TO-DO-LIST
Fenntartható üzleti műsor azoknak, akik érteni szeretnék a gazdaságot, a világot, akiket érdekel, hogy a globális folyamatok, hogyan változtatják meg az életünket.
A Re-Business első epizódjában a miértekről volt szó. Hogy egyáltalán miért beszélgetünk a kapitalizmus újraértelmezéséről, miért terjed az üzleti életben rohamosan a munkavállalóval, az üzleti partnerrel, a jövő generációjával szembeni felelősség, hogy igazából milyen világban szeretnénk élni, és mit tehet ezért egy üzletember. A felelős üzleti gondolkodásról beszélgettünk Jaksity György közgazdásszal, a Concorde Értékpapír elnökével. Tóth Guszti, az Igazi Oliva alapítója pedig azt mesélte el, miért döntött egy fenntartható üzleti működés mellett.
Érdekel, hogyan lehetsz felelős üzleti szereplő? Kövesd a Re-Business Podcastet!
Hiszünk az értékek mentén működő gazdaságban, a hosszú távú üzleti gondolkodásban és abban, hogy a kapitalizmus működtethető tudatosan, a környezet és a társadalom számára hasznosan.
Sőt, szerintünk csakis így van értelme működtetni.
Ezért ebben a podcastban megmutjuk, mit jelent az értékalapú üzleti gondolkodás, példákat hozunk arra, hogy minden üzleti vállalkozás dönthet a felelős működés mellett. Szeretnénk elgondolkodtatni, inspirálni, használható ötleteket adni, hogyan alakítsd át a céges működésed a tudatosság jegyében.
A Re-Business podcast-sorozat első évadának tíz epizódjában a felelős üzleti működés alapjairól lesz szó, március 9-től hétről-hétre olyan nemzetközi és hazai példákat mutatunk be, amikből tanulni lehet.
Kövess minket a kedvenc lejátszódban, csatlakozz a Re-Business mozgalomhoz a Facebookon, Instagramon és mesélj rólunk másoknak is!
Ebben az epizódban a koronavírus környezeti hatásairól fogunk beszélgetni. Arról, hogy milyen hatással volt a járvány a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra, egyéni, vállalati és globális szinten.
A globális klímahelyzet és a járvány összefüggéseiről az egyik legjelentősebb hazai szakembert, Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU professzorát, a Kormányközi Éghajlatvédelmi Testület alelnökét kérdeztük.
Litkai Gergelyt a legtöbben a Dumaszínház alapítójaként ismerik, de az utóbbi időben egyre többször nyilvánult meg klímakérdésekben is. Vele arról beszélgettünk, hogy a vírushelyzet átalakította-e egy amúgy környezettudatosan élő ember hétköznapijait.
Mit jelent egy nagyvállalat életben egy ilyen krízissel sújtott év, hogyan hatott mindez a fenntarthatóságot előtérbe helyező vállalati stratégiára? Erről Károlyi Zsuzsannával, az E-on márka és marketingvezetőjével beszélgettünk.
A To-do-list kilencedik epizódjában azokról lesz szó, akiket általában senki sem szokott sajnálni, hiszen nekik van a legnagyobb autójuk, a legnagyobb irodájuk és ők viszik haza a legtöbb pénzt a cégnél. De emellett persze, nekik kell meghozni a legsúlyosabb morális kérdéseket is.
Dönteniük kell arról, hogy a cég vagy a dolgozók érdekei a fontosabbak, és ez nem mindig azonos. Hosszú távú vagy a rövidebb távú célokat tartják szem előtt? Hogyan lehet egyszerre emberséges és kapitalista is egy cégvezető?
Hogy jobban megértsük a döntéshozó oldal dilemmáit és mozgatórugóit, beszélgettünk a Vodafone-t 13 évig irányító Beck Györggyel és a Shiwaforce digitális transzformációval foglalkozó tanácsadó cég ügyvezetőjével Kovách Antonnal.
Ebben az epizódban is bemutatunk egy olyan vállalkozást, amelynek a covid miatt kellett átírnia az előzetes terveit, vendégünk lesz a Pánik Instant céges rendezvényügynökség vezetője, Ureczky Balázs.
A To-do-list nyolcadik epizódjában a hibákkal foglalkozunk. Azt már talán tudjuk, hogy csak az hibázik, aki tesz is valamit, de vajon minden hiba kudarcot jelent? Hogyan kezeljük, ha hibáznak az alkalmazottaink és hogyan tekintsünk a saját hibáinkra? Vajon egy szervezet élén állva az a feladatunk, hogy minden lehetséges hibától megóvjuk a cégünket? Balogh Péterrel, a Cápák között tévéműsor egyik befektetőjével beszélgettünk a hibázásról, akinek első négy cége becsődölt. Mit mond most, hogy visszanézve minden jól alakult szakmai életében?
