Orient Expressz - az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civilradio.net-en

Milyen a japán nyelv? Elég-e a nyelvtudás ahhoz, hogy megértessük magunkat ha a szigetországba keveredünk? Milyen kommunikációs stratégiákat kövessünk egy japán emberrel folytatott beszélgetésünk során? Mi kell ahhoz, hogy megértsük őt, és hogyan lehetünk biztosak abban, hogy valőban érti amit mondunk? Vannak-e speciális, csak Japánra, a japánokra jellemző minták a kommunikációban, a társas kapcsolatokban, legyen szó a munkahelyekről, vagy a magánélet különböző tereiről? Tudjuk-e dekódolni azokat a jelzéseket, amik a sajátos japán kulturális hagyományban gyökereznek? Egyáltalán tanulható-e ez a képesség, vagy minden igyekezetünk ellenére inkább sejteni tudjuk csak, hogy mit miért mond vagy tesz a japán beszélgetőpartnerünk. Japán a 19. század második felében, ugyan nem teljesen önszántából, de szakított az elzárkózás politikájával és kilépett a nemzetközi szintérre. E markáns változásnak is köszönhetően a rendkívül sikeresen és hatékonyan végrehajtott modernizáció meghatározó tényezővé tette nem csak a régióban, de a világpolitikában is. A második világháború lezárása után a romjaiból újjáépített ország az 1970-es évekre ismét a nemzetközi gazdaság aktív szereplőjévé vált, és az utóbbi években ázsiai vezető szerepe elveszett ugyan, de a japán modernizáció és gazdaság élénkítés mintái a mai napig példaértékűek. Nyugati és ázsiai versenytársak sok mindent sikeresen lestek el ezekből a mintákból, de korántsem jelenthető ki az, hogy mi nyugatiak már pontosan értjük, mit és miért csinálnak a japánok. Az Orient Expressz következő adásában a japánokkal történő kommunikáció nagyon érdekes és szövevényes világában kalandozunk. A műsor vendége Székács Anna, a Budapesti Gazdasági Egyetem Keleti Üzleti Akadémiai Központ oktatója, nyugalmazott főiskolai tanár. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 03. 23-án. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – youtu.be/oE5OZKBKjvA Sukiyaki: Kyu Sakamoto - https://youtu.be/SPWDhYiHl44 Hibari Szacsiko: - https://youtu.be/pCuk8nKJQfg LiSA: Gurenge - https://youtu.be/MpYy6wwqxoo Amatsuki: Little love song - https://youtu.be/Woorod1gJ_w

Van-e ujgur terrorizmus? Üzleti vállalkozás-e egy délkelet-ázsiai terrorszervezet? Kell-e félni Japánban? A Távol-Kelet kapcsán gyakran szoktunk beszélni területi vitákról, fegyverkezési versenyről, kínai–amerikai új hidegháborúról, de kevés szó esik egy nem hagyományos biztonsági problémáról, a terrorizmusról. Pedig a jelenség Kelet- és Délkelet–Ázsiában is létezik, s az itteni országoknak komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a terroristák ne fenyegessék a társadalom rendjét és az emberek biztonságérzetét. A térségbeli terroristák tevékenységéről és az ellenük vívott harcról jelent meg nemrég egy könyv a Kairosz Kiadónál, amelynek címe „Kína és a Távol-Kelet posztmodern ellensége: a terrorizmus.” Ennek ürügyén beszélgetünk most a szerzővel, Kasznár Attila biztonságpolitikai szakértővel. Szó lesz a távol-keleti terrorizmus fő megjelenési formáiról, az egyes országok sajátos problémáiról, de a hagyományos biztonsági fenyegetéseket is érinteni fogjuk. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Salát Gergely és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 03. 16-án. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – https://youtu.be/oE5OZKBKjvA Francis Magalona: Ito Ang Gusto Ko – https://youtu.be/scVVZQwDHIQ Six city (Behtiyar & Murat): Uyghur Song – https://youtu.be/3PJsb12vcKY Kilometer feat Dr.Del: Beer Mosh Football – https://youtu.be/usUZrKDHYyM AK 13: Kabul Az Maast – https://youtu.be/_tue-Fx_6Qs

Miért kötelező a közösségi konyhán ennie egy szikhnek? Milyenek a szent katonák? Miért hívnak minden szikhet Szinghnek? És egyáltalán, kik azok a szikhek és miben mások mint a hinduk? India vallásainak kapcsán kevesebb szó esik a szikhekről, holott a szikh vallás a hindiuzmus, iszlám és kereszténység után india negyedik legnagyobb vallása. Mai adásunkban a téma legjelesebb hazai szakértője, Radnóti Alice a vendégünk, aki kutatásai mellett öt évig vezette a delhi Magyar Kulturális Központot, és többek között Az India oroszlánjai, a szikhek című könyv szerzője is. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Szivák Júlia és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 03. 09-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – https://youtu.be/oE5OZKBKjvA Gurdas Maan, Diljit Dosanjh & Jatinder Shah: Ki Banu Duniya Da - https://youtu.be/pjQyBF2gwjQ Surinder Kaur & Parkash Kaur: Kala Doriya - https://youtu.be/bOvLyXYOT0w Amar Singh Chamkila & Amarjot Kaur: Gora Gora Rang - https://youtu.be/k4JirMO-5t4 Jasmine Sandlas ft Shehzad Deol: Punjabi Mutiyaran - https://youtu.be/RIs5eqHAyTs Prabh Deep: Maya - https://youtu.be/QFCfSoTOXxA

Kik azok a kirgizek? Mikor jelentek meg a Közép-Ázsiában, és hogyan alapítottak államot? Ki volt Manasz és élt-e egyáltalán? Mi köze van az eposznak a kirgizek szakrális hagyományához? Az Orient Expressz legújabb adásában ismét Közép-Ázsia lesz a téma, a kirgizek lesznek a fókuszban. Mai vendégünk csakúgy, mint korábbi adásunkban Somfai Kara Dávid etnológus, a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, aki ezer szállal kötődik e néphez és országhoz. Nem csak családi kapcsolatai okán, de számos terepmunka során utazott a térségbe, gyűjtött anyaországi, és kínai kirgizek között is, fordította magyarra Csingiz Ajtmatov munkáit. Ma vele beszélgetünk e nép életéről, kultúrájáról, és vallási hagyományairól is. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 03. 02-án. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – www.youtube.com/watch?v=oE5OZKBKj…&feature=youtu.be Кыл Кыяк: Топ Жылкы - https://youtu.be/8HGgjHPYUtA "Курманбек" дастаны - Улукбек Токтоболот уулу - https://youtu.be/RXq56WHani4 Токтогул акындын, Барпы акынга наасаты: Эстебес Турсуналиевтин аткарусунда - https://youtu.be/zRww3J9eDIE Комуз куусу: Кыргыз Кочу - https://youtu.be/fzILUK_gzTw

Van-e sajátos koreai gazdasági kultúra? Miért nem tűnnek el egy "fekete lyukban" az állami befektetések? Van-e élet a csebolokon túl? Mi a hasonlóság a tajvani és koreai gazdaság között? Merre menekül a tajvani gazdaság? Ma az ázsiai gazdaságról szóló diskurzust egyértelműen a Kínával kapcsolatos hírek uralják. Jó példa erre az Új Selyemút program, vagy éppen a múlt év végén tető alá hozott elvi megállapodás, ami a Kína és az EU közötti befektetésekről szól. Holott az ázsiai gazdaság nyilvánvalóan ennél jóval diverzifikáltabb, akár Magyarország, akár az EU tekintetében is vannak más meghatározó partnerek, a világgazdaságot befolyásoló egyéb folyamatok. Különösen érdemes ezt ezt számon tartani itthon, ahol például az Ázsiából érkező befektetések, az arra irányuló gazdasági kapcsolatok meghatározó része köthető Dél-Koreához. Ma adásunkban Dél-Korea, a koreai gazdaság belső szerkezete, sajátosságai, magyar kapcsolatai lesznek a beszélgetés fókuszában, de a szűkös időt megpróbáljuk kihasználni arra is, hogy rövid pillantást vessünk a tajvani gazdaság mai helyzetére is, ami jóval ritkábban kerül szóba hazánkban, hiszen a szigettel kapcsolatos híreket jellemzően nem a gazdasági kérdések uralják. Mai adásunkban vendégünk Neszmélyi György Iván közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi kar nemzetközi kapcsolatainak felelőse, aki tanult és MBA diplomát szerzett Dél-Koreában, és hosszabb időt töltött Tajvanon is, így testközelből ismeri az ottani világot. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Szilágyi Zsolt és Salát Gergely Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 02. 16-án. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – www.youtube.com/watch?v=oE5OZKBKj…&feature=youtu.be Inalchi: Beom - https://www.youtube.com/watch?v=SmTRaSg2fTQ MV: Darkroom - https://www.youtube.com/watch?v=bn6lq3eLArQ Drug Restaurant: Darkroom - https://www.youtube.com/watch?v=WYWCfpNDg28 Rolling Quartz: Delight - https://www.youtube.com/watch?v=bnmyiLQ0d7o

Mennyire szól bele a Kínai Kommunista Párt az internetes gazdaságba? Hogy működik az Ali Express? És hová lett Jack Ma? 2020 végén a kínai internetes gazdaságról váratlan és negatív hírek érkeztek. A leggazdagabb kínai üzletember, Jack Ma, az Alibaba internetes cégcsoport fő tulajdonosa eltűnt a nyilvánosságból. A hatóságok megakadályozták a csoport pénzügyi leányvállalatának tőzsdére vitelét, a piacfelügyelet pedig vizsgálatot indított az e-kereskedelemmel foglalkozó részleggel kapcsolatban. A hírek hatására 30%-kal esett vissza a legnagyobb tőzsdei értékű kínai cég, az Alibaba részvényeinek árfolyama, az októberben még leggazdagabb Jack Ma pedig a negyedik helyre esett vissza a kínai milliárdosok ranglistáján. A nyugati sajtóban hírek terjedtek arról, hogy ezek a lépések a kínai magángazdaság ellen indított kampány kezdetét jelenthetik, a „nem hivatalos” kínai nyilvánosság pedig tele van Jack Ma külföldre szökéséről szóló pletykákkal. Jack Ma személyes sorsa is érdekes, de talán ennél is érdekesebb, hogy a legnagyobb internetes piac legnagyobb szolgáltatójának szigorúbb szabályozása hogyan hat majd a szektor, de akár az egész kínai gazdaság jövőbeli fejlődésére. Mai adásunk vendége Bánhidi Ferenc, közgazdász, távközlési szakértő, akivel két és fél évvel és nagyjából száz epizóddal ezelőtt már beszélgettünk a kínai internet-gazdaságról. Most újra őt kérdezzük a fenti események hátteréről, illetve a digitális gazdaság kilátásairól. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Salát Gergely és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 02. 09-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – www.youtube.com/watch?v=oE5OZKBKj…&feature=youtu.be Neoretro: KungFu – https://youtu.be/4aerOAszCQI RCE: 一见你就笑 https://youtu.be/7a8qwpWpsLs Higher Brothers - Empire – https://youtu.be/grO-f46KSrg No Party for Csao Dong 草東沒有派對: 如常 – https://youtu.be/Krz6paVJMSk

Mitől olyan sikeres a BTS? Hova ért el a koreai hullám? Mit tesz a fiú- és lánybandák sikeréért a koreai állam? Dél-Korea szédületes tempóban ontja magából a filmeket, a popzenét és a televíziós műsorokat, melyek mára világszerte elterjedtek. A koreai szórakoztatóipar távoli piacokra is betört, és napjainkra a koreai gazdasági növekedés egyik motorjává vált. Az Orient Expressz új adásában a koreai kreatív és kulturális iparról, a K-pop sikerének titkáról, a hallyuról, az ARMY-ról és a magyar rajongókról beszélgetünk. Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Dr. Gajzágó Éva regionális közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem KVIK Kereskedelem Tanszékének docense, aki évek óta foglalkozik a kreatív és kulturális iparral, kiemelt figyelmet fordítva a kelet-ázsiai régióra. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Salát Gergely és Kenéz Janka Borbála Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 02. 02-án. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – https://www.youtube.com/watch?v=oE5OZKBKjvA&feature=youtu.be Girls' Generation 소녀시대: Gee – https://www.youtube.com/watch?v=U7mPqycQ0tQ 2PM: My House 우리집 – https://www.youtube.com/watch?v=u2pFB1dCSo4 BTS 방탄소년단: IDOL – https://www.youtube.com/watch?v=pBuZEGYXA6E BTS 방탄소년단: Make It Right – https://www.youtube.com/watch?v=cVVs1loGEVg AB6IX 에이비식스: STAY YOUNG 불시착 – https://www.youtube.com/watch?v=vRNS_H6v8lY

Miért lett Gándhí a béke szimbóluma világszerte? Mik Gándhí filozófiájának alapkövei és értelmezhetőek-e ezek Indián kívül? Hogyan emlékeznek Gándhíra Indiában és hogyan jelenik meg a magyar sajtóban? Az Orient Expressz mai adásának vendége Szenkovics Dezső, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, Gándhí-kutató. 2014-ben önálló monográfiája jelent meg Móhandász Karamcsand Gándhí filozófiai gondolkodásának központi fogalmai címmel, jelenlegi kutatásában pedig azzal foglalkozik, hogy hogyan ábrázolja Gándhít a magyar nyelvű sajtó. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a továbbra is fennálló vírushelyzet miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Günsberger Dóra és Szivák Júlia. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. január 26-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli - youtu.be/oE5OZKBKjvA Rajiv Sundaresan, Shivam Pathak, Shweta Pandit: Satyagraha - https://www.youtube.com/watch?v=1Q4nLbEDiiY Sonu Nigam, Shreya Ghoshal, Pranab Biswas: Bande Mein Tha Dum https://www.youtube.com/watch?v=GukgglbNN4Y Ravi Shankar: Discovery of India - https://www.youtube.com/watch?v=3RHumNODulc Ravi Shankar: Homage to Mahatma Gandhi https://www.youtube.com/watch?v=NU4gwtrkXRI&t=117s

Mi a közös a kazakokban és a kozákokban? Tényleg mongol volt-e Dzsingisz Kán? Mi hiányzott a Szovjet Kultúra Házából? Az Orient Expressz legújabb adásában Közép-Ázsia, és elsősorban Kazahsztán lesz a téma. Beszélgetünk a kazakok etnogeneziséről, az állam létrejöttéről, kultúrájukról, vallásukról és az ország előtt álló mai kihívásokról is. Az utóbbi időszakban az Ázsiával foglalkozó hazai és nemzetközi diskurzusban is egyre többször kerül szó Közép-Ázsiáról. Ez az újkeletű érdeklődés köszönhető a térség felértékelődésének, az Új Selyemút programnak is. A kínai gazdasági expanzió egyértelműen sérti az orosz érdekeket, hiszen arra a területre irányul, amely a 20. század utolsó évtizedéig a szovjet-orosz érdekszférához tartozott, s e versenyfutásba az utóbbi években egyre határozottabban kíván bekapcsolódni Törökország is, mely az egyenlőre nyelvi-kulturális alapokon szerveződő Türk Tanácson keresztül kívánja érdekeit érvényesíteni. A térség államait a közbeszéd, de gyakran a felületesebb elemzés is csak sztánokként emlegeti, ami bántó általánosítás, hiszen a kétségtelenül jelen lévő történeti, kulturális hasonlóságokon túl meglehetős nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűség is jellemzi ezeket az országokat. Vendégünk Somfai Kara Dávid etnológus, az MTA-ról nem oly régen leválasztott Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki az elmúlt harminc évben számtalan terepmunkán vett részt a térségben, anyanyelvi szinten beszéli kazakot, kirgizt és jó pár más török nyelvet és nyelvjárást, és nem oly rég adta ki Eleven szellemek című könyvét, mely szerteágazó kutatásainak egy kis szeletét, a hagyományos kirgiz és kazah spiritualitást, a népi iszlámot mutatja be. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. január 19-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – www.youtube.com/watch?v=oE5OZKBKj…&feature=youtu.be Adai: Kurmangazy - https://www.youtube.com/watch?v=QR8bnM-GvDk Kazak Kobyz Tilep: Baqsy( Тілеп - Бақсы) https://www.youtube.com/watch?v=yMOiLTudknk&t=39s Jalghan Ho: Calgan ay yalghan - https://www.youtube.com/watch?v=ATBNKmC_SG0 Hassak: Amaanat - https://www.youtube.com/watch?v=pRXAJ1d9wYg

Világuralomra tör-e Peking? Hogyan képzeli el Kína saját szerepét a világban? Milyen hagyományokra épül a kínai külpolitika? Miként kell elképzelni a Kína-központú világrendet? A koronavírus-járvány hatásai, az amerikai–kínai vetélkedés és Kínának a globális válsághelyzetben is folytatódó növekedése még inkább központba helyezte azt a kérdést, hogy mik is Kína szándékai, milyen világrendet szeretne az ország. Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni a kínai hagyományokat, de foglalkozni kell az államközi kapcsolatok és a befolyásolás új formáival is. Az Orient Expressz eheti adásának vendége Eszterhai Viktor Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, akivel a kínai külpolitikai céljairól, hagyományairól és eszközeiről beszélgetünk. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Salát Gergely és Kenéz Janka Borbála Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. január 12-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – https://www.youtube.com/watch?v=oE5OZKBKjvA&feature=youtu.be Buddha Jump 佛跳牆: None Of Your Business關你屁事 – https://www.youtube.com/watch?v=I-PZMY2vbSM Miserable Faith 痛仰乐队: 安阳 – https://www.youtube.com/watch?v=umK_HsgVM4s Buddha Jump 佛跳牆: No One’s Listening沒人在聽 – https://www.youtube.com/watch?v=HMPL_VUHQEA Hedgehog 刺猬: 火車駛向雲外，夢安魂於九霄 – https://www.youtube.com/watch?v=h7WOweiiM20

Miben más az indiai és az európai zene? Mik azok a rágák? Miért szitárostól tanul egy európai hegedűművész indiai zenét, és mi az a tarangini? Az Orient Expressz idei első adásának vendége Lantos Zoltán hegedűművész, a hazai jazz-, elektronikus és világzenei szcéna meghatározó alakja. Zoltánt rabul ejtette az indiai zene: 8,5 évig élt, tanult és tanított Új-Delhiben, összetéveszthetetlen zenei stílusában rendszeresen felbukkannak indiai klasszikus zenei motívumok. Műsorunkban az Indiában töltött évekről, a kinti tanulmányairól és koncertjeiről, és az indiai zenéről beszélgetünk vele. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a továbbra is fennálló vírushelyzet miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Günsberger Dóra és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. január 5-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli https://youtu.be/oE5OZKBKjvA Ravi Shankar: Morning Raga https://www.youtube.com/watch?v=n91Vhdrrkss Samsara Quartet: Diwali https://www.youtube.com/watch?v=-foglpYhs-o Samsara Quartet: Passacaglia https://www.youtube.com/watch?v=g6oUPOqCjHk Zoltán Lantos’ OpenSource: Tarang https://www.youtube.com/watch?v=JrYu-qKx4t0

