 - Visszaszámláló 6:55 - Hadházy Ákos - Független országgyűlési képviselő 26:08 - Judith Várnai-Shorer - Izrael egykori budapesti nagykövete 34:38 - Krekó Péter - Political Capital igazgatója 58:25 - Asbóth Márton - Magánszféraprojekt-vezető, TASZ 1:14:19 - Sarkadi Balázs kutatóorvos és Falus András immunológus 1:37:08 - Cseh Katalin, a Momentum és Komáromi Zoltán, a DK politikusa Tetszik az adás? Szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, férj hozzá az extra tartalmakhoz is! https://www.patreon.com/partizanpolitika

Juhász Péter jogvédőből lett a Milla alapítója, majd az Együtt politikusa, belvárosi önkormányzati képviselőként pedig Rogán Antal egyik legfőbb kritikusa. A 2018-as választási kudarc után viszont visszavonult a napi politikától, és a Tilos Rádión folytatta műsorvezetőként. De pontosan mivel is foglalkozik most, és milyen tervei vannak a jövőre nézve az Együtt egykori elnökének? Milyen szerepet szán magának a 2022-es választáson? Mai adásunkban Juhász Péterrel beszélgetünk. Juhász Péter csatornájára itt tudtok feliratkozni: https://www.youtube.com/channel/UClUvV6aoYe77KkV1hS92YiA

“Az az ember, aki szerint nincs különbség jobb és baloldal között, az jobboldali.” A politikai iránytű egy népszerű eszköz arra, hogy egyszerű, vizuális formában tudjuk ábrázolni ideológiai meggyőződéseinket. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, általában ki kell töltenünk egy tesztet, amelyben gazdaságpolitikai, filozófiai és kulturális kérdésekre kell válaszolnunk. A klasszikus politikai iránytűnek két tengelye van: kulturális és gazdasági. Ebben az epizódban ezekről a tesztekről fogunk beszélgetni, ami továbbá kiváló alkalmat biztosít arra, hogy bepillantást nyerjünk az “ideológiák tárházába”.

Verebes István karrierje legalább annyira sokszínű, mint politikai identitása. Színész, rendező, színházigazgató, író, dramaturg, zeneszerző, műsorvezető, rádiós konferanszié, (figyelsz még?), újságíró, festő, járókelő, apa, négyszeres férj, barát (többek között Gyárfásé), konzervatív, liberális, baloldali, megrögzött individualista. Védelmébe vette Kádárt a 80-as években, 98-ban leszavazott Orbánra, majd a Heti Hetesben “esztendőkig állt az Orbán kép alatt egy lándzsával és üvöltötte, mint az Altamira-barlangban a bölényt elejteni vágyó ősember, hogy feszítsük meg!” (köszi Fábry). Mit lehet még elmondani erről az emberről?

2001. január 2-án halt meg Zámbó Jimmy, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb legendája, akire a mai napig szokás szimplán csak "Királyként" hivatkozni. Jimmy sikere nem pusztán egy zenei produkcióról szól, ott van mögötte a rendszerváltás után sokkszerűen átalakuló magyar társadalom története is. Zámbó Imre dalait a kereskedelmi rádiók eleinte egyáltalán nem voltak hajlandóak lejátszani, ennek ellenére a Jimmy-kazetták és lemezek újra és újra az eladási listák élére kerültek, így hiába nem volt egy tipikus sztár alkat, mégis Jimmy lett a rendszerváltás utáni Magyarország első popsztárja.

Andor Lászlót mindenki az Európai Bizottság munkaügyi és szociálpolitikai biztosaként ismeri, azt már sokkal kevesebben tudják róla, hogy a rendszerváltás idején az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain is aktív antikapitalista és államszocializmus-ellenes szervezet, a BAL (Baloldali Alternatíva Egyesülés) tagja volt, majd éveken át főszerkesztője a rendszerkritikus, marxista Eszmélet folyóiratnak. A vele készült életútinterjúban a különböző intézményekben betöltött szerepeiről, munkásönigazgatásról, szociális Európáról és úgy általában a magyar gazdasági és politikai szféra háttérfolyamatairól beszélgettünk.