Második vendégünk Tóth Gergely a HR FEST és a nemzetközi Fuckup Nights hazai szervezője. Utóbbin alkalmanként 10 ember mesél röviden saját kudarcáról. A téma mindig más, hol az üzleti életben megélt nagy melléfogásokról, hol az élet más területén például szülőként elkövetett hibákról mesélnek a résztvevők.
A műsor végén, a kreatív kisvállalkozásokról szóló újítók rovatban Péter Annamária prémium ingeiről esik szó. Annát egyesek újságíróként, mások gasztrobloggerként is ismerhetik, de az ország egyik speciális minivállalkozása, a Péter Anna ingek is hozzá fűződik.
Pistyur Veronika neve ismerős lehet a tévéképernyőről, a Fókusz, a Strucc vagy akár a 2testőr című műsorokból. Az elmúlt jó pár évben azonban gazdasági-technológiai körökben vált megkerülhetetlen szereplővé. A Bridge Budapest, a Startup Hungary és a legutóbbi cége, az Oktogon Ventures alapítói közé tartozik. Miből inspirálódik, hogy szelektál, hogyan bírálja a kreativitást az, aki sokmilliós befektetések sorsáról dönt nap mint nap.
Amikor a karrierünk válaszút elé érkezik, szembesülünk a kérdéssel, hogy a kipróbált úton menjünk-e tovább vagy keressünk újat. - Ebben az epizódban arról lesz szó, hogyan legyünk képesek újra és újra megtalálni azt, amit élvezünk és amiben sikeresek lehetünk. Krizsó Szilvia színész szeretett volna lenni, majd tévés lett, ma pedig elsősorban trénerként dolgozik.
Második vendégünk Szabó Bálint, a Budapest School egyik mentor tanára, akit arról kérdeztünk, hogyan lehet már gimnazista korban elültetni a gyerekekben azt a rugalmasságot, ami aztán később egyszerűbbé teszi a karrierváltásokat és arról is beszélgettünk, hogy hogyan ismerhetjük fel, hogy miben vagyunk a legjobbak.
A műsor végén a Longevity Projectet mutatjuk be, amelyet Langer Jelena és dr. Márky Ádám alapítottak, akik vállalati egészségfejlesztéssel foglalkoznak. Az általuk létrehozott edukációs progamokon a cég dolgozói megtanulhatják, hogyan alakíthatják úgy át a napi rutinjukat, hogy attól egészségesebbé váljanak.
Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogy mikor kell és hogyan lehet segítséget kérni felelős vezetőként. Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetője személyesen tapasztalta meg, milyen az, amikor teljes egészében a kollégákra kell támaszkodni, ugyanis egy évvel ezelőtt rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála.
A műsor második felében Nagy Józsa Dorottya szervezet- és vezető fejlesztő coachot kérdeztük arról, hogyan hozzunk létre olyan céges kultúrát, ahol nem szégyen, ha másokra van szükségünk.
A műsor végén, az Újítók rovatban pedig a Creator Budapest nevű formációt mutatjuk be, akik nem közösségi irodát, hanem közösség műhelyt indítottak, barkácsolni vágyó, de hellyel nem rendelkező fővárosiaknak.
MIt jelent a kreativitás egy alkotó művésznek, egy reklámügynökségi szövegírónak és egy producerből lett filmrendezőnek? Dömötör Tamás Döme, színház - és filmrendező, író, színész, műsorvezető rengeteg területen kipróbálta magát, lételeme az alkotás. Sallai Ervinnek több mint 50 munkahelye volt már, mire végül bekerült egy reklámügynökséghez szövegírónak, aztán sok év, több ezer reklámszöveg megírása után végül kreatívigazgató lett. Nagypál Orsi ügynökségi produceri munkák után 28 éves korában jelentkezett a London Film Schoolba, mert igazából a film létrehozása érdekelte. Miután hazatért, a rendkívül népszerű HBO-s sorozatadaptációban, a Terápiában is bemutatkozott rendezőként, első nagyjátékfilmje pedig a Nyitva című alkotás volt.
Miután művészek és alkalmazott alkotók is elmesélik, nekik mit jelent a kreativitás, Kaszás György kreatív gondolkodást oktató trénerrel beszélgettünk az alkotói és a problémamegoldó kreativitásról, arról, hogy tanulható-e a kreativitás, illetve, milyen mődszerrel lehet elérni, hogy a gyerekek ne veszítsék el a születéskor bennük lévő alkotó erejüket.