Az Orient Expressz szilveszteri adásában kivételesen nincs szöveg, a szavak helyett a főszerep – ahogy tavaly év végén is – a popzenéé. Egy éve „Mire táncolt Ázsia 2019-ben?” címmel ment adásba évzáró epizódunk, az idei zenés összeállításunk viszont a „Mire táncolt volna Ázsia 2020-ban” címet kapta, mert a COVID-19 járvány az ázsiai szórakoztatóiparra se volt túl jó hatással. De azért bőven születtek új számok, s az új évben remélhetőleg már nemcsak otthon fognak táncolni rájuk. Az adásban 2020-as számokból válogatunk, a setlistben szerepel j-pop, k-pop, c-pop, vietnami, mongol, thai, indiai és pakisztáni zene. Köszönjük egész éves figyelmüket, boldog új évet kívánunk. Jöjjenek velünk Ázsiába 2021-ben is! Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Összeállította: Salát Gergely Elhangzott a Civilradio.net-en 2020. december 29-én. Az adásban elhangzó számok: Agust D: 대취타 – https://www.youtube.com/watch?v=qGjAWJ2zWWI [Dél-Korea] Blackpink: Lovesick Girls – https://www.youtube.com/watch?v=dyRsYk0LyA8 [Dél-Korea] Cignature 시그니처: 아싸 (ASSA) – https://www.youtube.com/watch?v=xDuaONIDgvc [Dél-Korea] VaVa:安逸 – https://www.youtube.com/watch?v=P3dCODJ-YVk [Kína] Sharon Kwan 關詩敏 feat. Karencici:別弄花我的妝 – https://www.youtube.com/watch?v=VsQPNPQjNmU [Kína] Julia Wu 吳卓源 & ChrisFlow 唐仲彣: 玩家 Player – https://www.youtube.com/watch?v=2rudrHDICQ0 [Kína] ちゃんみな & SKY-HI: Holy Moly Holy Night – https://youtu.be/3Nx1-wWmPUo [Japán] Daichi Miura 三浦大知: Blizzard 映画 (『ドラゴンボール超 ブロリー』主題歌) – https://youtu.be/YqllOJ7ut10 [Japán] King Gnu: Teenager Forever – https://youtu.be/XPUN-w543bc [Japán] ThunderZ feat. Alungoo: Duurge – https://youtu.be/IE2uAOBjGyY [Mongólia] The Wasabies - 'ХАС' M/V – https://youtu.be/hbddAxOftFw [Mongólia] Vandebo feat. Anir: Chinii Nudeer – https://youtu.be/z8M1gmQJtko [Mongólia] Ayushmann K Jeetu, Yo Yo Honey Singh: Pyaar Tenu Karda Gabru (Shubh Mangal Zyada Saavdhan ) – https://youtu.be/E7Yx6LLI2bM [India] DIVINE Feat. Stylo G, MC Altaf & Phenom: Mirchi – https://youtu.be/w5Aioq5VYF0 [India] Badshah: Genda Phool – https://youtu.be/SD4Z8dlZPd8 [India] Kaky Thousand ft. Asif: Apna Dour – https://youtu.be/GsRFtOhpkdM [Pakisztán] UrboyTJ: ช่วยไม่ได้ (Can’t help) – https://youtu.be/VaaMcW_-RPA [Thaiföld] Tóc Tiên & Emcee L (Dalab) & Touliver & Tinle: Ngày tận thế – https://youtu.be/kMJ2j0t2icE [Vietnam] HuyR: Anh thanh niên – https://youtu.be/HPL74s4VPdk [Vietnam] Orange & Khói & Châu Dăng Khoa: Chân ái – https://youtu.be/i9_ZpPDtBCA (Vietnam)

Miért olyan népszerű a Kodály-módszer Kínában? Mi a közös a kínai és magyar népzenében? Hogy kerül Magyarországra egy kínai operaénekes? Egyre többször olvashatunk arról a magyar sajtóban, hogy a Kodály-módszer egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kínai zenepedagógusok között. Ennek köszönhetően mind gyakrabban nyúlnak ehhez a módszerhez a zeneoktatás során. Zhang Yu Carolyn, kínai származású operaénekes több mint egy évtizede él Magyarországon, aki a zene terén nem csak a kínai, hanem a magyar iskolán is nevelkedett és ő maga is tanít. Egyik fő célja a zene megszerettetése mellett az, hogy közvetítsen a két kultúra között és felhívja a figyelmet a két kultúra közti hasonlóságokra. Többek között ezekről a témákról beszélgetünk ebben az adásban, aki pedig többet szeretne tudni a művésznőről, annak ajánljuk honlapját: http://zhangyucarolyn.com/ Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a vírushelyzet miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Gulyás Csenge és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. december 22-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli https://youtu.be/oE5OZKBKjvA Zhang Yu: Creek and Echo https://www.youtube.com/watch?v=68YcXIt0AW4 Zhang Yu Carolyn: Tu che di gel sei cinta - Aria di Liu' from Turandot of Giacomo Puccini https://www.youtube.com/watch?v=q4WI4AVK19s Zhang Yu Carolyn: Hometown memories https://www.youtube.com/watch?v=jP9nG4DXmZM Zhang Yu Carolyn: Jiayou Wuhan (Come On Wuhan) | 加油武汉 | | 张瑜 https://www.youtube.com/watch?v=jzDtcEHoiOo

Miért dönt úgy valaki Indiában, hogy magyarul tanul? Miért nem értik az indiai fiatalok a magyar filmeket? Miért esik nehezükre az indiai diákoknak a tegeződés? Az Orient Expressz legújabb epizódjában Köves Margit a beszélgetőtársunk, aki a Delhi Egyetem Szlavisztika és Finnugrisztika Tanszékén tanít magyar nyelvet és irodalmat. Az adás során az indiai magyartanítás történetéről, gyakorlatáról és kihívásairól beszélgetünk. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a távolság miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Szivák Júlia és Günsberger Dóra Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. december 15-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Főcímdal: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli https://youtu.be/oE5OZKBKjvA Arijit Singh: Ek Charaiyya https://youtu.be/Wsqq6zSTzzU A. R. Rehman: Genda Phool https://youtu.be/nqydfARGDh4 Sona Mohapatra: Ambarsariya https://youtu.be/9UDkYz64ehA

Út volt-e a Selyemút? Miért falaztak be sok tízezer kéziratot ezer éve? Ki tud tangutul? Milyen európai hatás érte a régi Kínát? Manapság Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése kapcsán sok szó esik a Selyemútról, amely valaha Keletet és Nyugatot összekötötte. Az Orient Expressz mai adásában annak nézünk utána, hogy mi igaz az ősi Selyemúttal kapcsolatos legendákból, hogyan is működött a valóságban ez az útvonal, s milyen forrásaink vannak róla. Szó lesz egyik fontos állomásáról, Dunhuangról, az itt egy titkos barlangban talált kéziratokról, egy Selyemút menti, mára szinte nyom nélkül eltűnt népről, a tangutokról, valamint arról is, hogy miként lehet a vonatkozó forrásokat megfejteni. Az Orient Expressz mai adásának vendége Galambos Imre Angliában élő magyar sinológus-tangutológus, a Cambridge-i Egyetem docense, a dunhuangi szövegek egyik legismertebb szakértője. A beszélgetésre a távolság miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Salát Gergely és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. július 28-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg 12 Girls Band 女子十二楽坊: Dunhuang 敦煌 – https://www.youtube.com/watch?v=gGSLBiz77jY Gaudeamus Dunhuang – https://www.youtube.com/watch?time_continue=6&v=Q1X0eyw-Ruc&feature=emb_title 香港天籟敦煌樂團《敦煌 · 絲路迴響》音樂會 - 悟 – https://www.youtube.com/watch?v=s2vOfq4ueE0 香港天籟敦煌樂團《敦煌 · 絲路迴響》音樂會 - 天籟 – https://www.youtube.com/watch?v=3QK8WCBShqc

Mit akar az Iszlám Köztársaság? Miként jelenik meg az iráni külpolitikában a hagyomány? Hogyan fér össze a modernitás a teokratikus állammal? Milyen az iráni geopolitikai gondolkodás? A tavaly fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Iráni Iszlám Köztársaság az ezredforduló óta eltelt évtizedekben jellemzően két meghatározó lépésével vonta magára a nemzetközi közösség figyelmét. Az egyik Irán regionális hatalmi előretörése, a másik pedig az ezzel részben összefüggő nukleáris programja. Az első nem kizárólag Iránon múlt, az ország csak kihasználta a 2003-as iraki háború, az arab tavasz és az Iszlám Állam elleni küzdelem okozta fejetlenséget. A következetesen békés célúnak nevezett iráni atomprogram azonban már egy másik kérdés. A közelmúltban jelent meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában az iráni külpolitika kérdéseire fókuszáló Hagyomány és modernitás – Az iráni külpolitika kihívásai a 21. század elején című könyv, mely részletesen tárgyalja Irán középhatalmi ambícióit, a cél megvalósításának lehetőségeit, az ország bilaterális kapcsolatainak változásait. Az Orient Expressz új adásának vendége a szerző, N. Rózsa Erzsébet, akit Iránról, az iráni külpolitikáról kérdezünk. A riporterek: Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. július 21-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Googoosh: Man Amadeam گوگوش - من آمدم – https://www.youtube.com/watch?v=HxvUQ1PSqfs&list=PLe7JKnvxO2Qv4jCBnLMuuI9eCaaM9kTbY&fbclid=IwAR1HfbYoTEkRva29hRfvtcexcnBmtVdFlat3xt4xsmJErb6s_Q7_q6ujyIU Shadmehr Aghili: Door Shodi (Official Track) شادمهر عقیلی- دور شدی – https://www.youtube.com/watch?v=0YX4DW_YLyY&fbclid=IwAR3XcUOOQX546LF_2sQCQMpMz69oJZcy_8r8tY180ot_MKS_fDMtHLniKfQ Arian Band: Parvaz – https://www.youtube.com/watch?v=Q1CnkLzR0Rc&fbclid=IwAR0vs-LFroU6bWkfh678WuwOCh_PeU53NDZqwPQbPJnYjLq4Fo5hJNep5pY Farzad Farzin: Atish ویدئوکلیپ آتیش فرزاد فرزین – https://www.youtube.com/watch?v=UCCVDjXndtg&fbclid=IwAR2EiC7WnMJRVQCIIq7zgAtn_1TE2vaj9I-s2DF3QDBOZ_wgwpPe6fUg__4

Milyen hely Bishkek, milyen a kirgiz közélet és a politikai rendszer? Kik és mit tanulnak a bishkeki EBESZ Akadémián? Milyen fogadtatásban részesül az EBESZ Közép-Ázsiában? Az Orient Expressz mai vendége Dunay Pál, a garmisch-partenkircheni EBESZ Akadémia és az ELTE oktatója, akinek kutatása elsősorban a posztszovjet térség biztonságpolitikai és nemzetközi jogi kérdéseivel, valamint regionális és egyéb nemzetközi biztonsági szervezetek tevékenységével foglalkozik. A mai beszélgetés apropóját Dunay Pál kirgizisztáni élményei és a biskeki EBESZ Akadémián töltött évei adják, ahol a 2000-es évek eleje óta rendszeresen oktat, és ahol 2015-2016 között igazgatói posztot töltött be. Riporterek: Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. július 14-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Kanykei: Gorod – https://www.youtube.com/watch?v=HGguCNkiQdg&fbclid=IwAR2EowFVLnfabNfx35foQzODI-Nn-PPkkx5te7f1kIRNUS1W-FCAr1nji8A Mirbek Atabekov: Molmolum – https://www.youtube.com/watch?v=DUWr3QxGgWo&fbclid=IwAR09xHKYJovEYzVid9rS_XKBMM9RhhBjxANFfwtF1690piXGKyaC9oiYDU4 Asel & Älmurat: Komuz demi – https://www.youtube.com/watch?v=5lhSMakm86w&list=PLSGne6kGGkvZPjrvCg0HMHBeuZpc2sphg&fbclid=IwAR2TTXmr78pF_HGDNkvkTJsulqKsmiw8tnlSoJmMQOlFZwiedhsCRFqU7wA Ordo Sakhna: Oi bul bul – https://www.youtube.com/watch?v=IV3g_SFAkCo&fbclid=IwAR18NDD7jWWRufmsMWevF_z2XVIrNuwIGPyw4ULfIpeYQd5RiyBcYYU8404

Milyen hatása van a klímaváltozásnak az ázsiai katasztrófákra? Katasztrófa-e a koronavírus? Hogy készülnek fel Japánban a földrengésekre? Miért tartanak csirkék helyett kacsákat a kambodzsai falvakban? És mi az a katasztrófadiplomácia? Az Orient Expressz legújabb epizódjában Papp Bendegúz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájának hallgatója a beszélgetőtársunk, aki doktori kutatásai keretében a délkelet-ázsiai katasztrófadiplomáciával foglalkozik. Riporterek: Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. július 7-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Lalon Band: Shomoy Gele – https://www.youtube.com/watch?v=f0XZgqIvCfE Basudeb Das Baul: Ekdin matir bhitore hobe ghor – https://www.youtube.com/watch?v=uxHWdVEEXFs Sreyleak és Vitou: Konlang Slap Pich – https://www.youtube.com/watch?v=T7hHMy1KxaQ Anuradha Paudwal: Mor ghumo ghore – https://www.youtube.com/watch?v=8fTlwZ1ZQ5E

Kik tanulnak magyarul Kínában? Tényleg vendégszeretőek a magyarok? Milyenek a magyar–kínai kapcsolatok Kínából nézve? Miben hasonlítanak a diplomáciai kapcsolatok a kacsaúszásra? Mit vásárolnak a kínai turisták Magyarországon? Az Orient Expressz legújabb epizódjában Wang Qiuping Piroska és Duan Shuangxi István kínai Magyarország-kutatók a vendégeink, akikkel magyarországi tanulmányaikról, a kínai–magyar kapcsolatok történetéről és jelenéről beszélgetünk. Ezen kívül szót ejtünk rákkonzervekről, diplomáciai botrányokról és áfavisszatérítésről is. Wang Qiuping, magyar nevén Piroska, a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemének magyar szakán tanít, miközben a Budapesti Corvinus Egyetemen írja doktori disszertációját a kínai–magyar kulturális és oktatási kapcsolatok történetéről. Duan Shuangxi István egy másik pekingi felsőoktatási intézményben, a Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén tanít magyar nyelvet és kultúrát. Ő korábban a budapesti kínai nagykövetség munkatársa is volt. Riporterek: Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. június 30-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Ge Lan 葛蘭: The Sound of the Temple's Bell 廟院鐘聲 – https://www.youtube.com/watch?v=XT96Phupn1U&list=PL75F0558A3D8F25C8 Zhou Xuan 周璇: Blooming Flowers 月圓花好 – http://youtube.com/watch?v=xgg1RG_M8Z0 Ge Lan 葛蘭: 我愛恰恰 – https://www.youtube.com/watch?v=u6XMAIOvJgQ&list=PL75F0558A3D8F25C8&index=6 Yao Li 姚莉: 春風吻上我的臉 – http://youtube.com/watch?v=FpWTUSMwgJA

Hogyan törik be az elefántokat? Ki az a mahut és mit csinál? Mire használják az ankuszt? Milyen elefántparkok vannak Thaiföldön és mire figyeljünk, ha ellátogatunk egybe? Az Orient expressz új adásában Délkelet-Ázsiával, azon belül elsősorban Thaifölddel és az ottani turizmussal foglalkozunk. Beszélgetésünk apropóját az adja, hogy idén év elején, még a vírus okozta zűrzavar előtt került bemutatásra Magyarországon a Majoros Kinga, Csapó András és Mátai András által készített, Szolgalelkű óriások című film, amely a thaiföldi turizmus egyik speciális elemére, az idomított elefántokra és a turizmusban betöltött szerepükre koncentrál. A film 2020. július 1-jétől egy hétig ingyenesen elérhető lesz a https://giantslaves.com/szolgalelku-oriasok.php oldalon. Ma mintegy 6000 elefánt él Thaiföldön, és nagyjából az állatok fele tölti életét fogságban. Közülük sokan kapcsolatba kerülnek a turizmussal is, ahol jobb-rosszabb körülmények között legfőbb feladatuk a vendégek szórakoztatása. A tartás körülményei ritkán nevezhetők etikusnak, de szerencsére jó példákat is lehet látni, ezek is szerepelnek a filmben. Most a három alkotó közül kettőt, Csapó Andrást és Mátai Andrást kérdezzük a filmről, a készítés során szerzett tapasztalataikról, arról, hogy miért éppen ez a téma tűnt számukra megfilmesítésre érdemesnek. A riporterek: Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. június 23-án. Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg หลวงพี่แจ๊ส 5G MV Ost.หลวงพี่แจ๊ส – https://www.youtube.com/watch?v=ae1XAaor2nw อะไรก็ยอม: LOSO – https://www.youtube.com/watch?v=c31LQOCmLVU&list=PLIXAaYeeGMzmI0d85NbkQMYIj6oDSGb-n&index=14 Ebola คนพันธุ์เรา feat Thaitanium – https://www.youtube.com/watch?v=CyB8pfwIi8I&list=PLpWYiYQnthiQpV9mX6YeSo32qgaVbeAlt&index=9 ไม่ทิ้งกัน (TOGETHER) - ศิลปิน RTSM – https://www.youtube.com/watch?v=UWIjOaYgvoM

Hogy kerül egy magyar Bhutánba? Hogyan él ma a hagyományos bhutáni kultúra? Mérhető-e a boldogság? Az Orient Expressz új adásában egy kis himalájai királyságról, Bhutánról lesz szó, a mennydörgő sárkány országáról, ahol a nemzeti állat egy furcsa félig ökör, félig kecske szerzet, a takin, ahol alig 800 ezren élnek, s ahol az állam teljesítményét nem a nyugati minta alapján GDP-ben mérik, hanem kitaláltak erre egy új mérőszámot. A műsor vendége Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Butháni Baráti Társaság alapító elnöke, aki majd egy évtizeddel ezelőtt járt először az országban, és azóta is akár évente többször visszatér oda egyedül vagy csoportokat vezetve. Élményeit és gondolatait egy könyvben is közreadta, és manapság – a koronavírus miatt – virtuális Bhután-túrákat tart. Ma erről, a könyvéről, Bhutánról, az ott szerzett tapasztalatairól kérdezzük. A riporterek: Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. június 16-án Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Ewa Zang: Mascot Song for 112th National DAY by Jurmey Choden Rinzin – https://www.youtube.com/watch?v=WLO7zpIlO7w Hangtoma: Baby Floyd X Eden Zangmo – https://www.youtube.com/watch?v=ss3mqdqqJ88 Pelden Drukpa: The Great Fourth – https://www.youtube.com/watch?v=Sc5KjCe5C_o Misty Terrace & Jurmey Choden: Corona – https://www.youtube.com/watch?v=s7CFvUJ44gQ