A PartizánPop évzáró különkiadásában a magyar kereskedelmi tévézés egyik legmeghatározóbb, 17 éven keresztül futó szórakoztató-politikai műsorára emlékeztünk a Heti Hetes főszerkesztőjével, Ónodi Györggyel, és meghatározó szereplőivel, Gálvölgyi Jánossal, Hernádi Judittal, Hajós Andrással, Havas Henrikkel és Kéri Lászlóval. Arról kérdeztük őket, hogy hogyan emlékeznek a műsorra, mit gondolnak a politikai jelentőségéről és máig ható szerepéről a közbeszéd alakításában.

A Pa-dö-dö a rendszerváltó hangulatot meglovagolva robbant be a magyar zenei életbe a Bye-Bye Szása című számukkal, amivel a 90-es évek egyik legnépszerűbb együttesévé váltak. Azonban a popduó nyíltan vállalt politikai véleménye és extravagáns külseje miatt folyamatos támadások kereszttüzébe került.

A ló néz, a csikó lát, mi pedig egy kedves, elvtársias beszélgetéssel készültünk nektek a Belépési küszöbbel mint karácsonyi, évzáró különadás. Ajánlunk olvasni és néznivalót a hosszú kijárási korlátozós estékre, megbeszéljük miért olyan nehéz manapság meglepődni és felháborodni bármin a magyar politikában - de kiderül, hogy mégsem vagyunk teljesen rezignáltak: van miért várni 2021-et.

Karácsonyi Daráló Gulyás Marcival!

Mire számíthat egy várandós nő a magyarországi egészségügyi rendszerben? Miért kivételeznének a szülészet-nőgyógyászat területével a jogalkotók az egészségügyi törvény módosítási folyamatában? Január elsejétől ugyan tilos lesz hálapénzt fizetni és megszüntetik a betegek “átjárását” a magán- és közellátás között, azonban a várandósgondozás és szülészet területén ez nem feltétlenül oldja meg a problémákat. A nőknek sem feltétlenül hoz pozitív változást, ha az új rendeleteket nem kísérik komoly szakmai protokollok és ellátórendszerbeli reformok, társadalmi párbeszéd és a szülés körüli tévhitek eloszlatása, illetve a nők komolyan vétele, testi autonómiájuk védelme, és biztonságuk priorizálása.

Mai adásunkban a vakcinákról és a járvány legfrissebb adatairól beszélgettünk Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzorral, valamint Boldogkői Zsolt virológussal, az SZTE Orvosi Biológiai Intézetének vezetőjével.

Az elmúlt héten egy izgalmas vita alakult ki Techet Péter Azonnalin megjelent cikke és TGM válaszát követően. Röviden: Techet szerint a posztmarxista baloldal saját hagyományait engedi el, amikor identitáspolitikai alapon próbálja az elnyomott csoportokat képviselni, ahelyett, hogy gazdasági érdekek mentén szervezné politikai bázisát. Ez már egy évek, ha nem évtizedek, óta zajló vita a baloldalon, ami főként a nemzetközi hatások felerősödése miatt vált egyre fontosabbá Magyarországon is.

Csődbe megy-e a főváros 2021-ben, vagy képes lesz kigazdálkodni a koronaválság és a kormányzati elvonások okozta hiányokat a Városháza? Mi a vörös vonal, amit ha átlép a kormány, akkor el kell gondolkodnia a vezetésnek a komolyabb politikai következmények bevetésén? Erről és még sok minden másról beszéltünk Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettessel. A műsor második felében vendégünk lesz Egry Gábor a PTI vezetője, aki az intézetet sújtó kormányzati támadások miatt előállt költözési kényszerükről, az ehhez szükséges közösségi szolidarítás biztosíthatóságáról beszélgettünk.

A gondoskodási munkák többnyire láthatatlan, alulbecsült és alulfizetett tevékenységek, amelyek túlnyomórészt nőkre hárulnak a társadalomban. A nyugat-európai országok gazdaságának stabilitása jelentős mértékben múlik azon, hogy közép-kelet-európai országokból bevándorló gondozók végzik el családoknál vagy az ellátórendszer intézményeiben az idősek, gyerekek, betegek ápolását. A járványidőszak súlyosbította és nyilvánvalóvá tette a gondoskodási szféra problémáit és a nemzetek közötti gondozási migráció érintettjeinek kiszolgáltatottságát.