A műsor első részében két nagyon különböző nemzetközi példát mutatunk be. A Francé Telecom kétezres évek elején lebonyolított privatizációja miatt nagyjából húszezer emberrel kellett csökkenteni a dolgozói létszámot, amit példátlan kegyetlenséggel hajtott végre a vezetés. Az utóbbi néhány évben derült ki, hogy több tucat öngyilkosság hozható közvetlen összefüggésbe az elbocsátási hullámmal, ami miatt a korábbi vezetés több tagját letöltendő börtönbüntetésre ítélték el.
De nemcsak így lehet leépíteni. A koronavírus miatt kialakuló gazdasági válság első körben a turizmust nullázta le, az egyik legjelentősebb károsult pedig az Airbnb nemzetközi szállásfoglalást kínáló szolgáltatás volt, ahonnan a dolgozók negyedét kellett elküldeni. Brian Chesky ügyvezető mindezt megpróbálta jól csinálni, speciális segítséget kidolgozva azoknak, akiknek a megélhetését veszélyeztette a lépés.
A két nemzetközi példa mellett részletesebben beszélgetünk a leépítésekről, a jó és rossz megoldási utakról. Juhos Andrea 15 éve foglalkozik szervezet- és vezetőfejlesztéssel, nemzetközi tapasztalattal. Amerikai ösztöndíjáról hazatérve elhatározta, hogy a magyar piacon elsőként specializálódik a vállalati változásokra, azon belül az elbocsátások megreformálására is.
A műsor ÚJÍTÓK blokkjában egy étterem túlélési stratégiáját mutatjuk be. A Babka Újlipótváros emblematikus étterme. A helyiek törzsvendégként járnak a Közel-keleti konyha által inspirált házias ételeket kínáló bisztróba. Ahogy a teljes vendéglátóipart, a Babkát is érzékenyen érintette a koronavírus. Bemutatjuk, hogyan válaszoltak a kihívásokra ők.
Simonyi Balázs az eredményei ellenére még mindig hobbifutónak vallja magát. A 246 kilométeres Spartathlont többször is teljesítette, legutóbb pedig ötödikként ért be a célba. Nem ismer olyan hobbit, ami annyira demokratikus lenne, és ennyi fajta dolog felé el tudná vinni az embert, mint a futás. Szerinte van, aki azért fut, mert tisztában van magával, más pedig éppen azért, hogy tisztában legyen.
Másik történetünk főhőse Czeczeli Tamás, akinél a sokéves folyamatos és intenzív munka mániává vezetett, amiből sokáig nem tudott szabadulni, aztán eljött az időszak az életében, amikor tudat alatt mindent megtett azért, hogy kirúgják. Végül elérte a célját, egy nap behivatta a főnöke és elbúcsúzhatott a magas fizetéstől és a cserébe járó rendkívüli stressztől. Azóta dolgozott árufeltöltőként, statisztaként, most pedig éppen munkakereső fázisban van.
A TO-DO-LIST Újítók rovatában a ViddL futárcég ügyvezetője, Tüske Tamás meséli el hogyan módosították szolgáltatási körüket a koronavírus miatt kialakuló krízisben, hogyan szüetett a ViddL testvére a HozdL.
A To-do-list minden hónap közepén jelenik meg új epizóddal, amikben egy-egy üzleti krízissel összefüggő történetet mesélünk el. Egy-egy ilyen műsor gyártása során több interjút is készítünk, de ezekből csak kis részeket építünk bele a műsorba, hogy a történetek a lehető legkönnyebben befogadhatóak legyenek. A To-do-list Extra epizódokban ezeknek az interjúknak a hosszabb változatát hallhatjátok.
A To-do-list első epizódjában a Malév-csőd történetét meséltük el több volt dolgozó és egy pszichológus segítségével. Ha még nem hallottad azt az epizódot, érdemes visszalapozni és meghallgatni. Ebben az extra részben Klememtz Kata, a Loffice közösségi irodahálózat egyik alapítójával beszélgettünk a cég koncepciójáról és arról, hogyan reagáltak a koronavírus okozta átrendeződésre.
Az interjút Lukács Luca készítette.
A To-do-list minden hónap közepén jelenik meg új epizóddal, amikben egy-egy üzleti krízissel összefüggő történetet mesélünk el. Egy-egy ilyen műsor gyártása során több interjút is készítünk, de ezekből csak kis részeket építünk bele a műsorba, hogy a történetek a lehető legkönnyebben befogadhatóak legyenek. A To-do-list Extra epizódokban ezeknek az interjúknak a hosszabb változatát hallhatjátok.