Hogyan tárgyalnak a koreaiak? Hogy fér össze az innováció és a hagyományos társadalom? Miért fogy Korea lakossága? Milyen kihívások állnak a koreai fiatalok előtt? Mit tudnak Koreában Magyarországról? A koreai kultúra egyéb aspektusai mellett viszonylag kevés figyelem jut a koreai üzleti kultúrára és a koreai gazdaságra. Az Orient Expressz legújabb epizódjában ezekről a kevesebbet tárgyalt témákról beszélgetünk, és górcső alá vesszük a koreai vállalati kultúrát, az ehhez kapcsolódó társadalmi problémákat és megoldási kísérleteket, de szót ejtünk a magyar-koreai gazdasági kapcsolatokról és Észak-Koreáról is. Mai beszélgetőtársunk Pallos Levente üzletember, aki magyar–koreai üzleti közvetítéssel foglalkozik, s aki korábban négy évig Magyarország külgazdasági attaséja volt Szöulban. Egyetemistaként is tanult Dél-Koreában, s az utóbbi időkben évente néhány hónapot a távol-keleti országban tölt. A beszélgetésre a továbbra is fennálló járványveszély miatt Skype-on keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. június 9-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg BTS - Idol (on traditional Korean instruments) – https://www.youtube.com/watch?v=iTffO90d2Sk BTS - Blood Sweat & Tears guzheng cover (instrumental) 피땀눈물 – https://www.youtube.com/watch?v=6yNPspSktAA KARA(카라): Mamma Mia (맘마미아) – https://www.youtube.com/watch?v=AEAdE9wSqwg ORANGE CARAMEL '까탈레나 (Catallena)' Music video – https://www.youtube.com/watch?v=Med2XipHJJM

Mi a különbség az elrendezett és a szerelmi házasság között? Miért szólnak bele a szülők abba, hogy kivel házasodik a gyerekük? Milyen szerepe van a vallásnak és a kasztnak a házasságkötésben? És mindezt hogy vizsgálja egy magyar antropológus? Kevés indiai szokást övez olyan nagy érdeklődés külföldön is, mint a házasságkötést. A fényűző, napokig tartó indiai esküvőket megannyi filmben és dokumentumfilmben láthatta már a magyar közönség is, azonban a házasságig vezető útról jóval kevesebb szó esik. Az Orient Expressz új adásában az indiai párválasztási szokásokról fogunk beszélgeti, vendégünk pedig Bakos Bettina, aki a kelet-indiai Kalkutta városában végez ezzel kapcsolatos terepmunkát. Bettina az ELTE indológia szakán szerzett diplomát, majd egy évet Nepálban tanított. Ezután Magyarországon dolgozott egy filmes cégnél, ahol a legnagyobb, Magyarországra látogató indiai sztárokkal dolgozott együtt. Ezután az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén folytatta tanulmányait, itt ismét Indiával foglalkozott. Az elmúlt két évet Kalkuttában töltötte terepmunkán, ahol az előre elrendezett és szerelmi házassággal kapcsolatos attitűdöket vizsgálja. A beszélgetésre Skype-on keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Szivák Júlia és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. június 2-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Diljit Dosanjh: El Sueno – https://www.youtube.com/watch?v=u5szAqnRTwk Mickey Singh: Summer Luv – https://www.youtube.com/watch?v=1GMsfPbfD8g Jasmin Sandlas: Ik Main Kudi Punjabi – https://www.youtube.com/watch?v=ZWBS55h8nbI Abhishek – Akshay: Rum & Whiskey (Vicky Donor, 2012) – https://www.youtube.com/watch?v=l1jf4n84TJQ

Hogy lesz egy magyar cserediákból kínai filmsztár? Miben hasonlítanak a kínai és a brazil szappanoperák? Milyen a kínai szórakoztatóipar? És ki az a Natasa? A világon India és Nigéria után Kínában gyártják évente a legtöbb filmet, s Kína a tévésorozatok számát tekintve is az élvonalban van. A kínai filmekben és sorozatokban gyakran szerepelnek külföldiek is, őket sokszor kínaiul tudó külföldi színészek játsszák. Az Orient Expressz mai adásában egy ilyen színésznővel beszélgetünk kínai színészi karrierről, a kínai szórakoztatóiparról és arról, hogy mire juthat egy 178 centiméter magas szőke nő ebben a különleges világban. Az Orient Expressz új adásában vendégünk Vizer Rita, aki az ELTE kínai szakán végzett, majd a pekingi Központi Színművészeti Akadémia színművész alapszakán szerzett diplomát. Jelenleg a pekingi filmakadémián vesz részt mesterképzésen. Nyolc kínai sorozatban, egy egész estés filmben és több rövidfilmben szerepelt, emellett egy tucatnyi tévéshow-ban is fellépett különböző kínai csatornákon. A magyar nézők Rita Kínában című vlogjából ismerhetik, melynek címe: https://www.youtube.com/channel/UCdv3cdTsRRjngjRyPZja-gQ A beszélgetésre a még mindig fennálló járványveszély miatt Skype-on keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. május 26-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Happy Avenue 幸福大街: Moonlight 月光曲 – https://www.youtube.com/watch?v=brEcpQkE8iU GDJYB 雞蛋蒸肉餅: Durian What What What 榴槤乜乜乜 – https://www.youtube.com/watch?v=U7ebN0GHVDo&list=PLqMOy8oeUv6FTizce4XpwsVhIqBMOmOl_&index=3 吳虹飛 & 幸福大街: 一只想變成橘子的蘋果 – https://www.youtube.com/watch?v=rawl180eofM Faye Wong: I'm willing 我愿意为你 (Vizer Rita cover) – https://www.youtube.com/watch?v=T1U6CCJQzS0

Milyen volt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonya a hidegháborús időszakban, és hogyan változott az orosz–kínai kapcsolat a Szovjetunió széthullása után? Összehozzák-e a két óriást a nyugati szankciók? Valóban aranykorát éli-e a kínai–orosz bilaterális viszony, és tart-e Oroszország Kína globális ambícióitól? Az Orient Expressz új adásának vendége Rácz András, a német külpolitikai társaság (DGAP) elemzője. Rácz András másfél évtizede foglalkozik Oroszország és a posztszovjet térség kül- és belpolitikai kérdéseivel, ezeken belül is főként az orosz katonai gondolkodással és stratégiával, valamint a posztszovjet térség biztonságpolitikai problémáival. Kutatásait rendszeresen publikálja magyar, angol és német nyelven. Riporter: Günsberger Dóra Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. május 19-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Valery Kipelov (Валерий Кипелов): Ya svoboden (Я свободен) – https://www.youtube.com/watch?v=QXDRPtufEbA Garik Sukachov (Гарик Сукачёв): Moya babusha kurit trubku (Моя бабушка курит трубку) – https://www.youtube.com/watch?v=doQ5D1-x4ac Leningrad (Ленинград): Voyage (Вояж) – https://www.youtube.com/watch?v=sl_pxCAcJz4 Otava Yo (Отава Ё): Oy Dusya, Oy Marusya (Ой, Дуся, ой, Маруся) – https://www.youtube.com/watch?v=0HtvH34CmZY&t=71s

Milyen politikai jelentőséggel bírnak ma a klánok Közép-Ázsiában? Milyen közös elemek és eltérések figyelhetők meg a térség nemzetalkotási és nemzetté válási folyamataiban? A Szovjetunió felbomlása után hogyan értékelődött át az iszlám társadalmi és politikai szerepe? Vajon képesek voltak-e politikai és társadalmi térnyerésre a különböző muszlim mozgalmak a független -sztánokban? Az Orient Expressz új adásának vendége Gyene Pál, a BGE oktatója, a poszt-szovjet közép-ázsiai köztársaságok politikai rendszereinek és gazdaságainak szakértője. A témában önálló monográfiája jelent meg 2017-ben Független államiság a poszt-szovjet Közép-Ázsiában címmel. A riporterek: Günsberger Dóra és Szakáli Máté. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. május 12-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Yalla (Ялла): Vostochnaya chayhana (Восточная чайхана) – https://www.youtube.com/watch?v=Os1QPbXriyU Kanykei: Kara Chan – https://www.youtube.com/watch?v=zkDaAo1yMwo Ninety One: Men Emes – https://www.youtube.com/watch?v=L43JtW9OwRs Abdullo Nazriev: Nargisi Mastona – https://www.youtube.com/watch?v=5eAKKmxuGWM

Mi köze a Világbéke Tanácsának a magyarországi hindi stúdiumokhoz? Meg lehet-e élni 600 rúpiából Indiában? Miért érdemes éjszaka telefonálni Delhiből? Az Orient Expressz eheti adásában vendégünk Négyesi Mária, az ELTE Indológia tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője, a magyarországi hindí oktatás megteremtője. Az adásban többek között arról beszélgetünk, hogy milyen volt külföldiként Indiában az 1980-as években, mit tudnak a magyarok Indiáról és milyen az indiai irodalom. azon belül is a popzenéről és magyarországi népszerűségéről beszélgetünk. Riporterek: Szivák Júlia és Salát Gergely. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. április 28-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Ghulam Ali: Chupke chupke – https://www.youtube.com/watch?v=Py_FIHwPIZI S.D. Burman, Lata Mangeshkar: Piya tose naina lage re (Guide, 1965) – https://www.youtube.com/watch?v=Ypjujb0wFnQ Noor Jehan: Hamari saanson mein – https://www.youtube.com/watch?v=cFl7bto5Ax4 Abida Parveen & Ali Sethi: Aaqa – https://www.youtube.com/watch?v=N83uSR3eAFQ

Miért népszerűbb a koreai kultúra mint a laoszi? Hogy működik egy idolgyár? Mi köze az IMF-nek a K-pophoz? Kik azok a díszjapánok? És miért szeretik a K-popot a magyarok? Az Orient Expressz új adásában a koreai populáris kultúráról, azon belül is a popzenéről és magyarországi népszerűségéről beszélgetünk. Vendégünk, Kovács Ágnes, az ELTE szociológia szakos hallgatója a K-pop magyar rajongóinak körében végzett kutatásairól számol be. Riporterek: Szivák Júlia és Salát Gergely. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. április 28-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Blackpink: As if it’s your last – https://www.youtube.com/watch?v=Amq-qlqbjYA BTS: Not today – https://www.youtube.com/watch?v=9DwzBICPhdM Bigbang: Fantastic Baby – https://www.youtube.com/watch?v=AAbokV76tkU B.A.P.: One shot – http://youtube.com/watch?v=1zRzl1d5vNU

Hogyan és miért túrják ki a külföldi topmenedzsereket Japánból? Ki viszi el a balhét, ha lebukik a cég? Mit tanult Japán Joseph Schumpetertől? Milyen út vezet Fuhishimától a tokiói olimpiáig? A tokiói olimpiát elhalasztották ugyan, de 2021-ben megtartják, így Japán egyike lesz azon nagyon kevés országnak, amely több olimpiát is rendezhet. Az 1964-es első tokiói olimpia idején az egész világ csodálva figyelte, hogy a világháború megsemmisítő veresége után húsz évvel hová jutottak a japánok. A mai Japán nagyon sok tekintetben különbözik a fél évszázaddal ezelőttitől, ma inkább az a cél, hogy ismét bizonyítsák, képesek ámulatba ejteni a világot. Nem lesz könnyű dolguk. Nem csak azért, mert ma a japán gazdaság már távol van sikerei csúcsától, de azért is, mert az elmúlt évtizedekben olyan fiaskók tépázták meg Japán tekintélyét, mint a fukushimai katasztrófa vagy éppen a Renault-Nissan-Mitsubishi konszern vezetője körül kirobbant botrány, amely csak egyike volt a számos hasonló eseménynek. Az Orient Expressz új adásában Ferber Katalin közgazdásszal, gazdaságtörténésszel, Japán-szakértővel beszélgetünk a japán cégek elmúlt időszakbeli botrányairól, Carlos Ghosn ügyéről, a japán gazdaság állapotáról. Szó lesz arról is, hogy milyen szerepe lehet Fukushimának az olimpia megrendezésében, és hogy miként hatott a japán gazdaságra egy az Osztrák-Magyar Monarchiában született közgazdász 1922-ben publikált elmélete. A felvétel 2020. február elején készült, amikor a koronavírus-járvány már terjedni kezdett a világban, de az olimpia elhalasztását még nem jelentették be. A riporterek: Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. április 21-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg La Roca: Drama of Japan – https://www.youtube.com/watch?v=pc4qiDBYRxA Stephane Pompougnac: The Ballad of Sacco and Vanzetti –https://www.youtube.com/watch?v=SOloyjRxmXI Laya Project: Touare (The Ambergris Remix) – https://www.youtube.com/watch?v=jD00xARB3Wo

Van-e mit enni Ázsiában? Mit tesznek a kormányok, hogy legyen? Hogyan hat az élelmezésbiztonságra a klímaváltozás? Szinte mindenki járt már kínai étteremben, s van, aki több ázsiai konyhát is kipróbált. Azon viszont valószínűleg kevesen gondolkoztak el, hogy globális szempontból is mennyire fontos, hogy Ázsia mit hogyan és mennyit eszik. Ázsia élelmezése nemcsak kulináris kérdés, de gazdasági, élelmezésbiztonsági és biztonságpolitikai problémákat is felvet. Az ázsiai kontinens a világ területének 30%-át foglalja el, de földterületének csak töredéke művelhető. Ugyanakkor itt él a világ lakosságának 60%-a, és egyáltalán nem mindegy, hogy e hatalmas lélekszámú népesség élelmét hol és hogyan termelik meg. Mit jelent mindez az élelmiszerbiztonság szempontjából? Mennyire fenntartható a jelenlegi ázsiai élelmezési rezsim? Milyen kihívásokkal küzd Ázsia és ennek következtében a világ? Hogyan kezelik a kialakult helyzetet az egyes távol-keleti országok? Az Orient Expressz legújabb adásában Éliás Boglárka, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza a vendégünk. Riporterek: Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. április 14-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Luna: Guns N’ Roses:- Sweet Child O’ Mine (Gayageum ver.) – https://www.youtube.com/watch?v=3wR6TfNGauo Khusugtun" (Хөсөгтөн) Traditional Mongolian Ethnic Music Group – https://www.youtube.com/watch?v=TpQBG_W-vdg ACϟDC: Back in Black (Japanese Version) – https://www.youtube.com/watch?v=yPmoQcsvaqs Luna: Led Zeppelin: Going to California (Gayageum ver.) – https://www.youtube.com/watch?v=hiJGLQ6AlG0

Mit keres egy latin szakos Ágrában? Miért veszélyes zuhanyozni egy indiai kollégiumban? Működik-e a kasztrendszer az indiai egyetemeken? Milyen az éjszakai élet Delhiben? Az Orient Expressz új adásában vendégünk Sági Péter, az ELTE Indológia Tanszékének egyetemi tanársegédje, a hindi irodalom doktora, a Magyar-hindi szókincstár című frissen megjelent könyv szerzője, akivel indiai útjairól, az indiai nagyváros és vidék közötti különbségekről és az indiai fiatalok életéről beszélgetünk. A riporterek Szivák Júlia és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádióban 2020. április 7-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Shankar - Ehsaan -Loy: Dhadak dhadak (Bunty aur Babli 2005) - https://www.youtube.com/watch?v=Db4Gj-vm97Y The Local Train: Khudi (2017) - https://www.youtube.com/watch?v=9LjKAt6SkdQ&feature=youtu.be Tanishk Bagchi: Pyar tenu karda gabru (Shubh Mangal Zyada Savdhan 2020)- https://www.youtube.com/watch?v=E7Yx6LLI2bM

Lehet-e vécépapírt kapni Indiában? Mi a közös a vulkánkitörésben és a koronavírusban? Használ-e a koronavírus ellen a pénzérmés hátkaparás? Milyen a távoktatás Mongóliában? Az Orient Expressz eheti adásában karanténkörútra indulunk Ázsiában, és olyan magyarokkal beszélgetünk, akik valamelyik ázsiai országban tartózkodnak a járvány ideje alatt. Az adásba bejelentkezik Vazsinka Bettina Kínából, Szabó Eszter Melitta Iránból, Parti Gábor Malajziából, Velu Timi Indiából, valamint Teleki Krisztina és Halász Ádám Mongóliából. Riporterek: Szivák Júlia, Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a civilradio.NET-en 2020. március 31-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Ghen Cô Vy Nioeh x K.HƯNg x Min x Erik: Corona song - https://www.youtube.com/watch?v=BtulL3oArQw Atash Denizare: Persian corona song - https://www.youtube.com/watch?v=bvzXhQRnx_8 Santesh: Corona awareness song - https://www.youtube.com/watch?v=sxnkq__UtFs Anup K. R. Go Corona (rap remix) - https://www.youtube.com/watch?v=cspF9QK5FlA

Van-e bevált receptje a COVID-19 kezelésének? Miben követik más államok a kínai modellt, és miben térnek el attól? Miért kezelik ilyen különbözően a járványt az országok? Nem ez az első adás az Orient Expresszben, ami a koronavírus járvánnyal foglalkozik – a legutóbbi alkalommal Kusai Sándor nagykövettel beszélgettünk a témáról. A helyzet napról napra drasztikusan változik, egyre több az érintett ország, és egyre több a megbetegedés is. Az érintett országok azonban markánsan eltérően kezelik a COVID-19-járványt, és még Európán belül is államonként feltűnően különböző megközelítéseket figyelhetünk meg. Az Orient Expressz új adásának vendége Marton Péter biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Marton Péter Külpraktika című blogján január óta naprakészen követi és elemzi a COVID-19 okozta járvánnyal kapcsolatos statisztikákat, híreket, és rendszeresen publikál a témában. Járványügyi megfontolások miatt a beszélgetést nem a Civil Rádió stúdiójában, hanem Skype-on keresztül vettük fel. A megszokottnál kevésbé jó hangminőségért elnézést kérünk. A riporter Günsberger Dóra Elhangzott a civilradio.NET-en 2020. március 24-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Alvin Oon: Fight the Virus – https://www.youtube.com/watch?v=CA0T6ITmnh8 Ghen Cô Vy Nioeh X K.Hưng X Min X Erik: Washing Hand Song / Corona Song – https://www.youtube.com/watch?v=BtulL3oArQw Kung Flu: The Wuhan Virus Rap (FT. Lil Feez, Big J, Medium A) – https://www.youtube.com/watch?v=oQZXBJMkX8c Naveen Richards: My Name is Corona – https://www.youtube.com/watch?v=juugAWnBRKY