A Hír TV Csörte című műsorának tajtékzó vendégeként híressé vált Gajdics Ottó a kormánypárti nyilvánosság egyik legfontosabb szereplője, aki az elmúlt 20 évben szinte az összes nyíltan Fidesz-párti médiaterméknél kulcspozíciót töltött be: lapszerkesztő volt a Magyar Nemzetnél, vezérigazgató-helyettes a Hír TV-nél, főszerkesztő a Lánchíd Rádiónál, a Karc FM-nél és a Magyar Időknél. De hogyan lett az egykori KISZ-titkár Orbán Viktor egyik leglelkesebb támogatója? Miért szimpatizált a rendszerváltás után inkább az SZDSZ-szel, mint a jobboldali kormánypártokkal? Mit gondol Simicska Lajosról és hogyan látja Bayer Zsolt és a saját felelősségét a magyar nyilvánosság polarizáltságában? A mai adásunkban Gajdics Ottóval beszélgetünk.

Januárban lesz 4 éve, hogy öngyilkos lett Mark Fisher, az egyik legfontosabb brit kiritkus, blogger, egyetemi tanár, aki bestseller könyveket írt radikális politikáról, filozófiáról és kultúráról. A leghíresebb könyve nemrég megjelent magyarul. Miért depressziós minden fiatal? Miért nem lehet már unatkozni, miközben unalmas minden, ami szórakoztató? Miért nem tudunk elképzelni egy igazságosabb, szabadabb, egyenlőbb világot? És miért sztalinista a neoliberális piac?

Vendégeink: Arató László - az EUrológus brüsszeli tudósítója Dezső András - a HVG újságírója Stumpf András - a Válasz Online újságírója Lakner Zoltán - Politológus, a Jelen főszerkesztője Donáth Anna - a Momentum EP-képviselője Ujhelyi István- az MSZP EP-képviselője Rónai Sándor - a DK EP-képviselője

Bemutatkozik a Belépési küszöb podcast. Az első epizódban a kortárs baloldali rendszerkritika lehetőségein merengünk. Kritika alá vetjük azon álláspontokat melyek pusztán az orbáni uralomban látják az ország problémáit és nem foglalkoznak azzal a tágabb politikai és gazdasági kerettel, amely kitermelte a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Némi történelem, némi elmélet és aktuálpolitika, kedvcsináló az elkövetkező adásokhoz.

November 10-én Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Alaptörvény kilencedik módosítási javaslatát, amelyben többek között a család definícióját bővítenék ki, illetve rögzítenének rendelkezéseket a nemi önazonosságról és a keresztény értékrend szerinti nevelésről is. De mit jelent a gender és miért ért mindenki mást rajta? Miért használja fel eszközként a kormány a nemi identitás kérdését újra és újra politikai célokra?

A koronavírus-járvány második hullámának betörése, a megbetegedések és halálozások tragikus számainak emelkedése óta felerősödtek a kormányzat részéről azok a hangok, amelyek a védekezés végső és közeli megoldását a vakcina, vagyis a vírussal szemben védelmet biztosító oltóanyag kifejlesztésében és hozzáférhetővé válásában látják. De mit lehet tudni ezekről az oltóanyagokrül és mikor lesznek széles körben elérhetőek?

Bár tömegek imádták a 80-as években, de a Kádár-korszak kultúrpolitikája nem volt hajlandó tudomást venni a mulatós létezéséről. A 90-es évek második felére Galambos Lajos (ismertebb nevén Lagzi Lajcsi) már több millió kazettát és lemezt adott el, de TV-be továbbra is csak azért hívták, hogy gúnyt űzhessenek belőle - és azokból, akik szeretik. Aztán 1997 szilveszterén Lajcsi Dáridója letarolta a magyar televíziót, és egyben megalapozta a TV2 sikereit. Nem sokkal később György Péter “Dáridó – avagy a szocializmus vége” címmel írt cikket a “trombitás nézettségterminátorról”. 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, majd 2003-tól főműsoridőben vezényelte a Szuperbulit a köztévén, ezzel végleg legitimációt szerezve a korábban leköpködött műfajnak. De vajon miért volt olyan büdös a lakodalmas rock az értelmiségnek? És hogyan vált egy diplomás trombitaművész milliók Lajcsijává valamint a vállalkozó-művész prototípusává?

Vétóval fenyegeti Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ugyanis a magyar és lengyel kormányfő elfogadhatatlannak tartja a jogállamisági mechanizmus feltételeit. Az Európai Parlament és az északi tagállamok viszont hajthatatlannak tűnnek a kérdésben, és úgy érzik, nem szabad tovább tétlenül nézni, ahogy Magyarország és Lengyelország folyamatosan megsértik az unió alapértékeit.