A To-do-list első epizódjában a Malév-csőd történetét meséltük el több volt dolgozó és egy pszichológus segítségével. Ha még nem hallottad azt az epizódot, érdemes visszalapozni és meghallgatni. Ebben az extra részben Dénes Fruzsina pszichológust kérdeztük arról, hogyan lehet átalakítani a válság miatt kialakuló csalódottságot hasznos cselekvéssé.
Az interjút Lukács Luca készítette.
2012. február 3-án, reggel 9-kor, egy sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megszűnik a MALÉV, a magyar légitársaság. Ugyan sok cég életében előfordult már hasonló eset, de ettől még a több ezer MALÉV-alkalmazottnak akkor is ez volt az egyik legrosszabb napja. Ugyan évekkel korábban tudni lehetett, hogy baj van, hogy a cég veszteséges, de a dolgozók többsége álmában sem gondolta volna, hogy egyszer a MALÉV-en kívül kell munkát keresnie. Így volt ezzel Böröndi Mária is, aki 27 év után, 48 évesen írta meg élete első szakmai önéletrajzát. Az ő és Király István, akkori HR-igazgató történetén keresztül mutatjuk be, hogyan érdemes hozzáállni egy ilyen krízishez. Milyen fázisokon mentek keresztül és hogyan jutottak el oda, ahol ma tartanak?
A krízisek okozta gyász folyamatáról és a veszteség elfogadásának technikáiról nemcsak az érintettekkel, hanem Dénes Fruzsina pszichológussal is beszélgettünk.
A műsor végén pedig a kreativitás kerül a fókuszba, a Loffice alaptóival beszélgettünk a cég terveiről, a koronavírus okozta krízisről.
A TO-DO-LIST első évadában a krízis jellemzőivel, következményeivel foglalkozunk.
Számtalan válság van már mögöttünk, amiből tanulhatunk. Minden epizódban ezekhez keresünk történeteket. Beszélgetünk az érintettekkel, majd az üzleti élet és a pszichológia szakértőivel igyekszünk tanácsokat adni és levonni a következtetéseket.
Az epizód alkotói:
Műsorvezető: Szöllősi Györgyi
Szerkesztő: Lukács Luca
Szövegíró: Kovács Málna
Utómunka- és zenei szerkesztő: Szűts Dániel
Kreatív producer: Román Balázs
Producer: Hampuk Richárd
A TO-DO-LIST egy podcast azoknak, akik érteni szeretnék a gazdaságot, a világot, akiket érdekel, hogy a globális folyamatok, hogyan változtatják meg az életünket itt Magyarországon.
Mindannyian sikeresek szeretnénk lenni, de nem mindegy milyen áron. Rajtunk múlik, mire, mennyi pénzt és energiát fordítunk és rajtunk múlik az is, hogy a közvetlen környezetünk vagy akár az ország, ahol élünk, mennyire lesz hosszú távon sikeres.
A TO-DO-LIST első epizódjában arról lesz szó, hogy az egyre intenzívebb világméretű turizmus hogyan hat Magyarországra.
Az már most is egyértelmű, hogy a koronavírus tömegeket térít el az utazástól, de jelenleg nem tudni, hogy a járvány mennyi ideig tart, mely területeken lesz a legsúlyosabb és összességében mennyivel veti vissza az évtizedek óta szédületes ütemben növekvő turisztikai ipart.
Mivel a TO DO LIST-ben arra törekszünk, hogy az életünkre ható globális folyamatok helyi hatásáról beszéljünk, ebben az epizódban nem a krízis okozta átmeneti turisztikai visszaesésről lesz szó, hanem az egyre több utazás gazdasági és környezeti hatásairól.
A műsorban felhasznált források:
Magyar Turisztikai Ügynökség: Rekordot döntött a turizmus 2019-ben
Privatbankar.hu: Orbán Viktor kitűzte a célt a turizmus elé...
Magyar Turizmus Summit: Orbán Viktor beszéde
Mindannyian sikeresek és boldogok szeretnénk lenni, de nem mindegy milyen áron. Rajtunk múlik, mire, mennyi pénzt és energiát fordítunk és rajtunk múlik az is, hogy a közvetlen környezetünk, vagy akár az ország, ahol élünk, mennyire lesz hosszú távon sikeres.
A TO-DO-LIST azt nem tudja megmondani, hogy kinek mit kellene tennie, de hiteles információkat ad az életünkre leginkább ható témákról, így könnyebben lesz a döntés.
Siker csak akkor ér valamit, ha fenntartható!