Mekkora a baj? Tényleg amerikai katonák vitték be a vírust Wuhanba? A demokráciák vagy a diktatúrák kezelik jobban a vészhelyzetet? Ott folytatjuk-e majd, ahol abbahagytuk? Az Orient Expresszben foglalkoztunk már az új koronavírus okozta járvánnyal. Ez február elején volt, amikor a COVID-19 még alapvetően kínai problémának tűnt, ekkor két kínai kollégánkat kértük meg, hogy beszéljenek arról, milyen az élet a lezárt városokban. Azóta csupán másfél hónap telt el, s ma már naponta jóval több új esetet regisztrálnak Kínán kívül, mint Kínában. Mire ez a műsor adásba kerül, a külvilág jó eséllyel a megbetegedések és az elhunytak számában is lehagyja Kínát. Mivel a kínai hatóságok néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy túl vannak a járvány csúcspontján, mi viszont még előtte állunk, úgy gondoltuk, érdemes összegezni az ottani tapasztalatokat, és persze kitekinteni mindarra, ahogy a világban most állnak a dolgok. Erre az összegzésre és kitekintésre Kusai Sándort kértük fel, akivel annak idején az Orient Expressz első adása elindult, s aki azóta már többször is volta vendégünk. Kusai Sándor volt diplomata, Magyarország egykori pekingi nagykövete, nemzetközi kapcsolatok szakértő, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense. A felvétel 2020. március 15-én este készült, tehát minden, ami elhangzik, az ekkor rendelkezésünkre álló információkra épül. A beszélgetésre az Orient Expressz történetében először nem a Civil Rádió stúdiójában, hanem Skype-on keresztül kerül sor. Az emiatt a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. A riporter Salát Gergely Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. március 17-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: SMZB 生命之餅: Big Wuhan 大武漢貼採樣 – https://www.youtube.com/watch?v=AvP0NGyAVp0 Liu Kun: Three Kingdoms – https://www.youtube.com/watch?v=2Rui176FfIo Dear Eloise: Castle – https://www.youtube.com/watch?v=9p-jzAFZFkQ Duan Sisi 段思思: Xinle nide xie (Wuhan hua 信了你的邪 [武汉话]) – https://www.youtube.com/watch?v=djBLYQhKr3M

Mennyire ősi a kínai harcművészet? Miért verekednek a Shaolin papok? Hova adjuk be a gyereket kungfuzni? Kivel és miért háborúztak a kínaiak? A kínai kultúrával Nyugaton nagyon sokan a kínai harcművészetek által kerülnek először kapcsolatba, Magyarországon is több tízezren gyakorolnak valamilyen hagyományos vagy annak tartott kínai harcművészeti formát. Az azonban kérdéses, hogy az egyes iskolák és mesterek mennyire hitelesek, mint ahogy az se egyértelmű, hogy a kínaiak használták-e ezeket a technikákat tényleges harcokban, vagy a csatamezőn akrobatikus mozdulatok helyett egészen más módon igyekeztek legyőzni az ellenséget. Az Orient Expressz új adásában a kínai harcművészetek és hadviselés történetéről lesz szó. Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Somogyi Áron, a téma kutatója, az ELTE sinológiai doktori programjának doktorandusza. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. március 10-én. A műsorban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg AK (AK47):你已习惯了危险 – https://www.youtube.com/watch?v=ip6zeiFPjgA Yaksa 夜叉: Xiōngdì 兄弟 – https://www.youtube.com/watch?v=JbZjtEwHuQI The Noname 無名: Chaos Changan 长安乱 – https://www.youtube.com/watch?v=Ushe5rtXN2w Fazi 法兹: You Turn My Face to Another Day – https://www.youtube.com/watch?v=ZSCHYeIgGhM

Hogy érvényesülhet hatvanéves japán férfi tudósok közt egy fiatal európai nő? Miért nem tárják fel a japán halomsírokat? Mit őriz a négy égtájőr? Mekkora volt az átjárás Japán és Korea között az ókorban? Az Orient Expresszben sokat foglalkoztunk már a japán csoda gyökereivel, a japán modernizációval, illetve a jelenkori japán társadalommal. Az új adásban messzebbre megyünk vissza az időben, a japán történelem első évszázadairól, a japán államiság kezdeteiről, a korai japán társadalomról és művészetekről fogunk beszélgetni. Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Lázár Marianna japanológus, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi adjunktusa, a japán ókor és művészettörténet kutatója, aki évekig tanult Japánban, és doktori fokozatát is a Ryukoku Egyetemen szerezte. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. március 3-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Wagakki Band 和楽器バンド: Senbonzakura 千本桜 – https://www.youtube.com/watch?v=K_xTet06SUo Aikawa Nanase: China Rose – https://www.youtube.com/watch?v=3lENLQ0d50A One Ok Rock: Re:make – https://www.youtube.com/watch?v=67m9E6uDgxs Wagakki Band 和楽器バンド : Hangekino Yaiba 反撃の刃 – https://www.youtube.com/watch?v=BUs8oHfnAuU

Hogyan jellemezhetjük a közép-ázsiai államok külpolitikáját, vagyis az egymáshoz és a nagyhatalmakhoz való viszonyukat? A közös jellemzők, de sokszor ellentétes érdekek mellett milyenek a közép-ázsiai államok kapcsolatai? Hogyan viszonyulnak ezek az államok a szovjet múlthoz, és hogyan jelenik meg ma az orosz befolyás a régióban? Kihívója-e az oroszoknak Kína Közép-Ázsiában, és ha igen, milyen téren? A közép-ázsiai régió különleges pozíciója, vagyis Oroszország és Kína közvetlen közelsége, igen érdekes stratégiai kérdéseket vet fel: Közép-Ázsiában a máig jelentős orosz hatás mellett a kínai jelenlét is egyre erősödik. Emellett, bár az öt posztszovjet sztánban a számos közös vonás közül csak egy a szovjet múlt, eltérő gazdasági, földrajzi és politikai adottságaik más külpolitikai prioritásokat és modelleket kívánnak minden állam esetében. Az Orient Expressz legújabb adásának vendége Gyene Pál, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója, akinek kutatásai a poszt-szovjet közép-ázsiai köztársaságok politikai rendszereivel, illetve azok gazdasági jellemzőivel foglalkoznak. A témában önálló monográfiája jelent meg 2017-ben „Független államiság a poszt-szovjet Közép-Ázsiában” címmel. A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. február 25-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Hassak: Amanat – https://www.youtube.com/watch?v=Kz7Bt-zERQc Doganlik Ajdimi: Song of Brotherhood (Soviet Turkmen Song) - https://www.youtube.com/watch?v=ge9iWAkUcVU Osman Navruzov: Ljubimaja – https://www.youtube.com/watch?v=kLpda7nfm8U Ordo Sakhna: Erke sary – https://www.youtube.com/watch?v=dMRanOOsSi0 Mirbek Atabekov: Muras – www.youtube.com/watch?v=7ALPIons9NU Kesh You: Rizamın – www.youtube.com/watch?v=bHb4WgfpuwA Kambarkan Folk Ensemble: Jolughabuz az kündö –www.youtube.com/watch?v=cdIY8ZwI2…L899084F942AB3429

Mi az a tájrégészet? Hol lehetett a Muhi csata? Mi az a közösségi régészet és mi köze lehet a tatárjárás kutatásához? Kik voltak a kitanok? Az Orient Expressz új adásában Laszlovszky József régész, A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című kutatási program egyik vezető kutatója a vendégünk. E program több tudományterület nézőpontjából vizsgálja a magyar–mongol kapcsolatok történetének e számunkra kevésbé sikeres időszakát. A műsorban szó lesz a muhi csatával kapcsolatos kutatások új eredményeiről, a tájrégészeti kutatások által felvetett új kérdésekről és nézőpontokról, de kalandozunk Mongóliában is, és szót ejtünk a 10–12. században a mai Kína és Mongólia határvidékén létrejött Liao birodalom mai tájrégészeti kutatásairól is. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. február 18-án. A műsorban elhnagzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg The HU: The Gereg – https://www.youtube.com/watch?v=pu5jxc2pZtE Hanggai 杭盖乐队: Horse Of Colors – https://www.youtube.com/watch?v=KWLEYn_c8Ak Suld 战旗: The War战争 – https://www.youtube.com/watch?v=ZYnLSa-AXJs Ego Fall: The Spirit of Mongolia – https://www.youtube.com/watch?v=Eh-yafzptuQ

Mit csinál az álpap a japán áltemplomban? Ki elől futnak az indiai szerelmespárok? Van-e elrendezett házasság Kínában? Mi a baja a mongoloknak a hideg orrú állatokkal? Miért kell két falu egy pastu esküvőhöz? Az Orient Expressz Valentin-napi különszámában minden a szerelem és a házasság körül forog, ugyanis vendégeink segítségével a szerelem kifejeződését vizsgáljuk meg különböző keleti kultúrákban. Az adás során megszólal Sági Péter indológus, Farkas Ildikó japanológus, Salát Gergely sinológus, Szilágyi Zsolt mongolista és Günsberger Dóra Pakisztán-szakértő. A riporter Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádióban 2020. február 11-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Sayuri Kokusho “Valentine’s Day Kiss” (1986) https://www.youtube.com/watch?time_continue=56&v=j6grrZ3sTTU&feature=emb_logo SKE48 : Choco no Dorei https://www.youtube.com/watch?v=roFKzWGNqFQ Free Sex Shop: Pretty 3 https://www.youtube.com/watch?v=SD_nTLOkdSs Kamerton: Утасдаарай https://www.youtube.com/watch?v=vZV-UyuG0e0 Meesha Shafi - Naeem Abbas Rufi: Aaya ladiye https://www.youtube.com/watch?v=zVnbojCYPxU Lehmber Hussainpuri: Sadi Gali https://www.youtube.com/watch?v=fezy24BQW8Q Taniskh Bagchi: Aankh Marey (Simmba 2018) https://www.youtube.com/watch?v=_KhQT-LGb-4

Bíznak-e az emberek a kínai államban? Miért ne üzérkedjünk maszkokkal? Hogyan űzi el az unalmat a lakosság? Terjednek-e összeesküvés-elméletek Kínában? Mi jár az álhírterjesztőnek? Az utóbbi másfél hétben Kínával kapcsolatban minden mást hírt háttérbe szorított a wuhani koronavírus. Az újságok, hírportálok, híradók nagy terjedelemben foglalkoznak a fertőzés terjedésével és az ennek megakadályozását szolgáló intézkedésekkel. Az Orient Expressz se tudja megkerülni a témát, ezért mai adásunkban a járványról lesz szó, de mi egészen máshonnan igyekszünk megközelíteni a témát, mint a híradások többsége. Annak próbálunk utána járni, hogy miként érinti a járvány a kínai közembereket, miként látják ők a helyzetet, hogyan próbálnak együtt élni a korlátozásokkal, milyen a kínai egészségügyi rendszer, és mit csináltak az emberek idén holdújévkor. Két egészen különleges vendégünk van, két Pekingben magyar nyelvet és irodalmat tanító egyetemi oktató, akik a holdújév idejére Magyarországra látogattak, de innen élőben követik az otthoni eseményeket. Az egyikük, Wang Qiuping, magyar nevén Piroska, a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemének magyar szakán tanít, miközben a Budapesti Corvinus Egyetemen írja doktori disszertációját a kínai–magyar kulturális és oktatási kapcsolatok történetéről. Duan Shuangxi István egy másik pekingi felsőoktatási intézményben, a Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén tanít magyar nyelvet és kultúrát. Ő korábban a budapesti kínai nagykövetség munkatársa is volt. Piroskával és Istvánnal eredetileg egy teljesen más témáról, a magyar–kínai kulturális és oktatási kapcsolatokról beszéltünk meg interjút, de kihasználjuk az alkalmat, hogy itt vannak, és a sokkal szomorúbb, de jelenleg aktuálisabb témáról kérdezzük őket. Az Orient Expressz egy későbbi adásában természetesen a korábban megbeszélt témát is kitárgyaljuk majd. A felvétel 2020. január 31-én készül, tehát az elmondottak az adásba kerülés időpontjánál négy nappal korábbi információkra épülnek. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádióban 2020. február 4-én. A műsorban elhangó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Carsick Cars: Panda – https://www.youtube.com/watch?v=Z47EDd0B3vY Miserable Faith 痛仰樂隊: Downtown – https://www.youtube.com/watch?v=gT2A9IXxryE Cold Blooded Animal 冷血动物: Forever a Secret 永远是个秘密 – https://www.youtube.com/watch?v=bggpfiZ5Xsw Wang Feng 汪峰: Beijing Beijing 北京北京 – https://www.youtube.com/watch?v=0oZn1M50Uw0

Mikor volt utoljára vízháború, és mikor lesz legközelebb? Mi lesz, ha elfogy a víz a Mekongból? Miben gazdag Kirgizisztán? Mennyi víz kell egy embernek? A biztonság kifejezést hallva talán kevesen asszociálnak a víz szóra, pedig a vízbiztonság fogalmi körébe sorolható kihívások a világ lakosságának több mint felére gyakorolnak közvetlen hatást, és ezek – bár különböző mértékben és szempontból –, de a világ összes államát érintik. A vízbiztonsági kihívások a humanitárius szempontok mellett számos gazdasági és politikai vonatkozással bírnak világszerte, de ahogy az a mai beszélgetésünkből kiderül, az ázsiai kontinens, ezen belül is a közép-ázsiai térség kiemelten kitett ezeknek. De vajon miért? Milyen politikai, gazdasági és társadalmi hatásai vannak különböző vízbiztonsági kihívásoknak a térségben? Hogyan határozza meg az államok közötti viszonyokat és a közép-ázsiai államok és a nagyhatalmak kapcsolatát a víz kérdése Közép-Ázsiában? Az Orient Expressz új adásának vendége Szálkai Kinga, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi adjunktusa, akinek fő kutatási területe a közép-ázsiai térség nemzetközi kapcsolatai, illetve a vízmegosztás kérdése és hatása az államközi kapcsolatokra. A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. január 28-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Madina Aknazarova: Eshq Man –https://www.youtube.com/watch?v=admMfHeHIvk Mirbek Atabekov: Muras – https://www.youtube.com/watch?v=7ALPIons9NU Kesh You: Rizamın – https://www.youtube.com/watch?v=bHb4WgfpuwA Kambarkan Folk Ensemble: Jolughabuz az kündö –https://www.youtube.com/watch?v=cdIY8ZwI2no&list=PL899084F942AB3429

Mihez kezd egy indiai istennő, ha elrabolja egy démon? Miért isznak vért a falusi istennők? Jó befektetés-e leánygyereket fölnevelni? Miért rossz az indiai nők sajtója nyugaton? Miért szép egy halszemű nő? Az Orient Expressz új adásában Válóczi Róbert, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum indiai gyűjteményének kurátora a vendégünk, aki 2018-ban Isten/Nő címmel nagy sikerű kiállítást szervezett a múzeumban. A kiállítás és a kísérő kötet is az indiai istennők és az indiai nők különböző megjelenési formáit, szerepeit és ezek történelmi változásait tárgyalta. Az epizódban a hindu mitológiáról, az indiai képregényekről és a nőkről beszélgetünk. A riporterek Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg A.R. Rahman: Radha Kaise Na Jale (2001, Lagaan) – https://www.youtube.com/watch?v=qNnvL0ztJhA Asha Bhosle: Durge Durge Durgati Nashini – https://www.youtube.com/watch?v=sgq1HVB96Lw Vishal-Shekhar: Chammak Chalo (2011, Ra.One) – https://www.youtube.com/watch?v=M4EZHGFK-1c Laxmikant-Pyarelal: Mann Kyoon Behka Re (1984, Utsav) – https://www.youtube.com/watch?v=tyOAj-4sPdw Laxmikant-Pyarelal: Saanj Dhale Hai (1984, Utsav) – https://www.youtube.com/watch?v=IlmCmBC400c

Mit akar Kína a világtól? Milyen klánok uralják a kínai politikát? Milyen régóta Yiwu az ezer aprócikk globális fővárosa? Miért szeretne Kína egységes EU-t? Kína ma már valódi nagyhatalom, s egyre aktívabb szerepet játszik a világban. Befektet, kapcsolatokat épít, igyekszik érdekeit érvényesíteni. Kérdéses azonban, hogy a kínai vezetők rendelkeznek-e valamiféle nagy stratégiával, egy olyan mestertervvel, amely szerint Kína új nemzetközi helyét igyekeznek tudatosan kialakítani. Az Orient Expressz mai adásában Kína stratégiájáról, belső és külső viszonyairól, kilátásairól beszélgetünk. Vendégünk a Civilradio.net stúdiójában Krajczár Gyula újságíró, aki a 2000-es években a Népszabadság utolsó pekingi tudósítójaként testközelből figyelhette meg Kína felemelkedését, s aki jelenleg a kínai stratégiáról írja doktori disszertációját a Budapesti Corvinus Egyetemen. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civilradio.net-en 2020. január 14-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Carsick Cars: Wei Cheng – https://www.youtube.com/watch?v=QQUpFmdpcR8 No Party For Cao Dong 草東沒有派對: Rooftop 頂樓 – https://www.youtube.com/watch?v=mAB0DoSgKGg P.K.14: Behind All Ruptures 每一种分离背后的疼痛 – https://www.youtube.com/watch?v=wUCGRF7L1ns Liu Kun: Sanguo (The Three Kingdoms) – https://www.youtube.com/watch?v=2Rui176FfIo

Mit jelent, amikor egy india hivatalnok azt mondja, hogy „majd utánanéz”? Miért vannak nyomornegyedek az indiai felhőkarcolók tövében? Milyen fehérneműre vágynak az indiai nők? Mennyire nyugatosodott el az indiai középosztály? Hogy tud az ember helytállni fehér nőként egy indiai tárgyalóteremben? Az Orient Expressz – Civilradio.net új adásában Dávid Krisztina indológus, művészettörténész és interkulturális mediátor a vendégünk, aki évekig dolgozott egy indiai cég nemzetközi kereskedelmi osztályán. Az epizódban az indiai céges kultúráról, az indiai fehérneműpiacról és Mumbairól, India legnagyobb városáról beszélgetünk. A riporterek Szivák Júlia és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civilradio.net-en 2020. január 7-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Ajay-Atul: Zingat (Sairaat, 2016) – https://www.youtube.com/watch?v=2gcsgfzqN8k Ram Sampath: Muskanein Jhoothi Hain (Talaash, 2012) – https://www.youtube.com/watch?v=C805Nt0JPIY Laxmikant - Pyarelal: Choli ke peeche kya hai? (Khal-Nayak, 1993)– https://www.youtube.com/watch?v=8nd5NLbUu44 Tanishk Bagchi: Banno (Tanu Weds Manu 2, 2016) – https://www.youtube.com/watch?v=Ely4l-WeOIE Raja Kumari & Divine: City Slums – https://www.youtube.com/watch?v=qxsQe2EAk40