Lányi András 56-ban, nyolc évesen a körúti lakásukból figyelte, ahogy egyszer csak kitör a forradalom, majd az eufórikus hangulatot a tankok által kilapított tetemek látványa váltja fel hirtelen. Ekkor megtanulta, hogy a világ megváltoztatható - még ha általában nem is sikerül. Karrierje kezdeten elsősorban filmrendezőként tevékenykedett, majd a nyolcvanas évektől egyre aktívabb politikai szerepet vállalt. Részt vett a Védegylet, az Élőlánc Magyarországért és a Humánökológia mesterszak megalakításában, meghatározó szerepe volt abban, hogy ne épüljön ki a dunai vízlépcsőrendszer, sőt abban is, hogy Sólyom László köztársasági elnök legyen.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen új vezetőtestület felel a képzésért, és az intézmény jövőjéért. Megnéztük, pontosan kik is ülnek az SZFE-t elfoglaló kuratóriumban. Kik azok, akik Orbán Viktor parancsát teljesítve a nevüket, arcukat adják ahhoz, hogy - ellentmondást nem tűrően - NER-konform irányba tereljék a magyarországi színházi és filmes képzés csúcsintézményét? Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a SLOVNAFT vezérigazgatója, és a kuratórium élén Vidnyánszky Attila, az orbáni kultúrpolitika nagyágyúja - portré az SZFE új urairól. Az adásban említett, korábbi anyagaink: Hernádi Zsolt, a Mol-vezér portréja: https://www.youtube.com/watch?v=OHYMfUNmelw "Nálunk zajlott ideológiai nevelés, nem az SZFE-n!" - interjú a Vidnyánszky-féle kaposvári színészképzés diákjaival: https://www.youtube.com/watch?v=ppTmZ86r258

"A Csányi és Polt elleni vizsgálat volt az utolsó szög a koporsómban" - az eheti PartizánPolitika vendége Keller László MSZP-s országgyűlési képviselő (1994-2010), akivel legfontosabb közéleti szerepéről, Medgyessy Péter kormányában 2002 sé 2004 között betöltött közpénzügyi államtitkárságáról beszélgettünk, valamint arról, hogy pozíciójában hogyan lehetetlenítette működését saját pártja, az MSZP támogátásával a Fideszhez köthető főügyész, Polt Péter, amikor olyan ügyeket kezdett bolygatni, amelyek feltételezhetően mindkét akkori nagy politika párt gazdasági érdekeit sérthették volna. Ha nem csak a szerkesztett verziót szeretnéd megnézni, hanem a teljes verzió is érdekel, akkor csatlakozz be a patronálóink közé!: https://www.patreon.com/partizanpolitika Nem tudod nézni? Már hallgathatod is: https://open.spotify.com/show/18YmaCQyMXaWVPu24eOSni Kövess minket Facebookon! https://facebook.com/partizanpolitika/ Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz! https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo Kövess minket Instagramon! https://www.instagram.com/partizanpolitika/

A nagysikerű bűnügyi podcast két állandó műsorvezetőjét - Böcskei Balázs, Bezsenyi Tamás - hívtuk el, hogy frissen megjelenő kötetükről elsőként a Partizán nézőinek meséljenek. Hogyan szerveződött a szervezett bűnözés '89-'90 előtt? Milyen összefonódások voltak az állambiztonsági szervek és a bűnözők között? Egyáltalán: beszélhetünk-e szervezett bűnözésről, és ha igen mekkora volt ennek az országos kiterjedtsége? Minderről és még ennél is többről beszélgettünk a szerzőpárossal!

A koronavírus-járvány első hullámakor a korlátozások és a gazdasági leállás miatt a fővárosi autósforgalom jelentősen visszaesett. Ekkor döntött úgy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat, hogy Nagykörúton az egyik autós sávot átadja a bicikliseknek. A gazdaság beindulása után, a nyár folyamán konzultáció indult a sáv megtartásáért. Végül a biciklisávot egyes szakaszokon a járdára vezették rá. A döntés kritikusai szerint ez a helyzet komoly visszalépés a kerékpárbarát közlekedés koncepciójától. A Partizán egy asztalhoz ültette a vitázó felek képviselőit. A Markoló vendége Balogh Samu fővárosi kabinetfőnök, Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese és Winkler Róbert újságíró, a Totalcar szerkesztője.