Az Orient Expressz szilveszteri különkiadásában nincs szöveg, csak zene. Egy dj-setben azt mutatjuk meg, hogy mik voltak az elmúlt időszak legnagyobb táncolható slágerei a Távol-Keleten. Összeállította: Salát Gergely Elhangzott a Civilradio.net-en 2019. december 31-én. A tracklist: Itzy: Icy – https://www.youtube.com/watch?v=zndvqTc4P9I [Dél-Korea] J-hope: Chicken Noodle Soup (feat. Becky G) – https://www.youtube.com/watch?v=i23NEQEFpgQ [Dél-Korea] Blackpink: Boombayah 붐바야 – https://www.youtube.com/watch?v=bwmSjveL3Lc [Dél-Korea] Bad Ass Temple: ヒプノシスマイクBad Ass Temple Funky Sounds – https://www.youtube.com/watch?v=MONDKU4XjQo [Japán] 星野源: アイデア – https://www.youtube.com/watch?v=RlUb2F-zLxw [Japán] Nine one one 玖壹壹: 來個蹦蹦 Ft. Ella 陳嘉樺 Like Boom Boom Ft. Ella – https://www.youtube.com/watch?v=R2V9sHAlLuQ [Kína] WayV 威神V: 理所当然 Regular – https://www.youtube.com/watch?v=FG0nTVU3fRM [Kína] Badhaai Ho, Guru Randhawa, Tanishk Bagchi, Neha Kakkar, Ayushmann K, Sanya M: Morni Banke – https://www.youtube.com/watch?v=GFPUy8nNAFI [India] Vayu, Aastha Gill, Akasa, Puri: Naagin – https://www.youtube.com/watch?v=Oi8q1zIGph0 [India] Badshah, Warina Hussain: She Move It Like – https://www.youtube.com/watch?v=Ci0WbaUH3no [India] Batla House, Nora Fatehi, Tanishk B, Neha K, Tulsi K, B Praak, Vishal-Shekar: O saki saki – https://www.youtube.com/watch?v=zPscJFvbIIg [Pakisztán] De De Pyaar De, Ajay Devgn, Tabu, Rakul, Neha Kakkar,Garry S, Tanishk B, Mellow: Hauli hauli – https://www.youtube.com/watch?v=leyEatUq00E [Pakisztán] Siti Badriah: Lagi Syantik – https://www.youtube.com/watch?v=Tet6_BlStEM [Indonézia] Cita Citata: Goyang Duman – https://www.youtube.com/watch?v=1opp3AiTGdU [Indonézia] Ouk Sokun Kagna ឱក សគនធកញញ: Super មន – https://www.youtube.com/watch?v=_8qP-z9hxC8 [Kambodzsa] សងឆ - ពកម: Town VCD Vol 89 – https://www.youtube.com/watch?v=NZcaDXt-Q6Y [Kambodzsa] 365Daband - Bống Bống Bang Bang – https://www.youtube.com/watch?v=BwN3NiZt-PU [Vietnam] Modo - Aa Yaya – https://www.youtube.com/watch?v=UV09qOclfUQ [Mongólia] Hurd feat. UKA - 7 Terbum – https://www.youtube.com/watch?v=UV09qOclfUQ [Mongólia]

Tudja-e a karácsonyfadíszgyár munkása, hogy mit gyárt? Állítanak-e karácsonyfát a koreaiak? Mi köze a KFC-nek a japán karácsonyhoz? Hogyan ünnepelnek a pakisztáni keresztények? Van-e éjféli mise Keralában? Az Orient Expressz legújabb epizódja szenteste kerül adásba, ezért a téma természetesen a karácsony. A műsorban körutazást teszünk Ázsiában, s szakértő vendégeink segítségével azt próbáljuk kideríteni, hogy hol miként ünneplik a karácsonyt, illetve a különböző kultúráknak milyen olyan ünnepük van, amely a mi karácsonyunkhoz hasonlítható. A műsorban megszólalnak Salát Gergely (Kína), Négyesi Mária (India), Sági Péter (India), Farkas Ildikó (Japán ), Szilágyi Zsolt (Mongólia), Gulyás Csenge (Vietnam), Fajkuszné Kovács Ramóna (Dél-Korea), Günsberger Dóra (Pakisztán), Rácz András (Oroszország). A műsorvezető Salát Gergely. Elhangzott a Civilradio.net-en 2019. december 24-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: The Altai band: Jingle Bells – https://www.youtube.com/watch?v=qJkiYNeDsw4 Joyce Chu 朱主爱:冷冷 der 聖誕節 Merry Cold Christmas – https://www.youtube.com/watch?v=hfBiYqg1pGs Christmas Bollywood Indian Dance: XMas Tree – https://www.youtube.com/watch?v=HOrLarBGZYE あむwithﾗﾝ･ﾐｷ･ｽｩ(伊藤かな恵､阿澄佳奈､加藤奈々絵､豊崎愛生): Happy Xmas – https://www.youtube.com/watch?v=I2quCEGDxWo Хурд Шинэ жил: Mendchilgee.mn – https://www.youtube.com/watch?v=R3tilqjo4Ts Lm Nguyễn Sang, Thánh Ca Giáng Sinh: Tấm Lòng Dâng Chúa Hài Nhi – https://www.youtube.com/watch?v=RPNtJSOJclE Mystic Holiday: 크리스마스 소원 Christmas Wishes – https://www.youtube.com/watch?v=kiF9RQzqPS0 Agape Sisters & Daim Gill: Raat Christmas Ki – https://www.youtube.com/watch?v=xA8rjB2k8rI Novokuznetsk choir: Raduitesya vsi Lyude. Russian kolyadka – https://www.youtube.com/watch?v=Kp8_W7UfpE4&t=11s Sajday Sajday – https://www.youtube.com/watch?v=RgtmDWZKi3k

Volt-e kapitalizmus Japánban a kapitalizmus előtt? Mitől polgárosodtak a szamurájok? Mikor alakult ki a japán identitás? Követték-e Japánt a szomszédai? Japán az egyetlen olyan nem-nyugati ország volt, amely a 19. században sikeres modernizációt hajtott végre, s a 20. század elejére már valódi gazdasági-politikai-katonai nagyhatalomnak számított. Hogy a 19. századi fejlődés nem a véletlenek összejátszásának eredménye volt, azt az 1960-as évektől kezdődő japán gazdasági csoda is igazolja. De mi lehet Japán gyors felemelkedésének titka, milyen kulturális, történelmi és társadalmi tényezők tették lehetővé, hogy a szigetország gyorsan a modern nemzetállamok sorába lépjen, és ma is a világ meghatározó hatalmai közé tartozzon? Az Orient Expressz új adásában ezekről a kérdésekről beszélgetünk. Vendégünk a stúdióban a japán modernizáció szakértője, Farkas Ildikó, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, A japán modernizáció ideológiája című könyv szerzője. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. december 17-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Sakura (Classical Koto Music) – https://www.youtube.com/watch?v=AK51LblcEOw Kyu Sakamoto: Sukiyaki (Ue o Muite Arukou) – https://www.youtube.com/watch?v=C35DrtPlUbc Furusato ふるさと (Hometown, Japanese folk song)– https://www.youtube.com/watch?v=jnrr_b6xWmI Yoshida Brothers: Rising – https://www.youtube.com/watch?v=mqlsO6iP5ow Yamato, the drummers of Japan in Köln – https://www.youtube.com/watch?v=cn7Q1jPRTV8&list=RD4a7Q-8bYji0&index=3

Volt-e kapitalizmus Japánban a kapitalizmus előtt? Mitől polgárosodtak a szamurájok? Mikor alakult ki a japán identitás? Követték-e Japánt a szomszédai? Japán az egyetlen olyan nem-nyugati ország volt, amely a 19. században sikeres modernizációt hajtott végre, s a 20. század elejére már valódi gazdasági-politikai-katonai nagyhatalomnak számított. Hogy a 19. századi fejlődés nem a véletlenek összejátszásának eredménye volt, azt az 1960-as évektől kezdődő japán gazdasági csoda is igazolja. De mi lehet Japán gyors felemelkedésének titka, milyen kulturális, történelmi és társadalmi tényezők tették lehetővé, hogy a szigetország gyorsan a modern nemzetállamok sorába lépjen, és ma is a világ meghatározó hatalmai közé tartozzon? Az Orient Expressz új adásában ezekről a kérdésekről beszélgetünk. Vendégünk a stúdióban a japán modernizáció szakértője, Farkas Ildikó, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, A japán modernizáció ideológiája című könyv szerzője. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. december 17-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Sakura (Classical Koto Music) – https://www.youtube.com/watch?v=AK51LblcEOw Kyu Sakamoto: Sukiyaki (Ue o Muite Arukou) – https://www.youtube.com/watch?v=C35DrtPlUbc Furusato ふるさと (Hometown, Japanese folk song)– https://www.youtube.com/watch?v=jnrr_b6xWmI Yoshida Brothers: Rising – https://www.youtube.com/watch?v=mqlsO6iP5ow Yamato, the drummers of Japan in Köln – https://www.youtube.com/watch?v=cn7Q1jPRTV8&list=RD4a7Q-8bYji0&index=3

Hogy ússzuk meg a mongol börtönt? Milyen írást használtak a mongolok? Milyen korszakai vannak a mongol írásbeliségnek? Értik-e egymást a mongol buddhisták? A végtelen ázsiai pusztákon vándorló nomádokra ritkán szoktunk úgy gondolni, mint jelentős írásbeliséggel rendelkező népekre. A róluk szóló korabeli krónikák általában vad, műveletlen barbároknak írják le őket, főleg, ha olyan területekről, országokból származnak, ahol ezek a nomádok valaha hódítóként jelentek meg. Nincs ez másként a mongolokkal kapcsolatban sem. Pedig már a mongol állam létrejöttének legkorábbi időszakában is fontos volt az írásbeliség, Dzsingisz államalapítással kapcsolatos intézkedései között meghatározó a saját írásrendszer megalkotására adott parancs. A 16–17. században a tibeti eredetű buddhizmus elterjedésének második hulláma, és ennek köszönhetően a tibeti írásbeliség is termékenyítően hatott a mongol irodalomra, de a buddhista munkák mellett egyre gazdagabbá vált az egyéb mongol irodalmi alkotások, történeti munkák tárháza is. Ebben az izgalmas világban való kalandozásban lesz segítségünkre az Orient Expressz új adásának vendége, Sárközi Alice mongolista, az MTA egykori Altajisztikai Kutatócsoportjának nyugalmazott tudományos főmunkatársa, aki évtizedekig tanított az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén, és akivel a mongol irodalom mellett saját kutatásairól, mongóliai élményeiről is beszélgetünk, és arról is, mi az a több ezer oldalas, majd’ ötkilós könyv, amelyet legutóbb kiadott. A riporterek Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. december 10-én. A műsorban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg The HU: The Great Chinggis Khaan – https://www.youtube.com/watch?v=pD1gDSao1eA Altanjargal, Tsevertsetseg: Altankhundaga – https://www.youtube.com/watch?v=iviJsB6f6ug Lumino - GanjenJoo – https://www.youtube.com/watch?v=JBcJOaBDiSQ The HU: Shoog Shoog – https://www.youtube.com/watch?v=dwr4SPK1_TY

Mit keresett a ’70-es évek Kínájában a Volkswagen AG? Hogy tárgyalt egymással a német multi és a kínai minisztérium? Milyen a kínai céges kultúra? Hogy lett német edzője a kínai fociválogatottnak? Négy évtizede, az 1970-es évek végén hirdették meg Kínában a „reform és nyitás” politikáját, amelyben a „nyitás” azt jelentette, hogy a korábbi elzárkózással szemben igyekeztek becsábítani az országba a külföldi befektetőket. Sokan rögtön éltek a lehetőséggel, többek között a Volkswagen, amely már 1979-ben tárgyalásokat kezdett egy sanghaji autógyár felépítéséről. A német autóipari óriás kínai jelenléte igazi sikertörténet, a Volkswagen ma is a legnagyobb részesedéssel rendelkezik a kínai piacon. Az Orient Expressz új adásának vendége Stefan Messmann professzor, aki a VW AG jogászaként a kezdetektől ott volt a kínai Volkswagen-tárgyalásokon, s később a sanghaji üzem vezérigazgató-helyettese lett. Ezután egyetemi pályára lépett, 1998 és 2015 között a Közép-európai Egyetem jogi karán tanított, itt dékán is volt nyolc éven keresztól, illetve az egyetem rektorhelyetteseként is dolgozott. Kínával negyven éve folyamatos kapcsolatban áll, s számos publikációja jelent meg a kínai gazdaság, jog és kultúra különböző kérdéseiről. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. december 3-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Zhou Xuan 周璇 – Ruan Lingyu 阮玲玉: 夜上海 Ye Shanghai (Nightlife in Shanghai) – https://www.youtube.com/watch?v=adZTK8tCL3s Lilan Chen: Ni Dong Bu Dong (Do You Understand, Crazy Rich Asians Soundtrack) – https://www.youtube.com/watch?v=VSZQhtlDM0k 上海爵士樂: 給我一個吻 – https://www.youtube.com/watch?v=6HEaq33NBkg Qiao Weiyi 乔维怡: 你的眼神 – https://www.youtube.com/watch?v=CwWN3OWzq94 The Shanghai Shuffle/High Society Shanghai Jazz: The Old Tea House – https://www.youtube.com/watch?v=0SY_iZMpVII

Mik a tibeti művészet alapjai? Mi köze van a Mickey Mouse Buddhának a kortárs tibeti művészethez? Milyen a Parinirvána pózban fekvő Mao elnök? Hogyan élhetett egy „indián törzs” a Duna egyik szigetén? Az Orient Expressz egy korábbi adásában – alapításának 100. évfordulója kapcsán – már foglalkoztunk a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal. Akkor kicsit általánosabb megközelítéssel jártuk körül a múzeum történetét, ma pedig a gyűjtemény egy fontos szeletére fókuszálunk. Vendégünk Kelényi Béla tibetológus, aki számos tibeti és más keleti témájú kiállítás kurátora és több, ezekhez köthető katalógus vagy könyv szerkesztője volt. Segítségével mai adásunkat a múzeum tibeti anyagának bemutatására szánjuk. Beszélgetünk a gyűjtéstörténetről, a tibeti gyűjtemény kialakulásáról, főbb műtárgyairól, műtárgycsoportjairól, korábbi kiállításokról, de szót ejtünk Baktay Ervin indológusról, a múzeum korábbi munkatársáról is, akit elsősorban India egyik legfontosabb korabeli kutatójaként ismerünk, de Kőrösi nyomán 1928-ban eljutott Lhadakba és Zanglába is, és akinek munkásságáról Kelényi Béla szerkesztésében jelent meg az Indológus indián című kötet 2015-ben. A riporterek Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. november 26-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Lhamo Methok – https://www.youtube.com/watch?v=r3HaajDI0Rk Methok Lhamo & Phurwa Tserang – https://www.youtube.com/watch?v=ASKs9WU3Q6Y Techung - Snow Lion of Peace – https://www.youtube.com/watch?v=ATsJBX2-9Qk Porok Karpo: This Is How It Is (Live at Bee Flat 2016) – https://www.youtube.com/watch?v=Kf9kuwa_s7U

Mit keres egy régész az akolban? Hová lett a szent folyó? És mit szólnak ehhez a falusiak? Az Orient Expressz új adásában Jeney Rita régész és indológus, a Bhaktivédánta Hittudományi Főiskola tanszékvezetője a vendégünk, aki 2003 óta rendszeresen vesz részt indiai ásatásokon, ahol az indusi civilizáció letűnt korszakának emlékei után kutatnak. Az epizódban az indusi civilizáció aranykoráról, a brit felfedezésekről és Stein Aurélról, valamint Rita indiai tapasztalatairól beszélgetünk. A riporterek Günsberger Dóra és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. november 19-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Mohenjo Daro (Mohenjo Daro, 2016) – https://www.youtube.com/watch?v=IgXp6GfTYYI Sarsariya (Mohenjo Daro, 2016) – https://www.youtube.com/watch?v=ljBK-wMUhzU Hardev Mahinangal: Kina Roi Hovegi – https://www.youtube.com/watch?v=wI5ULLM7KYk&feature=share&fbclid=IwAR3iuNbmxPOIRUv0zSL0H5ux9jNFyWGFYwIQ-Vwg37O-ugVj7WkXjSA1Emg Om Jay Jagadish Hare, ártí – https://www.downloadbhajan.com/om-jay-jagadish-hare-aarti/

Miből lesz a külpolitikai újságíró? Mi újság a hongkongi barikádokon? Mit fixál a fixer? Mit csinál az ember negyven sörrel egy saría uralta területen? „A tüntetők kövekkel, vasrudakkal verték a vérfagyasztó ritmust. – Bamm-bamm-bambambam – visszhangzott, ahogy a barikádok vasszerkezetein, összeeszkábált pajzsaikon dobolt egyszerre a maszkokkal, masszív védőfelszereléssel felszerelt, több tízezres tömeg. Így várták az út végén felállt fegyvereseket, a sorfal mögött a rendőrségi kisbuszok villogó fényei üzentek vissza az ellenségnek. Hamarosan elindult a roham, amely nem ismer kegyelmet: a rendőrök bedarálják, ami az útjukba kerül, a többi riporterrel és a barikádok mögé szorult ártatlan civilekkel mintha az életünkért futnánk.” A fentebbi részlet mai vendégünk, Buzna Viktor hongkongi tüntetésekről készített riportjában olvasható, mely alapján úgy tűnik, hogy jól gondoljuk, ha a külpolitikai újságírók életét veszélyesnek és kalandosnak képzeljük. Buzna Viktornak, bőven kijutott az izgalmakból. Pár héttel ezelőtt még Hong Kongban szagolta a könnygázt a tüntetőkkel együtt, de szerencsére azóta már hazatért és a Magyar Nemzet külpolitikai rovatában ír ezekről az élményeiről. A mai műsorban a külpolitikai újságírásról, kelet-ázsiai külpolitikáról és saját kutatásairól kérdezzük A riporterek Szivák Júlia és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádió FM 98-on 2019. november 12-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Nasty Ray: Check It Out Y'all – https://www.youtube.com/watch?v=2T0EqqtP_3E JB: 潮共 – https://www.youtube.com/watch?v=Jot0ev7VPMs O.C Dawgs: Kriminal – https://www.youtube.com/watch?v=OjBhP6grd1k Fresh Gang – MC Hot dog – 頑童MJ116 – Yella Boyz L.C: MJF 3rd Anniversary – https://www.youtube.com/watch?v=lPwZ4YLQ67I

Mit ásnak a kínai régészek és miért van bradesfétisük? Milyen a kínaiak Schliemann-sztorija? Kerültek-e római légiósok Kínába? Mit gondol a kínai tudomány a hun–magyar rokonságról? A kelet-ázsiai kultúrák sok évezredes múlttal rendelkeznek, s ennek a múltnak a feltárásában, megismerésében a régészeknek is fontos szerep jut. Az ásatások nemcsak a helyi közösségek belső viszonyainak megértéséhez segítenek hozzá, hanem arról is sok információval szolgálnak, hogy az ázsiai civilizációk milyen kapcsolatban álltak más földrészekkel. Az Orient Expressz új epizódjában a kelet-ázsiai régészet egyes kérdéseiről, a múlt feltárásának ottani módszereiről, illetve két nagy ókori birodalom, a kínai és a római kapcsolatáról beszélgetünk. Az Orient Expressz adásai a Civil Rádió FM98-on december 21-ig hallgathatók, de se a Civil Rádió, se az Orient Expressz nem szűnik meg ezután sem, hanem az internetre költözik. Az adások élőben hallgathatók lesznek a civilradio.hu, illetve az onlineradiok.com oldalon, emellett podcast formában – ahogy eddig is – felkerülnek az expresszorient.blog.hu oldalra és a Soundcloudra, s továbbra is elérhetők lesznek a különböző podcast alkalmazásokban. Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Hoppál Krisztina Kinga, az MTA – ELTE – SZTE Selyemút Kutatócsoport munkatársa, aki gazdag tapasztalattal rendelkezik a témában. Folytatott kutatásokat Kínában, Tajvanon és Indonéziában, a római–kínai kapcsolatokból doktorált, számos magyarországi ásatáson is részt vett, kiállításokat rendezett, és kutatási eredményeiről több tucat publikációt is megjelentetett. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. november 5-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Onra: Will I See You Again? – https://www.youtube.com/watch?v=tBWcGuABWtc 范逸臣: 無樂不作 – https://www.youtube.com/watch?v=O1-nyUPXwjQ&t=33s Hip Hop Dangdut: Bunga – https://www.youtube.com/watch?v=P_1aFiD3xyM Long Shen Dao: Keep the faith – https://www.youtube.com/watch?v=tl4ym5iEe-g

Kik a dél-indiai balerinák? Táncolnak-e az indiai muszlimok? Hogy kerül a tánctanár a gerendára? És egyáltalán, mi az a bharatanátjam? Egy magyar, egy amerikai, egy orosz és egy észak-indiai elmennek Dél-Indiába táncot tanulni, mi az? A Kaláksétra Művészeti Egyetem, ahol Somi Panni a magyarok közül elsőként sajátította el a klasszikus bharatanátjam táncot. Az 1990-es évek óta Magyarországon is fellép és oktatja ezt a műfajt, s 1997 óta már a Sivasakti Kalánanda táncszínházat is vezeti. Ebben az epizódban szó esik királyokról és tündérekről, spicc-cipőkről és biciklikről, valamint istennőkről és prostituáltakról egyaránt. A riporterek Szivák Júlia és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. október 29-én. Az adás főcímzenéje: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Az adásban elhangzott egyéb zeneszámok klasszikus karnátikus kompozíciók, illetve Lerch István zeneszerző munkái.