Rekordösszegű támogatást gyűjtenek össze a távozó indexesek, hogy Telex néven új lapot indítsanak. Már több mint 30 ezren utaltak nekik több ezer forintot. A Markoló vendége Fábián Tamás, a Telex újságírója és Munk Veronika, a Telex főszerkesztője.

Hadházy Ákos az egyik legismertebb és legaktívabb független ellenzéki parlamenti képviselő: ugyanannyi ideje politizál a Fidesz ellen, mint amennyi ideig a fideszben tette ezt. Honnan jön, milyen élmények formálták a személyiségét, mit gondol a zöldpolitikáról, találkozott-e a Kubatov listával, és még számtalan további kérdés, amelyeket végre kimerítően alkalmunk volt megtárgyalni! Ha nem csak a szerkesztett verziót szeretnéd megnézni, hanem a teljes verzió is érdekel, akkor csatlakozz be a patronálóink közé!

Hetek óta tart a rövidtávú lakáskiadás korlátozásáról/szabályozásáról szóló vita Budapesten. Schumicky Balázs a Magyar Apartmankiadók Egyesülete elnökeként, Misetics Bálint szociálpolitikus a Főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadójaként a kérdésben markánsan elkülönülő álláspontot képvisel. Milyen szempontokat kellene figyelembe vennie a szabályozásnak? Kik lennének a kárvallottjai és kik a győztesei egy esetleges korlátozó intézkedésnek? Mindez és még ennél is több kiderül a videóból!

Bergendi Barnabás és Hermányi Mariann mindketten a Vidnyánszky Attila vezette kaposvári képzésben szereztek színészdiplomát. Interjúnkban részletesen ismerteti, mik voltak a képzés hiányosságai, milyen kritikájuk van Vidnyánszky Attila felé, de nem hallgatják el azt sem, hogy mit tartanak Vidnyánszky erényeinek és hogy mit köszönhetnek mindennek ellenére a képzésnek!

Aaron Swartz írása arról, hogy mit történhetett a 'Végtelen tréfa' végén: https://docs.google.com/document/d/1T0HHZ_4hkgScafGJ8_PulBvCKt7tGeJVZtysH8kLv1g/edit?usp=sharing (A fordítást Schiffer Márton készítette) Tartalomjegyzék https://docs.google.com/document/d/1AGJwgHx41g3Gv8FoVd0GO5eMrzhIvGkCxqJkWBPP3r4/edit?usp=sharing

Szeptembertől 500 általános és középiskolába küldene iskolaőröket a kormány, akiknek ahhoz is joguk lesz, hogy a 12 éven felüli diákok ellen testi kényszert alkalmazzanak, de a jogos önvédelem keretein belül akár gumibottal vagy gázspray-vel is felléphetnének a diákok ellen. Mai adásunkban Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója és Ander Balázs országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke ütköztette a véleményét a kormány tervéről.

A Társalgó e heti adásában a Lakner Zoltán által alapított Jelen hetilap munkatársaival beszéltük át a hét legfontosabb eseményeit. Mi vár az indexre? Miért hazánk az egyik legszegényebb európai ország? Milyen következményei lesznek a vasúti járatritkításoknak?

A Társalgó e heti adásában három helyi online portál munkatársával tekintettük át, hogyan érintették a koronavírus-járvány okozta forráselvonások a vidéki városokat, hogyan sikerült helyben a digitális oktatásra való átállás, valamint értékeltük a kormány és az önkormányzatok járványügyi helytállását. A Társalgó #10 vendégei: Nimmerfroh Ferenc - Főszerkesztő, PécsMa.hu Farkas Balázs - Főszerkesztő, Úgytudjuk.hu Tikász Gáspár Bendegúz - Újságíró, Debreciner.hu

A mai adásban a magyar elit állandó válságkezelő csodafegyverét, a közmunkát mutatjuk be, ami - bár az év elején úgy tűnt, hogy szép lassan eltűnik - a gazdaság újraindítása után ismét az egyik legfontosabb foglalkoztatáspolitikai programként tért vissza. De miért ragaszkodott a közmunkához Gyurcsány Ferenc ugyanúgy, mint a fasiszta Gömbös Gyula és Orbán Viktor?