Hogyan lett a munkanélküli írástudókból drámaíró? Miben más a kínai színház, mint a nyugati? Milyen író a Nobel-díjas Mo Yan? Hogyan ad vissza a fordító egy kínai szójátékot? A kínai színház jelentősen különbözik a nyugatitól, ha beülünk egy hagyományos kínai előadásra, jó eséllyel egy szót sem értünk. Ami a színpadon zajlik, remekül illusztrálja, hogy mekkora különbségek vannak a kultúrák között, s mennyire fontos lenne megismerni egymás nyelvét, szó szerint és átvitt értelemben is. Az Orient Expressz új adásában folytatjuk a beszélgetést Kalmár Évával, aki egész életét arra tette fel, hogy a kínai kultúrát, s azon belül a színházat és az irodalmat megismertesse a magyar közönséggel. A színház mellett szó lesz a kortárs kínai irodalomról, valamint a kínai–magyar fordítás nehézségeiről is. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. október 22-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Zhang Zhikuan 张志宽: 酒迷 (The Drunk) – https://www.youtube.com/watch?v=q5VHGuV4tmM&t=68s Shan ren band 山人乐队: 酒歌 (Drink song) – https://www.youtube.com/watch?v=WCMgdRdyQHw Xie Tian Xiao 谢天笑:再次来临 (Come Close Once Again) – https://www.youtube.com/watch?v=jne8uDu2w2g Mysterain 小雨: 古风铃 (The Wind Chimes) – https://www.youtube.com/watch?v=jNShi3dIi_o

Az 1950-es években miért tűnt Magyarországnál jobb helynek Kína? Milyen volt egy kínai házasságkötés az új házassági törvény szerint? Pekingben a szovjet vagy az amerikai kórházban volt jobb szülni? Mekkora tacepaókat volt szabad elolvasni egy külföldinek a kulturális forradalom alatt? Miért szólt akkorát a Vadhattyúk? Amikor hetven éve, 1949 októberében Magyarország és a Kínai Népköztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot, hamarosan elindult a diákcsere a két ország között. Az 1950-es években jó néhány magyar diák tanult Kínában, akik közül sokan a magyar sinológia fontos képviselőivé váltak, s egész életükben Kína, a kínai kultúra megismerésével és megismertetésével foglalkoztak. Az Orient Expressz új adásának vendége egy ilyen magyar Kína-kutató. Kalmár Éva 1956-tól 1963-ig a Peking Egyetemen tanult kínai nyelv és irodalom szakon, majd 1968-tól újra Kínában élt néhány évig. Később az Európai Kiadó keleti irodalmakért felelős szerkesztője, majd több egyetem és főiskola oktatója lett. Szakterülete a hagyományos kínai színjáték, de régi színdarabok mellett számos kortárs kínai irodalmi művet is magyarra fordított, többek között a Nobel-díjas Mo Yan regényét és novelláit. A Kalmár Évával folytatott beszélgetés kétrészes, a jelen adásban a tanárnő életéről és kínai élményeiről van szó, a következő adás témája pedig kutatási területe, a kínai irodalom, illetve annak fordítása lesz. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. október 15-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: – Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg – Liu Sanjie (Guilin) 桂林《劉三姐》(Sister Liu – Chinese folk song movie) – https://www.youtube.com/watch?v=dEwdWq4Upxw – Sun Quan the Emperor: Guzheng & drum cover – https://www.youtube.com/watch?v=HFHFlP24QP4 – China red revolution song – https://www.youtube.com/watch?v=vahSHDzQh48 – Cui Jian 崔健: 超越那一天 – https://www.youtube.com/watch?v=LQ-lrLOecQI

Miért van Magyarországon mongolisztika? Kik azok a mongolok? Vannak-e még nomádok? Mi a különbség egy sámán és egy ál-sámán között? Az Orient Expressz műsoraiban igyekszünk minél szélesebb palettán bemutatni Ázsiát, a különböző ázsiai kultúrákat. Eddig azonban kevesebb szó esett azokról az oktatási és tudományos műhelyekről, amelyek e hatalmas kontinens különböző népeivel, nyelveivel, országaival foglalkoznak. Ma egy ilyen műhelyt mutatunk be. Az ELTE Távol-keleti Intézetében működő Mongol és Belső-ázsiai Tanszék egyike a legkorábban alapított Ázsiával foglalkozó felsőoktatási egységeknek, amely immár több mint hetven éve a Belső-Ázsiával foglalkozó oktatás fontos hazai központja. Az Orient Expressz mai adásának vendége Birtalan Ágnes mongolista, a tanszék vezetője és a Nemzetközi Mongolisztikai Társaság elnöke, akit a tanszék tevékenységéről, a magyar mongolisztikáról és saját kutatásairól is kérdezünk. A riporterek Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. október 8-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Hanggai: Baifang – https://www.youtube.com/watch?v=nNJ_FtYbTtc Hanggai: Xiger Xiger – https://www.youtube.com/watch?v=LjRskDUq_eM The HU: Shireg Shireg – https://www.youtube.com/watch?v=SNCx4n2m5_o Nine Treasures: Sonsii – https://www.youtube.com/watch?v=oRKQcNq9wp8

Miért gyűjtött egy pesti optikus kínai porcelánokat? Hogy lett állami múzeum egy Andrássy úti magánvillából? Mi köze volt a Rákos Mátyás Fémműveknek a kelet-ázsiai múzeumhoz? Vesz-e ma műtárgyakat egy magyar múzeum? Az utóbbi időkben számos olyan évfordulót ünnepeltünk, amely Magyarország ázsiai kapcsolatainak meghatározó eseményeihez köthető. Idén volt a magyar–japán diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulója, emellett a magyar–kínai államközi kapcsolatok 70, a magyar–dél-koreai kapcsolatok 30 évesek. Jövőre ezt a sor a magyar–mongol kapcsolatfelvétel 70. évfordulója egészíti ki, de van idén egy olyan centenárium is, amely bizonyos tekintetben összeköti ezeket. Az idén ünnepeljük a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum fennállásának 100. évfordulóját, melyet az intézmény a Made in Asia című kiállítással ünnepel. Az Orient Expressz új adásának vendége Fajcsák Györgyi sinológus–művészettörténész, a Hopp múzeum igazgatója, akivel a kiállításról és a múzeum történetéről beszélgetünk, emellett az is szóba kerül, hogy milyen a fogadtatása, ismertsége Magyarországon az ázsiai művészeteknek, mit tudunk róluk, és vajon értjük-e őket. A riporterek Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. október 1-jén. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Yoshida Brothers: Kodo – https://www.youtube.com/watch?v=MgN_xIHqLUA CIKI:사이 – https://www.youtube.com/watch?v=ptS4JAHLysg Hanggai: My Mother – https://www.youtube.com/watch?v=WltJZZOsn8w Shan ren band: Three decades – https://www.youtube.com/watch?v=x1q9FKBINH0

Milyen egy modern kłnai táncjáték? Hogy lehet közelebb hozni kjnaiakat és magyarokat? Jók-e a magyar gyerekek a kínai kalligráfiában? Idén ünnepeljük a 70. évfordulóját annak, hogy Magyarország és Kína felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Az évforduló alkalmával számos megemlékezésre és programra kerül sor mindkét országban, ami jó lehetőséget biztosít arra, hogy egymás értékeit, kultúráját jobban megismerhessük. Az ünnepségsorozat egyik legnagyobb szabású eseménye egy kínai operaelőadás lesz az Erkel Színházban a jövő héten. Mai adásunkban a Kínai Nemzeti Opera – „Opera Warriors” című – hazánkban először látható nagyszabású előadásáról, ennek kapcsán a hagyományos kínai színházról, valamint a magyar–kínai kulturális kapcsolatokról beszélgetünk. Vendégünk a Zhang Wei, az országaink kapcsolataiban fontos szerepet játszó Sino-Európai Alapítvány alapítója, valamint Dankó Réka, az Alapítvány projektmenedzsere. A riporterek Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. szeptember 17-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: Dance Drama 'Opera Warriors' Preview - https://www.youtube.com/watch?v=7oWNKsWwjZg&t=39s 張楚 Zhang Chu: 孤獨的人是可恥的 Shameful being left alone -https://www.youtube.com/watch?v=L40bxqguoRE Bei Bei and Shawn Lee: Year of the funky -https://www.youtube.com/watch?v=WFmFmKCl7wo 崔健 Cui Jian: 盒子 - https://www.youtube.com/watch?v=NBetHjdRZ4w 古琴 Guqin: 左手指月 - https://www.youtube.com/watch?v=Tlsev6ZepqE

Milyen fajtái vannak a tolmácsolásnak? Mit csinál a tolmács, ha az ügyfél butaságot mond? Adhat tanácsot egy fordító? Kínai vonalon nyelvi vagy kulturális közvetítés a feladat? Mit kell tenni, ha nem értünk valamit, de le kell fordítanunk? A különböző nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció kulcsszereplői a tolmácsok. A jó tolmácsnak nemcsak a két nyelvet kell tökéletesen bírnia, de a kulturális különbségeket is át kell hidalnia. Különösen fontos szerep hárul rá, ha két olyan távoli világ képviselői között kell közvetítenie, mint a magyar és a kínai. Az Orient Expressz új adásában a magyar–kínai, kínai–magyar tolmácsolás és fordítás kérdéseit járjuk körül. Vendégünk Auguszt Adrienn tolmács és fordító, s aki csaknem két évtizede tevékenykedik a kínai–magyar kapcsolatok frontvonalában. A műsorvezetők Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádió FM98-pn 2019. szeptember 24-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Peng Liyuan 彭丽媛: 茉莉花 ( 05年春节歌舞晚会 现场版) – https://www.youtube.com/watch?v=aZ_yOV1XMa8 Cui Jian 崔健: 花房姑娘 (不插电 Unplugged) – https://www.youtube.com/watch?v=ubBDKL86rTA&list=PLE044053868B693D2 Fan Zhenzhen 範蓁蓁: 我的心裡只有你沒有他 (Jazz Ladies 爵士女伶) – https://www.youtube.com/watch?v=-iBM0k1qja4 Voodoo Kungfu: Theocracy – https://www.youtube.com/watch?v=bJyRlVKcOi0

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni. Mi vitte az utcára a hongkongiakat? Kavar-e a háttérben a CIA? Bevonulnak-e a kínai tankok? Mit mondott az „egy ország, két rendszer” jövőjéről a Vaslady? Az Orient Expressz új adásában a hongkongi eseményekről beszélgetünk. Vendégünk Kusai Sándor Kína-kutató, nemzetközi kapcsolatok szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, aki jelenleg a PPKE oktatója. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. szeptember 10-én. Az adásban elhangzó zenszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Yellow! 野佬: 著襪浸溫泉 – https://www.youtube.com/watch?v=iVcw7NiEiAo JB: FUCKTHEPOPO/屌狗 – https://www.youtube.com/watch?v=ukhKS3aaHxE Mr: 人一世物一世 – https://www.youtube.com/watch?v=e6prOnusa38 RainInTime 及時雨: Sunset 日落 – https://www.youtube.com/watch?v=-qc_i67gbI0

Április végén Akihito császár lemondásával véget ért a 30 évig tartó Heiszei (azaz a ’béketeremtő’) éra, az új császár, Naruhito trónra lépésével pedig megkezdődött a Reiva (azaz ’szépséges harmónia’) korszaka. A történelmi számvetést megnehezíti, hogy noha az elmúlt három évtized valóban a szigetország leggazdagabb és legbékésebb időszaka volt, azt egyúttal gazdasági stagnálás, természeti katasztrófák és társadalmi problémák sora, illetve ezek következtében a japán soft power viszonylagos eróziója is jellemezte. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai alapján pedig úgy tűnik, a következő periódus első időszaka nagy változásokat hozhat. Mi a dolga a japán császárnak? Mi történt 1945 után? Mennyire stabil a japán monarchia? Hogyan jelenik meg a médiában a császárváltás? Véget érnek-e az elvesztegetett évtizedek? Az Orient Expressz adásában a nemrég lezajlott uralkodóváltás kapcsán Japán elmúlt 30 évéről és közeljövőjéről, valamint Akihito császár örökségéről beszélgetünk. Vendégünk Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. szeptember 3-án. A riporterek Szakáli Máté és Günsberger Dóra. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Yamato Ensemble: Futatsu No Den-En-Shi (2 Pastorals), No. 2. – https://www.youtube.com/watch?v=HJoqNBKCT4Y Babymetal: Pa Pa Ya! – https://www.youtube.com/watch?v=oO7Y8NsnkRg Erik Sumo & The Fox-Fairies: Doki Doki (Thump Thump) – https://www.youtube.com/watch?v=CBYQI_DCg9M&list=PLey_8J6ZDwKD42K3ebxJRnwt6UBJ558VY&index=2 Aiko Hasegawa: The Moment of Spring: Part II –https://www.youtube.com/watch?v=F5S7AdplspI

Kína és az Európai Unió kapcsolatai sokáig kifejezetten jók voltak, a két térség számos területen együttműködött, egymás legfontosabb kereskedelmi partnereivé váltak, és komolyabb konfliktusok nem terhelték a viszonyt. Az utóbbi egy-két évben azonban ez megváltozott, s Európában – különösen Németországban – egyre többen riválisként vagy fenyegetésként tekintenek Kínára. Kína már nemcsak német autókat vesz, hanem komplett gyárakat is, miközben a kultúra, oktatás, tudomány területén is igyekszik pozíciókat szerezni. Minderre az európai szereplők is ragálnak de egységes válasz egyelőre nem született. Mi az a Kína-sokk Németországban? Mit rontott el a Nyugat? Működik-e a kínai puha erő? Beleszól-e Kína a nyugati Kína-kutatásokba? Hogyan lehet együttműködni kínai partnerekkel? Miként lehet eladni a magyar kultúrát Kínában? Az Orient Expressz új adásában a kínai-európai, s azon belül elsősorban a kínai-német kapcsolatokról beszélgetünk, de szó lesz a kínai puha erőről, a magyar-kínai kulturális együttműködésről és a két világ közötti kommunikációs problémákról is. Vendégünk Révész Ágota sinológus, színházi szakember, volt kulturális diplomata, aki jelenleg a berlini Technische Universität kutatója. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. augusztus 27-én. A műsorban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Tan Dun: Hero Overture (Opening Theme) – https://www.youtube.com/watch?v=J9DDdNisv2U The Gar: Circle 圈 – https://www.youtube.com/watch?v=r63gWAO6pPU Miserable Faith 痛仰: 空城 -– https://www.youtube.com/watch?v=v2y97pyaUf4&t=41s C-block x Gai: The Flow of Jiang-Hu 江湖流 – https://www.youtube.com/watch?v=i7a8vwx3BPQ

A jogi gondolkodás szerves része minden kultúrkörnek, ám abban hatalmas különbségek vannak, hogy mely kultúrában mit jelent a jog fogalma, és hogy mennyire fontos a jogtudomány művelése. Az Orient Expressz aktuális beszélgetésének témája az ázsiai jogfelfogás, vagyis a jog szerepe az ázsiai kultúrkörökben, Jeruzsálemtől egészen Tokióig. MI a közös Jemenben és Japánban? Lehet-e ázsiai jogi kultúráról beszélni? Hogyan hatnak egymásra a különböző jogi kultúrák Ázsiában? Van-e egyáltalán közös vonás az iszlám, a hundu és a konfuciánus jogban? Hogyan él együtt az állami, a vallási és a szokásjog Indonéziában, Kínában és Iránban? Az adás vendége Jany János jogtörténész, Kelet-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az iszlám jog és a közel-keleti ókori jogi kultúrák elismert szakértője, a Jogi kultúrák Ázsiában című könyv szerzője. A riporterek Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. augusztus 20-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Faran Ensemble: Rain - https://www.youtube.com/watch?v=GYt5Wy5h9vE Hamid Motebassem: Delband - https://www.youtube.com/watch?v=bBKHl_Zm0Jw Anna Guo: Pearls Dropping onto the Jade Plate - https://www.youtube.com/watch?v=jowCeLH-4Pw A. R. Rahman: Jiya Jale (Berklee Indian Ensemble cover) - https://www.youtube.com/watch?v=pZy8115sNXM

Az utóbbi években érezhetően megnőtt a nemzetközi érdeklődés a mai kínai irodalom iránt. A magyarul is elérhető kínai alkotások száma is örvendetesen emelkedik, ma már csaknem minden könyvfesztiválra és könyvhétre megjelenik egy-két kortárs mű. A kínai állam felismerte az irodalom népszerűsítésének, a fordítások támogatásának fontosságát, s a magyar kiadók sem ijednek már meg egy-egy kínai névtől. De a kínai irodalomról még mindig viszonylag keveset tudunk. Mikor és miért alakult ki a modern kínai irodalom? Miről ír egy kortárs kínai író? Milyen „-izmusok” vannak jelen? Politizál-e a kínai irodalom? Mit szól mindehhez az állam? Milyen kulturális problémák merülnek fel fordításkor? Az Orient Expressz új adásának vendége Zombory Klára sinológus-műfordító,, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, aki számos kortárs kínai regényt és novellát ültetett át magyarra. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. augusztus 13-án. Az műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Senhuai 詹森淮: 自己說 – https://www.youtube.com/watch?v=qeY14cUwHC8 - Second-Hand Rose 二手玫瑰乐队: 渣儿 – https://www.youtube.com/watch?v=hG4u-Zcl4LQ - Astro Bunny 原子邦妮: 天亮之前 – https://www.youtube.com/watch?v=2rwn4Fw0hqw - Shallow Levée 淺堤: 叨位是你的厝 – https://www.youtube.com/watch?v=ii3aQeOcOYg