Az MTA keretében működő 'Trianon100' elnevezésű, Ablonczy Balázs vezetésével tudományterületeken átívelő, 22 főből álló (a történészek mellett szociológusokból, művészettörténészekből, földrajzosokból, és így tovább) kutatócsoport három tagjával a békediktátummal kapcsolatos legendákat, tévedéseket és vakfoltokat beszéltük át. Vendégeink Ablonczy Balázs, Krizmanics Réka, Zahorán Csaba.

Mai adásunkban a békés átmenet méltatlanul elfeledett hősének, Krassó Györgynek az emlékét elevenítettük fel a Magyar Október Párt egykori tagjaival, Bánlaki Józseffel és Bogád Zoltánnal, valamint Krassó egykori jóbarátjával, Pálinkás Szüts Róberttel. Tematikus videósorozatunkat a Summa Artium támogatta.

A koronavírus-járvány kellős közepén, a felhatalmazási törvény elfogadásának másnapján vásárolta meg Vaszily Miklós, a TV2 Médiacsoport Zrt. az Index portál sales-es cégének, az Indamedianak az 50 százalékát. Mai adásunkban azt mutatjuk be, ki is az a titkozatos Vaszily Miklós.

A Társalgó #7 vendégei: Cohen Áron - Társszerkesztő, Balra Át! Kovács Blanka - Újságíró, Mérce Éber Márk Áron - Szociológus

Rémhírterjesztéssel vádoltak meg, majd rendőrök vittek el otthonából két ellenzéki férfit is kormánykritikus Facebook bejegyzéseik miatt. Mai adásunkban arról kérdezzük őket, pontosan hogyan zajlott a házkutatás és a kihallgatás, de vendégünk lesz még a TASZ jogásza, Kaputa Júlia is, aki segít jogilag értelmezni a történteket.

Pósfai Zsuzsannával beszéltük át, hogy pontosan mi is az a lakásszövetkezet, hogyan működik, illetve hogy mit jelent mindez annak, aki nem csak kutatja a bérlői lakásszövetkezeteket, hanem maga is egy bérlői lakásszövetkezetben lakik, és így a modell első magyar kísérletének az kutatója és egyben alanya is.

Amíg Putyin különböző befolyásolási kísérletekkel próbálta fokozni a nyugati országokban a koronavírus okozta válságot, Oroszországban is súlyossá vált a járványhelyzet. Mai adásunkban azt mutatjuk be, hogy milyen eszközöket vet be az orosz elnök a nyugati állampolgárok összezavarására, és milyen intézkedéseket kellett bevezetnie hazájában. Ezen kívül egy beszélgetést láthattok Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával, aki elmondja nekünk, hogyan alakulhat át Kína szerepe a világpolitikában, és hogy miért gondolja azt, hogy Peking lehet a legnagyobb nyertese a mostani válságnak.

A Partizán új műsorában ezentúl minden szombaton két meghívott vendég vitatja meg a hét legfontosabb politikai kérdéseit. Első adásunkban Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője és Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője ütköztette véleményét a kormány és az Európai Unió válságkezelési intézkedéseiről, a koronakötvények kibocsátásának szükségességéről, valamint az alapjövedelem megvalósíthatóságáról.

A Társalgó #2 vendégei: Erdélyi Péter - A 444.hu újságírója Jámbor András - Publicista, a Fővárosi Önkormányzat munkatársa Bakó Júlia - A Szolidaritási Akciócsoport tagja

A kormány ma határozatlan ideig meghosszabította a kijárási korlátozást, valamint külön lehetőséget adtak a polgármestereknek, hogy húsvét idejére saját településükön további szigorításokat vezessenek be. Hogy jobban megértsük Orbán Viktor ma délutáni bejelentését, Asbóth Mártont, a TASZ jogászát kérdeztük.

A járvány nem kizárólag pusztítást eredményez: rendkívül sok inspiráló és reményt keltő kezdeményezés nőtt ki egyik pillanatról a másikra. A mai adásban ilyen gyakorlatok közül mutatunk be többet. Vendégünk: Kováts Eszter politológus.

Az USA-ban robbanásszerűen indult terjedésnek a vírus, ami a piaci alapon szervezett egészségügyi ellátási rendszer miatt katasztrofális következményekkel jár. Milyen hatással van a járvány a demokrata előválasztásra az USA-ban? A téma körbejárásához a vendégünk: Pap Szilárd István a Mérce főszerkesztő-helyettese.

Hétfőn Orbán Viktor nagyvonalakban, a mai napon Palkovics László részletekbe menően ismertette válságkezelési terveit: gazdaságélénkítés, vagy nagyarányú megszorítás?

Hétfőn Orbán Viktor nagyvonalakban, a mai napon Palkovics László részletekbe menően ismertette válságkezelési terveit: gazdaságélénkítés, vagy nagyarányú megszorítás?

Hétfőn Orbán Viktor nagyvonalakban, a mai napon Palkovics László részletekbe menően ismertette válságkezelési terveit: gazdaságélénkítés, vagy nagyarányú megszorítás?

Szántó István onkológussal beszélgetünk arról, hogy milyen problémák merültek fel az egészségügyi alapellátásban a veszélyhelyzet kihirdetése óta.

A 'Társalgó' a Partizán új, pénteki műsora, ahol az elmúlt hét legfontosabb történéseit beszéljük át vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a felhatalmazási törvénynek? Miért vár ki Orbán Viktor a gazdaságélénkítő csomagjával, és egyáltalán: milyen válságkezelési megközelítést várhatunk tőle? Hogy vizsgázik az EU, mint szolidaritásközösség? Kína megpróbálja átírni a járvány kirobbanásában játszott szerepét - mik ennek az esetleges veszélyei? A Társalgó #1 vendégei: Plankó Gergő - a 444.hu újságírója Schultz Nóra - a Cambridge-i Egyetem politológus hallgatója Pető Péter - a 24.hu főszerkesztője

Miközben egyre-másra jelentik be, és licitálnak egymásra a bérgaranciákkal, direkt pénzügyi segítségekkel a különböző kormányok, aközben a magyar kormány tartja magát és továbbra sem kíván változtatni eddigi jólét-ellenes politikáján, mondván: aki nem dolgozik, ne is egyék. Csakhogy jelenleg még csak nem is szándék kérdése, hogy dolgozik-e az ember, mégis, Orbán láthatóan a hitelfizetési moratóriummal letudva érzi a feladatát. Eközben Németországban már recesszióra készülnek, nagyarányú visszesésre, ami beláthatatlan következményekkel járhat a német gazdaságnak erősen kitett Magyarországra nézve. Mi zajlik Németországban és Ausztriában a válságkezelés kapcsán? Erről, és ezzel összefüggésben a magyar fejleményekről kérdeztük Techet Pétert.

Ma délután végül visszavonta a kormány azt a tegnap éjjel stikában benyújtott törvényjavaslatot, ami a válsághelyzetre hivatkozva gyámság alá helyezte volna az önkormányzatokat. Mai adásunkban Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével beszélgettünk arról, hogy milyen üzenete van a kormány lépésének, valamint milyen gazdasági megoldásokkal lehetne kezelni a koronavírus okozta egyre terebélyesedő gazdasági válságot.

Konok Péter történésszel beszélgettünk arról, hogy miért jelentenek különösen nagy veszélyt a vallási szekták a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben.

Ungváry Krisztián történészt kérdeztük arról, mi vár a szólásszabadságra hazánkban a felhatalmazási törvény elfogadása után.

Miért kellett március végéig várnia a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy elhalassza a nyári olimpiai játékokat? Mai adásunkban Kele János közgazdásszal többek között arról beszélgettünk, hogyan reagált a NOB vezetése a koronavírus-járványra, és kik lesznek a legnagyobb kárvallottjai a tokiói játékok elhalasztásának.

Március 27-én a magyar kormány részleges kijárási korlátozást vezetett be. Milyen változásokkal jár mindez, és ami talán még fontosabb: milyen szabálysértést követ el, és milyen büntetést kockáztat az, aki megszegi a rendeletben leírtakat? Interjúalanyunk Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Átfogó és radikális stabilizációs program azonnali elindítását javasolja Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével mai adásunkban arról beszélgettünk, hogy miért lenne szükség Magyarországon is az elbocsátottak zsebébe közvetlenül pénzt, jövedelmet juttatni.

Miközben egyre több európai tagállamban nyújtanak jelentős közvetlen pénzügyi segítséget a munkavállalóknak, Orbán Viktor továbbra is a vállalatok érdekeit helyezi előtérbe. Mai adásunkban Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével beszélgettünk a neoliberális válságkezelési intézkedések veszélyeiről.