A koreai popkultúra Magyarországon is egyre népszerűbb, a tévékben több dél-koreai sorozatot láthattunk, a fiúegyütteseknek komoly magyar rajongótáboruk van. A koreai cégek pedig nemcsak csúcstechnológiai termékeikkel, de gyáraikkal is jelen vannak hazánkban. Koreáról ellen ellenére keveset tudunk, a hírekben csak az észak-koreai fenyegetések kapcsán szokott szerepelni a félsziget. Az Orient Expressz új adásában Koreáról, a koreai kultúráról és társadalomról, illetve a K-popról beszélgetünk. Milyen régi a koreai kultúra? Milyen „-izmusok” éltek és élnek Koreában? Hogyan vannak jelen ma is a hagyományok? Milyen női szerepek léteznek Koreában? Miből lesz a K-pop sztár? Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Kovács Ramóna koreanista, az ELTE BTK Koreai tanszékének oktatója. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. augusztus 6-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Primary 프라이머리: Johnny 자니 (feat. Dynamic Duo) – https://www.youtube.com/watch?v=RktRJRXEtBg - Hyukoh혁오: Comes And Goes 와리가리 – https://www.youtube.com/watch?v=ECMc1SB60E0 - Epik High: Breakdown – https://www.youtube.com/watch?v=ob5XJkJHzCY - Epic High: Wannabe 따라해 – https://www.youtube.com/watch?v=ElW_V6SyfE8

Bhután buddhista királyság. ahol mindössze egy évtizede tartanak parlamenti választásokat. Ez az aprócska ország a festői Himalájában a külvilágtól szinte teljesen elzártan élte mindennapjait egészen a 1970-es évekig. Azóta sem könnyű eljutni Bhutánba: a vízum megszerzése körülményes és drága, és csak tíz napig maradhatnak az országban a turistavízummal oda látogatók. Milyen a mindennapi élet ebben a zárt világban? Hogyan fogadják a kívülállókat? Milyen Bhutánban élni és felnőni? Mit jelent az, hogy bruttó nemzeti boldogság? Az Orient Expressz új adásának vendége olyan szerencsés, hogy többször is járt Bhutánban. Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendező a DOC NOMADS nevű nemzetközi dokumentumfilm-készítő képzésen szerzett diplomát, és a számtalan nemzetközi dokumentumfilm-fesztivált megjárt ,,A monostor gyermekei” (The Next Guardian) című film alkotója és társrendezője. A film miatt éveken keresztül járt Bhutánba – a filmről, a film szereplőiről és Bhutánról, továbbá a bhutáni élményeiről beszélgetünk vele. A riporterek Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. július 23-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Sonam Choki: Sha Dang Thra (cover)- https://soundcloud.com/zigme/sha-dang-thra-cover-by-sonam-choki?fbclid=IwAR3Dzu9q9ZIBzP6JjrtutdrsZOcbT8UjnQ2HH5jz7Ara_77rXbtt4UGe8jM - Dorji Lham and Norbu Dorji: Tharingsa (acoustic cover) - https://soundcloud.com/m-studio/tharingsa-acoustic-cover?fbclid=IwAR0YWSg5AuuFLIdP8uzAn7xWyuX-J7Fwj32PY79Qz1wf6BIfwPRiPi2hp28 - Sonam Wangchen feat. Jigdrel Wangmo, Thinley Dorji: Choe thom da... - https://www.youtube.com/watch?v=cu9CeLn08J8&fbclid=IwAR2xSiXEvgVJEatRK0FFZ5B5w3bRh8iMHk1JSl-EQBnoU6PKrntNBu09Ce8 - Sem Chi, Sem Chi Lu, Tandin Bidha, Lhakpa Dendup: Bhutanese song -https://www.youtube.com/watch?v=itr9pjsUm5M&fbclid=IwAR30x7RACEXNitp5zZsnjcWbJrfA1Wyrp8Rvd5pyqQRyDma8ay8Nznd8GRE

Magyarországon a 18. században jelentek meg az első kínai műtárgyak, az európai divatot követve a magyar főurak kínai stílusú szobákat rendeztek be kastélyaikban, távol-keleti vagy annak gondolt dísztárgyakkal, bútorokkal berendezve. A 19. századtól komoly ázsiai magángyűjtemények is kialakultak, a 20. századtól pedig már saját múzeuma van Budapesten a keleti művészeteknek. A kínai vizuális kultúra tehát nem teljesen idegen, de egy hagyományos Song-kori tájkép vagy egy kortárs kalligráfia értelmezése még mindig nehézséget okoz. Mitől szép egy kalligráfia? Mivel fest egy kínai festő? Mit kezdenek ma saját hagyományaikkal a kínaiak? Az Orient Expressz új adásában a kínai képzőművészetekről és vizuális kultúráról beszélgetünk. Vendégünk a stúdióban Horváth Janisz grafikusművész, tipográfus, kalligráfus, a téma szakértője, aki a gyakorlatban is a kalligráfia művészetének ismert művelője. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 16-án. Az adásban elhangozz zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Zhaojiabang: La Patience – https://www.youtube.com/watch?v=rKyvWQjoVvk Miserable Faith 痛苦的信仰: Blossom 盛开 – https://www.youtube.com/watch?v=Ob1LPwnj3pg&t=39s PK14 - Tamen – https://www.youtube.com/watch?v=3kXDKACzCX0 Nine Point Eight 自由引力: Choice 選擇 – https://www.youtube.com/watch?v=gV0zYY4FDHk

Idén ünnepeljük a 70. évfordulóját annak, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. A két ország természetesen 1949 előtt is érintkezett egymással, de intenzív államközi kapcsolatok kialakulásához az kellett, hogy mindkét ország a szocialista útra lépjen. Bár manapság illendő hetvenéves töretlen barátságról beszélni, a két népköztársaság kapcsolata meglehetősen változatosan alakult, voltak aranykorok, de mélypontok is. Hogy kerültek magyar jezsuiták Kínába? Mit akart egymástól a két népköztársaság az 1950-es években? Mit szóltak a kínaiak a magyar ’56-hoz? Mekkora mozgástere volt Kádárnak a Kína-politikában? Tanultak-e a kínaiak a magyar reformokból? Az Orient Expressz adásában a magyar–kínai kapcsolatok múltjáról beszélgetünk. Vendégünk Vámos Péter, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, akinek számos könyve és tanulmánya jelent meg a témában. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 30-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Chinese Hymns: Underground house churches – https://www.youtube.com/watch?v=aq8rp_783WY&t=150s Tang Dynasty 唐朝: Internationale 国际歌 – https://www.youtube.com/watch?v=gE95GulBfNo He Yong 何勇: Guniang piaoliang 姑娘 漂亮 – https://www.youtube.com/watch?v=iZskjF0_iFI Cui Jian 崔健: Fake Monk 假行僧 – https://www.youtube.com/watch?v=QUVSHYjsJKc

A múlt század második felétől kezdődően rengeteg szó esett a „japán csodáról”, számtalan tanulmányban olvashattuk, hogy a japánok milyen nagyszerű gazdasági teljesítményre képesek, milyen gyors fejlődést értek el. A második világháború utáni újjáépítés, majd a japán gazdasági csoda a világ vezető nagyhatalmai közé repítette az országot. Ráadásul a japánok 100 éven belül immár másodszor voltak képesek hasonló teljesítményre, hiszen a 19. század utolsó harmadában, a Meidzsi restauráció idején is valami hasonlót hajtottak végre. Manapság azonban ez a teljesítmény kissé halványulni látszik, hiszen ha távol-keleti gazdaságról, gazdasági fejlődésről beszélünk, mindenkinek Kína jut eszébe, esetleg Korea, de kevés szó esik Japánról. Miért van ez? Japán elvesztette korábbi lendületét? Válságban van? Milyen szerepet játszott a japán mentalitás, a japán kultúra a korábban tapasztalt látványos gyarapodásban? Milyen szerepet tölt be a mai japán vállalati struktúrában? Képes-e a megújulásra? Vannak-e válaszai a modern kihívásokra? Az Orient Expressz új adásában a távol-keleti, és részletesebben a japán vállalati kultúra és menedzsment világába szeretnénk kalauzolni hallgatóinkat. Ebben Vaszkun Balázs György a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Waseda Egyetem egykori vendégkutatója lesz segítségünkre, aki fő kutatási területének választotta ezt a témát. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 9-én. Az adásba elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Miyachi: Wakarimasen – https://www.youtube.com/watch?v=yEo87oaQXZY 椎名林檎: Nippon – https://www.youtube.com/watch?v=p-RLC9ZgjhY Band-Maid: Choose me – https://www.youtube.com/watch?v=MZIJ2vFxu9Y Lucie,Too: Lucky – https://www.youtube.com/watch?v=gHsUaS9r5R8 Lucie,Too: Egoist – https://www.youtube.com/watch?v=-yfvCvFtVxE

Mao Zedong híres mondása szerint „az eget félig a nők tartják a magasban”, vagyis a nők ugyanolyan fontos tagjai a társadalomnak, mint a férfiak. Persze az évezredes hagyományokon nem lehetett néhány évtized alatt változtatni, így Kínában máig jelentős különbség van a nők és férfiak helyzete között. S miközben tovább élnek a tradíciók, Kínában megjelent a modern és posztmodern feminizmus, és még a me too mozgalom is elérte az országot. Hogy ezek mekkora hatással vannak a kínai társadalomra, az nem mellékes kérdés, hiszen 680 millió nőről van szó. Milyen volt a nők helyzete a régi Kínában? Ki volt Mulan? Mikor tűntek fel az első kínai feministák? Mit tesz a Kínai Országos Nőszövetség? Milyen nő Xi Jinping felesége? Volt-e me too kampány Kínában? Az Orient Expressz új adásának vendége Maráczi Fanni Kína-szakértő, akivel a kínai nők helyzetéről, a kínai nőmozgalmakról, nőszervezetekről és női jogokról beszélgetünk. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 2-án. A műsorban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg VAVA: 我的新衣 My New Swag (Feat. Ty. 王倩倩) – https://www.youtube.com/watch?v=aknkofx2bHg Happy Avenue幸福大街: 午夜的鬼 – https://www.youtube.com/watch?v=x7cbDP2IVmc Rocket Girls 火箭少女 101: Calorie 卡路里 – https://www.youtube.com/watch?v=3De50Nx1c5I Happy Avenue幸福大街: Moonlight 月光曲 – https://www.youtube.com/watch?v=brEcpQkE8iU

Japán és Dél-Korea Ázsia iparilag legfejlettebb országai közé tartoznak, amelyek központi szerepet játszanak a kontinens gazdaságában, beleértve a nagyszabású szabadkereskedelmi övezetek létrehozását. Emellett világviszonylatban és Kelet-Ázsián belül is egyfajta pólusszerep hárul rájuk többek között politikai, stratégiai és kulturális vonatkozásban. Ezen tényezők mind globális és regionális folyamatokban, mind önmagukban, mind egymással való kölcsönhatásaikban kiemelt jelentőségűvé teszik a két ország külkapcsolatait, beleértve a kétoldalú relációkat. Milyen hosszú a múlt árnyéka? Kibékülhetnek-e a japánok és koreaiak? Tud-e olyat tenni Japán, amivel kiengesztelheti a koreaiakat? Mit kezd a két szomszéd Észak-Koreával? Az Orient Expressz új adásában a kortárs Japán–Dél-Korea államközi kapcsolatokat járjuk körül annak apropóján, hogy azok a dél-koreai Legfelsőbb Bíróság a háborús kényszermunka tárgyában tavaly ősszel meghozott ítéleteit követően látszólag alapvető változáson mennek keresztül. Vendégünk Gergely Attila Japán-szakértő, a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének egyetemi adjunktusa. A riporterek Szakáli Máté és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. június 25-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg BTS (방탄소년단): Idol – https://www.youtube.com/watch?v=pBuZEGYXA6E Sayuri: Mikazuki – https://www.youtube.com/watch?v=65BAeDpwzGY Bigbang: Fantastic Baby – https://www.youtube.com/watch?v=AAbokV76tkU Stereopony: Hitohira No Hanabira – https://www.youtube.com/watch?v=vYV-XJdzupY

A kínai irodalom az egyik leggazdagabb a világon, s a kínaiak legalább háromezer éve nagy becsben tartják saját szépirodalmi hagyományaikat. Mindig is különös tisztelet övezte a költészetet – az első kínai versgyűjtemény, a Dalok könyve a konfuciánus klasszikusok közé is bekerült. De a nagy presztízsű műfajok mellett olyanok is léteztek, amelyeket ugyan hivatalosan nem tartottak sokra, mégis hosszú időn keresztül tömegek műveltek és olvastak. Az Orient Expressz új adásában szó lesz a nagyra tartott kínai versekről, de szót ejtünk egy kissé lenézett, ám mégis rendkívül népszerű műfajról, a természetfeletti történetekről, kísértethistóriákról, és persze ezek magyar fordításairól. Hány lelke van egy embernek? Miből lesz a kísértet? Mit csinál egy rókatündér? Ki írt verseket a régi Kínában? Milyen a kínai női költészet? Hogyan lehet kínai verset magyarra fordítani? Fordított vagy ferdített Kosztolányi? A műsor vendége Dr. Csibra Zsuzsanna sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének oktatója, alapító tanszékvezetője, a kínai irodalom elismert szakértője. A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. június 18-án. A műsorban elhangzott zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Judy Ongg (Weng Qianyu 翁倩玉): Wenqing manrenjian 温情满人间 – https://www.youtube.com/watch?v=Dtr6hSVePc4&t=115s - Angus Tung 童安格: 明天你是否依然愛我 (Will You Still Love Me Tomorrow) – https://www.youtube.com/watch?v=gqPQloCyi0Q - Richie Jen任賢齊: 對面的女孩看過來 (Look over here, girl) – https://www.youtube.com/watch?v=6aosRlnxg9I

Ma a buddhizmus a mongol kultúra meghatározó eleme, a nemzeti identitás egyik fontos pillére. A vallás viszonylag későn, a 13. században jórészt tibeti közvetítéssel jutott el az országba, és már elterjedésének korai időszakában, az első megtérés idején is jelentős befolyásra tett szert a Belső- és Közép-Ázsiát, Kínát, tehát gyakorlatilag a fél világot uraló Yuan udvarban. A mongol dinasztia bukását követően a vallás kissé háttérbe szorult, hogy a 16. század végétől, újult lendülettel ismét elterjedjen, jelentős szerepet játszva a mongol kultúra reneszánszában, a társadalom átalakulásában és a 16. század utáni mongol történelemben egyaránt. E folyamatnak, a második mongol buddhista megtérésnek olyan, az egyetemes kultúra szempontjából is fontos tisztségeket köszönhetünk, mind például a dalai lámák intézménye. A mongol buddhizmus és vezetői a későbbi évszázadokban fontos társadalmi és nem ritkán politikai szerepet is játszottak, a mandzsu korban a kolostori rendszer a mongol mindennapok meghatározó elemévé vált, sőt a 20. század második évtizedében teokratikus kormány irányította az országot. A buddhizmus legvirágzóbb időszakát a vallás totális háttérbe szorítása követte, az 1930-as években a bolsevik kormányzat a buddhizmus teljes megsemmisítését tűzte ki célul, elpusztította kolostorok jelentős részét, hírmondóik is alig maradtak. Az 1990-es rendszerváltás óta eltelt harminc év aztán ismét a vallás virágzását hozta. A folyamat olyan sikeres, hogy ma sokan már a harmadik megtérésről beszélnek, a buddhizmus immár ismét Mongólia államvallása. Hány mongol megtérés volt? Milyen hatással van Kurt Cobain egy kutatói életútra? Mongol-e a mongol buddhizmus? Hogy kerültek szerzetesek a Halhín-goli csatába? Miért van feleségük a lámáknak? Miért tiltották ki a dalai lámát Mongóliából? Az Orient Expressz vendége Teleki Krisztina tibetológus, mongolista, az ELTE Mongolisztikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, aki fő kutatási témájául a mongol buddhizmust választotta, éveket töltött az országban a vallás, a kolostori élet tanulmányozásával, több nemzetközi projekt aktív résztvevője, számos könyv szerzője. A beszélgetésre épp egy mongóliai kutatóútja megszakításakor került sor. A riporter Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. június 11-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Nirvana: About A Girl (MTV Unplugged) – https://www.youtube.com/watch?v=AhcttcXcRYY Kunze: White Tara Prayer – https://www.youtube.com/watch?v=ZkDGHCQOJyo Kunze: Green Tara Mantra – https://www.youtube.com/watch?v=5Bc5cLwz09I Nirvana: All Apologies (MTV Unplugged) – https://www.youtube.com/watch?v=aWmkuH1k7uA

Az utóbbi években a kínai külpolitika kulcselemévé vált az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés, vagyis az Új Selyemút. A hivatalos pekingi nyilatkozatok szerint egy sokkal szebb, gazdagabb, békésebb új világ jön létre, ha a Selyemút program sikerrel jár, ugyanakkor a kritikusok szerint az Övezet és Út jelszavai valójában Kína nagyhatalmi törekvéseinek elfedésére szolgálnak. Mindenesetre a program haladni látszik, s az idei Egy övezet, egy út csúcstalálkozón már 37 ország állam- vagy kormányfője vett részt, amit Kína nagy diplomáciai sikernek értékelt. A kezdeményezéssel kapcsolatos kétségek azonban a csúcstalálkozó után sem tűntek el. Mit akarnak a kínaiak az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezéssel? Miért nem szeretik sokan az Új Selyemutat? Adósságcsapdába csalja-e Peking a partnereit? Milyen lesz a kínai világhatalom? Mennyire nagy a Big Data Kínában? Az Orient Expressz új adásának vendége Matura Tamás Kína-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. június 4-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg The Belt and Road, Sing Along 一带一路全球唱 – https://www.youtube.com/watch?v=98RNh7rwyf8 GAI:火鍋底料 – https://www.youtube.com/watch?v=qdA32j7_U6U Jay Chou 周杰倫: Now You See Me – https://www.youtube.com/watch?v=LbUKhXO2oCs Second Hand Rose 二手玫瑰: 采花 – https://www.youtube.com/watch?v=tP5r1w4sSDc

Magyarországon hagyományosan nagy az érdeklődés Japán, a japán kultúra, a japán emberek iránt. Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan ember, aki ezzel az érdeklődéssel több módon is rendszeresen találkozik. Egyrészt külpolitikai újságíróként sokat foglalkozik a kelet-ázsiai térséggel, s éveken át szerkesztette és vezette az egyetlen ázsiai témájú magyar televíziós magazinműsort. Másrészt ő maga félig japán, s a magyar mellett japán identitással is rendelkezik, ismeri a szigetország nyelvét és kultúráját. Milyen volt fél-japánként felnőni Magyarországon? Hogy jött a japán helyett a latin szak? Hogy készült az Ázsia magazin? Érdekli-e a japánokat a császári család magánélete? Mi az a reiwa? Beszélgetőtársunk Matsuzaki Diána Sayuri külpolitikai újságíró, akivel saját személyes tapasztalatairól, az ázsiai témájú műsorkészítés rejtelmeiről és persze Japánról is beszélgetünk. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. május 28-án. Az adásban szereplő zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Yuko Suzuhana with Wagakki Band: Nijiiro Chouchou – https://www.youtube.com/watch?v=lBgO4tvEVUU 和楽器バンド / あっぱれが正義 –https://www.youtube.com/watch?v=psJG_lNEGSg Erik Sumo & The Fox-Fairies: Dance Dance Have A Good Time ダンスダンス☆ハバグッタイム – https://www.youtube.com/watch?v=4gupmu_dfPs 和楽器バンド / 千本桜 –https://www.youtube.com/watch?v=K_xTet06SUo

A klasszikus kínai irodalommal a 19. században kezdtek megismerkedni a magyarok, de az igazi nagy fordítások az 1950-60-es években jelentek meg, ekkortól olvasható magyarul például a Nyugati utazás vagy a Vízparti történet. Az első sinológus-műfordító nemzedék már visszavonult, de fordítások az elmúlt években-évtizedekben is készültek, méghozzá elsősorban mai vendégünk jóvoltából, akinek köszönhetően évről évre bővül a magyarul is rendelkezésre álló klasszikus kínai remekművek listája. Legutóbb kínai erotikus írásokból jelentetett meg válogatást Pajzán történet – Kínai erotikus kisregények címmel, de fordított filozófiai és hadtudományi klasszikusokat, kísértethistóriákat, verseket és hagyományos kínai gyógyászati szakkönyveket is. Mennyire voltak szemérmesek a régi kínaiak? Mit szóltak a konfuciánusok a szexhez? Elítélték-e a homoszexualitást? Mire szolgáltak az ókori kínai hadtudományi klasszikusok? És ki volt Ágner Lajos? Az Orient Expressz új adásában beszélgetőtársunk Tokai Zsolt sinológus-műfordító, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, aki íróként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként is ismert. Adásunk első felében legújabb munkájához kapcsolódóan a kínai erotikus irodalomról és szexuális kultúráról fogunk beszélni, de aztán szót kerítünk egyéb munkáira is. A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. május 21-én.