Schiffer András jogásszal beszélgettünk a Parlament mai szavazásáról, az ellenzék lehetőségeiről és a kormánypártok motivációiról. Mit jelent a különleges jogrend? Miért akarja a kormány a rendeleti kormányzást, ha egyszer már rendelkezik 2/3-dal? Mit jelentene a kijárási tilalom, ha ténylegesen bevezetnék?

A jelenlegi világjárvány könnyen a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló társadalmi összeomlást eredményezhet. Mai adásunkban Scheiring Gábor közgazdásszal arról beszélgettünk, hogy mit kellene tennie a gazdasági és politikai elitnek a katasztrófa megelőzése érdekében.

Zsiday Viktor közgazdászt kérdeztük a járvány nyomában kibontakozó gazdasági visszaesésről, a lehetséges kezelési módokról, a jegybank mozgásteréről, az állami gazdaságélénkítés kívánatos eljárásairól!

Nőnapi adásunkban Papp Réka Kingával, egykori munkatársunkkal, a Eurozine jelenlegi főszerkesztőjével a magyar politikai elittől elvárandó nőpolitikáról beszélgettünk.

Nőnapi adásunkban Antoni Ritával, A Nőkért Egyesület alapítójával a nőjogi mozgalmak történetéről beszélgettünk.

Nőnapi adásunkban László Lorennel és Bakó Júliával, a Nők Egymásért Mozgalom (NEM!) aktivistáival a kapitalista patriarchátusról beszélgettünk.

Nőnapi adásunkban Dobos Krisztinával, a Partizán önkéntesével a szervezetünknél önkéntes munkát végző nők helyzetéről beszélgettünk.

Nőnapi adásunkban Pósfai Orsolyával, a Mérce újságírójával a nők elleni erőszak médiareprezentációjáról beszélgettünk.

Nőnapi adásunkban Hatala Noémivel, a Partizán videós újságírójával a nők médiában betöltött szerepéről beszélgettünk.

Nőnapi adásunkban Vincze Emíliával, a Pesti Srácok vloggerével a kormánypártok nőképéről beszélgettünk.

Nőnapi adásunkban Spronz Júliával és Nógrádi Noával, a Patent Egyesület tagjaival a nők elleni erőszak szembeni fellépés aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

Vendégeink: Bodó Balázs, Bodoky Tamás és Tófalvy Tamás Panelbeszélgetésünkben az adat-önrendelkezés idehaza alig tárgyalt, majdhogynem ismeretlen kérdéseit jártuk körbe: milyen kihívások elé állítja a magyar felhasználókat egyrészt a techóriások adatszerzési gyakorlata, másrészt az autoriter magyar állam megfigyelési eljárásai? A ‘kettős-szorítás’ feloldására hol kell keresnie a megoldást a közösségeinknek, hogy a politikai önrendelkezésünket és így végső soron a demokráciánkat mi magunk alakíthassuk - és ne autoriter hatalmak, illetve kapitalista vállalatok.

A 444.hu újságírója, Urfi Péter tavaly egy alapos cikksorozatban mutatta be a katolikus egyházon belüli szexuális zaklatások kétezer éves történetét. Az adásban többek között arról beszélgetünk a szerzővel, hogyan rejtegette évtizedeken át az egyház a gyermekmolesztáló papokat, milyen konkrét lépésekre szánta el magát a vatikáni vezetés a szexuális zaklatások visszaszorítása érdekében, és hogy áll jelenleg Magyarországon ez a megtisztulási folyamat.

Az elmúlt hónapokban több interjút készítettünk egykori Budafok-tétényi szociális szakemberekkel, akik az ottani intézményvezető szakmaiatlan és súlyosan amorális vezetői gyakorlatáról számoltak be. Oknyomozó videó keretében bemutattuk a legfontosabb visszásságokat, az alábbi podcastban pedig a videóba be nem került munkahelyi visszaélésekről mesélnek nekünk maguk az érintettek. A videó linkje: https://youtu.be/iBTuhkIra-s Tetszett a videó? Akkor szállj be a finanszírozásunkba akár csak havi 300 Forinttal! Http://patreon.com/slejmshow

Tetszik az adás? Akkor támogass minket akár havi 300 forinttal! http://patreon.com/slejmshow

Tetszik az adás? Akkor támogass minket akár havi 300 forinttal! http://patreon.com/slejmshow

Tetszik az adás? Akkor támogass minket akár havi 300 forinttal! http://patreon.com/slejmshow