Indiát a világ legnagyobb demokráciájának szokták nevezni, de ez a demokrácia teljesen másként működik, mint ahogy azt nyugaton megszoktuk. A politikában és a társadalomban meghatározóak a helyi hagyományok, igencsak sajátosan érvényesülnek az emberi jogok, korlátozottak a nők, a kisebbségek és az alacsonyabb kasztokhoz tartozók lehetőségei. Mindeközben a gazdaság gyorsan növekszik, és India hamarosan a világ legnépesebb országa lesz. Hogy kerül egy karnatakai csodagyerek Magyarországra? Mit osztogatnak az indiai választásokon? Miért lesz hamarosan a világ legnépesebb országa India? Vonzó-e a kínai példa? Miért működik még mindig a kasztrendszer? Az Orient Expressz új adásának vendége Byrappa Ramachandra történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa, akivel nemcsak kutatási eredményeiről, hanem saját személyes tapasztalatairól is beszélgetünk. A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzott a Civil Rádió FM98:00-in 2019. május 14-én.

Az elmúlt egy-két évben a nyugati sajtóban számos olyan értékelés jelent meg, mely szerint a kínaiak közép-kelet-európai kapcsolataik fejlesztésével Európa megosztására törekszenek, s Kína itteni térnyerése veszélyt jelent az egész Nyugatra nézve. Egyesek azt állítják, hogy Kína felvásárolja térségünket, s benne Magyarországot, ráadásul tőkéje és termékei mellett politikai eszméit is exportálni kívánja. Erre szolgálna az Új Selyemút kezdeményezés is. Ugyanakkor ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy a kínaiak nincsenek hangsúlyosan jelen régiónkban, s a bejelentett nagyberuházások zöméből semmi sem valósult meg. Hogyan állnak a kínaiak Közép- és Kelet-Európában? Miről szól az Egy övezet, egy út program? S mikor érkezik meg Magyarországra az a sok pénzt, amit a kínaiak állítólag megígértek? Az Orient Expressz adásának vendége Szunomár Ágnes Kína-kutató közgazdász, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa és kutatócsoport-vezetője, a kínai gazdaság ismert szakértője. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil RÁdió FM98-on 2019. május 7-én.

40 éve, 1979 februárjában ért véget az iráni iszlám forradalom, amely alapvetően megváltoztatta Irán alkotmányos berendezkedését. A Ruhollah Khomeini ajatollah vezette felkelők célja az iráni sah rezsimjének megdöntése volt, és ez sikerrel is járt: a forradalom véget vetett Reza Pahlavi sah uralmának. A sah családjával együtt elmenekült, és emigrációban élte le élete hátralevő részét. Iránt teokratikus államként szervezték újjá, és 1979 április 1-jén kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. Miért tört ki a forradalom, és milyen hatásai voltak Iránban és az Iránon kívüli iszlám világban? Hogyan működik a gyakorlatban Khomeini ajatollah elképzelése, és mit jelent a vallástudós vezetése? Mai vendégünk N. Rózsa Erzsébet iranista, egyetemi tanár, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója. N. Rózsa Erzsébet évtizedek óta figyeli és kutatja az iráni politikai rendszer változásait, Irán külkapcsolatait és hatalmi törekvéseit, valamint Irán nukleáris ambícióit. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. április 30-án. A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Chekad: Meshkatian - https://www.youtube.com/watch?v=Z5DaTTCcR2k - Amir Azimi: Bi to - https://www.youtube.com/watch?v=I_Z-LapzwWA - Ali Reza Qerbani: Man osheq-e chesmet shudam (من عاشق چشمت شدم - علیرضا قربانی) - https://www.youtube.com/watch?v=85rdlOil0Ro&feature=youtu.be - Iranian folk song - https://www.youtube.com/watch?v=bQqEhrlQWXg&t=83s

Ma már a világ minden pontján, így hazai nagyvárosokban, de kisebb vidéki településeken is mindennapos élmény, hogy kínai emberek jönnek szembe velünk az utcán. Ez csak részben köszönhető a világba kirajzó kínai turisták egyre növekvő számának, soka közülük otthonuknak választják az adott országot, így hazánkban is egyre többen élnek közülük. Miközben azonban a Kínáról szóló híradások általában az anyaországgal foglalkozó hírekre korlátozódnak, alig tudunk valamit, a külföldön élő kínai diaszpóra sokszor zárt közösségeiről. Kik ők? Hogyan és miből élnek? Hogyan őrzik kultúrájukat? Mennyire asszimilálódnak a befogadó közösségekbe? Mi a különbség az első és a második hullámban érkezett magyarországi kínaiak között? A második generációs tinilányok Fluor Tomiba szerelmesek vagy Jay Chouba? Az Orient Expressz új adásának vendége Knyihár Eszter, az ELTE Konfuciusz Intézet munkatársa, akinek kutatási területe a Magyarországon élő kínai diaszpóra. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. április 23-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Tang Dynasty: Pathway – https://www.youtube.com/watch?v=LnEMVEmLuT4 Cui Jian 崔健: Do It All Over Again 从头再来 – https://www.youtube.com/watch?v=miQQsMU5oNI Cui Jian 崔健: Let me go wild in the snow 快让我在这雪地上撒点儿野 –https://www.youtube.com/watch?v=iX20_FcBgNE Ego Fall 颠覆M – Echo From The Abyss 深渊的回响 – https://www.youtube.com/watch?v=XGz7MwpWEfc

India és Pakisztán viszonya a kezdetektől fogva komplikált, és a két állam közötti konfliktus egyik fő oka Kasmír hovatartozásának kérdése. Mind India, mind pedig Pakisztán saját területének részeként tekint Kasmír egészére, ám az 1947 előtti kasmíri fejedelemség nyugati területei, nevezetesen Gilgit-Baltisztán és Azad Kasmír de facto pakisztáni fennhatóság alatt állnak, míg a keleti részt, a Dzsammu és Kasmír nevű régiót India ellenőrzi. A két ország három alkalommal vívott háborút, legutóbb pedig 2019 februárjában került összetűzésbe Kasmír hovatartozása miatt. Miért játszik ennyire fontos szerepet a Kasmír-kérdés a két állam viszonyában? Hogyan próbálják rendezni a felek Kasmír hovatartozását, illetve mit szól, vagy éppen nem szól a nemzetközi közösség a Kasmír-kérdéshez? Az Orient Expressz vendége Csicsmann László Dél-Ázsia- és Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja. Csicsmann László szívügye a dél-ázsiai térség: több alkalommal járt Pakisztánban és Indiában, s számtalan publikációja jelent meg a témában. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. április 16-án. A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Mohe Rang Do Laal - https://www.youtube.com/watch?v=XU3eFkY1BTI - Rahat Fateh Ali Khan: Pata yar da https://www.youtube.com/watch?v=TpRmgHOrhV8 - Aabha Hanjura & Sufistication: Kashmiri Folk Medley - https://www.youtube.com/watch?v=favNA9Zb9Lw - Led Zeppelin: Kashmir - https://www.youtube.com/watch?v=sfR_HWMzgyc

A kínai–magyar kapcsolatok még sosem voltak olyan intenzívek, mint manapság. A két ország kereskedelmi forgalma két évtizede folyamatosan növekszik, Magyarországon jelentős kínai befektetések valósultak meg, s nálunk él a régió legnagyobb kínai közössége. Ugyanakkor a kulturális és kommunikációs különbségek sok problémát okoznak, gyakoriak a félreértések, és még mindig számos tévhit él a kínaiakkal kapcsolatban. Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan szakember, aki több mint negyed évszázada dolgozik a magyar–kínai érintkezés frontvonalában, s nemigen van olyan területe e kapcsolatnak, ahol ne rendelkezne gazdag – a terepen szerzett – tapasztalatokkal. Mohr Richárd sinológus jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója, de korábban több mint tíz évet dolgozott Pekingben üzleti tanácsadóként és üzleti trénerként, emellett negyed évszázadnyi fordítási és tolmácsolási gyakorlata van a gazdaság, a diplomácia és a technika területén. Gyakori volt-e a ’80-as évek Kazincbarcikáján, hogy valaki elkezdett kínaiul tanulni? Mi az a gömböc? Mondanak-e a kínaiak nemet? Hogyan zajlik egy kínai üzleti tárgyalás? Mire figyeljünk a kultőraközi kommunikációban? Ki a jobb fej, Jackie Chan filmsztár vagy Hu Jintao pártfőtitkár-államelnök? A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. április 9-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg The Trouble 热超波乐队: 陈丹丹 – https://www.youtube.com/watch?v=-JLjZgrkEIU Long Shen Dao: Bodhi Ragga – https://www.youtube.com/watch?v=u43gAfGTiRk 痛苦的信仰: 公路之歌 – https://www.youtube.com/watch?v=VsyYXfh22gE Carsick Cars: Mogu Mogu – https://www.youtube.com/watch?v=pQKdN4kBC6Y

Az afganisztáni politikai és biztonsági helyzetet a 2001-es amerikai offenzíva és a terrorizmus elleni háború kezdete óta árgus szemekkel figyeli a nemzetközi közösség. Annak ellenére, hogy a kivonulást több mint egy évtizede tervezik, az amerikai és NATO csapatok Afganisztánban ragadtak, és a magyar Honvédség is újabb csapatokat küldött az országba 2018-ban. Nem ez az első ilyen eset: az 1979-es szovjet–amerikai proxy-háború szintén elhúzódott, rengeteg áldozatot követelt, és a kivonulás sem ment könnyen. Talán nem alaptalanul szokták Afganisztánt a birodalmak temetőjeként emlegetni. Vagy mégis? Az Orient Expressz új adásának vendége Marton Péter egyetemi oktató, a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi tanulmányok MA programjának igazgatója, akinek egyik fő kutatási területe az afganisztáni államépítés folyamata és annak problémái. Marton Péter több mint egy évtizede figyeli és kutatja az afganisztáni biztonsági és politikai helyzet alakulását és ennek nemzetközi vonatkozásait, és a témában számtalan magyar és angol nyelvű publikáció szerzője, illetve társszerzője. Miért nem történt még meg a kivonulás? Hogyan változott a háború kitörése óta a biztonsági és politikai helyzet Afganisztánban? Az Egyesült Államok és a NATO mellett mely államok és szervezetek befolyásolják azt, hogy mi és hogyan történik Afganisztánban? Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. április 2-án. A riporterek Günsberger Dóra és Salát Gergely. Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Babolale (Afghan folksong) – https://www.youtube.com/watch?v=nfJ0F5b1bDw Jawid Sharif: Yak Qadam Pesh – https://www.youtube.com/watch?v=nscK5ndyUdc Valley (Afghan folksong) – https://www.youtube.com/watch?v=UQX8ZLI-4qs Naghma: Wa Grana – https://www.youtube.com/watch?v=-8u2T_6XC3Y

A buddhizmus a legnagyobb világvallások egyike. Bár létrejöttének bölcsője India, de Kelet- és Délkelet-Ázsiában, Tibetben és Mongóliában is meghatározó vallássá vált, jelentős hatást gyakorolva az adott kultúrákra. Miközben eredetét tekintve alapvetően „keleti” vallásnak tartjuk, napjainkban meglehetősen sokszínű képet mutat, s ma már a nyugati világban is egyre több követője van, bizonyos tekintetben politikai hatása sem elhanyagolható. A buddhizmuskutatás immár széles körben elfogadott önálló tudományág, hiszen egy 2500 éves, a hívek számát, földrajzi elterjedését és szociokulturális hatását tekintve is az egyik legmeghatározóbb világvallás hagyományát vizsgálja. A buddhizmus a maga neméden egyedi, ugyanakkor jelentősen hatottak rá más vallások, legyen szó Indiáról, Tibetről, vagy épp Kínáról, ahol már elterjedésének legkorábbi időszakában megjelent. Az Orient Expressz vendége Pap Melinda, az ELTE Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa, akivel kutatási területéről, a buddhizmusról s annak kínai változatáról beszélgetünk. Miért érzi a nyugati ember, hogy a dalai láma könyvei neki szólnak? Miért olyan a Tan, mint egy tutaj? Hogy keletkeztek a szútrák, ha Buddha nem írt le semmit? Mit szóltak a kínaiak a buddhizmushoz? Van-lélek? Mi az a buddha-természet? Miért tanított Buddha mindenkinek mást? Létezik-e külső világ a belső tudatok kívül? Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. mrcius 26-án. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg 佛曲分享: 菩提心 – https://www.youtube.com/watch?v=-9mGhwLd6f4 心中蓮花開: 佛曲 – https://www.youtube.com/watch?v=LRxDpUHbNBI 清淨法身佛 莊嚴好聽 – https://www.youtube.com/watch?v=97mwOuAQWbI 超好聽的【大日如來】心咒 – https://www.youtube.com/watch?v=M6pvvjFa0Io

India fantasztikusan színes és összetett világa sokakat vonz, de milyenek az indiai hétköznapok és milyen ez az ország egy kutató szemével? Az Orient Expressz vendége Aklan Anna, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki 2018-ban szerzett doktori fokozatot a Közép-Európai Egyetemen. Kutatásait elsősorban Dél-Indiában, azon belül is Pondicherryben végezte, ahol kétszer is járt, először családdal együtt, másodszor pedig egyedül. Mai beszélgetésünk témája Aklan Anna indiai kutatómunkája, és annak egyik kiemelt tárgya, az Advaita Védanta mozgalom. Hogy lesz valaki egy tehén-púdzsá főszereplője? Beszél itt valaki szanszkritul? Mi az az apanyelv? Lehet-e egy kaszton kívüli külföldfi az Advaita Védanta követője? S mi az élet értelme? Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. március 19-én. A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Mersal - Aalaporan Thamizhan - https://www.youtube.com/watch?v=xsbLtHql4g8&fbclid=IwAR1zM73jlYrMz3RW1WyBWzdCyFDg56VLbZ0tTzBeGfnBYJtZQc9cXqDKPTg - Gayatri Mantra - https://www.youtube.com/watch?v=6Kb0q9J8lPA - Arunachala Pradakshina - Giri Valam - Tiruvannamalai - Ramana Maharshi https://www.youtube.com/watch?v=V6U_EJd-EwQ&fbclid=IwAR2Hxs7r2bM1Vjk7ka3XHg_0ZAc7G63ADOx-FBM5KPOSOmBNL43Urtt17CA

Orient Expressz #28: Birkahere vagy a legkisebb lány? Avar Ákos és Babai Dániel Mongólia, ez a rohamléptekkel modernizálódó ország válaszút elé került. Miközben a mongol nemzeti identitás alappillére ma is a nomadizmus, a nomád kultúra, az elmúlt évtizedek változásai nem kedveztek ennek az életformának, a globalizáció kulturális hatásai fokozatosan háttérbe szorítják a nomadizmusból táplálkozó mongol kultúra hagyományos elemeit. A pozitív és negatív tapasztalatok alapján az országnak el kell eldöntenie, hogy ebben az új gazdasági és kulturális környezetben milyen irányba indult tovább, hogyan próbálja megőrizni és fenntartani a nomád hagyományokat, hogyan integrálja ezeket a jelenlegi környezetbe, és a hagyományos mongol tudás milyen muníciót biztosít a nomádok számára a 21. századi kihívásaival szemben. Az Orient Expressz mai adásában a fenti dilemmáról és a mai Mongóliáról lesz szó, a vendégek Avar Ákos mongolista és Babai Dániel etnoökológus, akik rendszeresen folytatnak helyszíni kutatást a mongol nomádok körében. Mi a közös a Hortobágyban, Gyimesben és a mongol pusztában? Hány fűfajtát ismernek a pásztorok? Miért fél a többi mongol a darhatoktól? Eltart-e 80 millió állatot a mongol legelő? Mi az összefüggés a 4G lefedettség és a túllegeltetés között? Posztolható-e egy sámászertartás a Facebookra? Belefér-e a kínai motorbicikli a nomád hagyományba? Miért vesz lovat az ulánbátori oligarcha? És miért olyan sok a kecske? Elhangzott a Civil Rádióban 2019. március 12-én. A riporterek Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra. Az adásban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Munkhbaatar Huren tolgoin suuder – https://www.youtube.com/watch?v=0cqguui0LM0 - Nine Treasures: Don't want to dance – https://www.youtube.com/watch?v=2T3i9rK3kiI&list=RDBrQfsBgqdL0&index=2 - Javhlan, Baysgalan: Havriin nairag... – https://www.youtube.com/watch?v=Qe8_sRiMSdU - Nine Treasures: The End Of The World – https://www.youtube.com/watch?v=BrQfsBgqdL0&list=RDBrQfsBgqdL0&index=1

Az idei az évfordulók éve Magyarország és Kelet-Ázsia kapcsolataiban. Japánnal 150 éve létesített diplomáciai viszonyt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Kínai Népköztársaságot 70 éve ismerte el Magyarország, Dél-Koreában pedig 30 éve nyitottunk nagykövetséget. A legrégebbi államközi kapcsolatunk tehát Japánnal van e térségben, s az Orient Expressz új adásában e kapcsolatok első fél évszázadáról lesz szó. Beszélünk utazókról, diplomatákról, hajóorvosokról, japonizmusról, világkiállításokról és mindenről, ami a dualizmus korának magyar–japán érintkezésével kapcsolatban szóba jöhet. Vendégünk Tóth Gergely japanológus, aki a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán végzett, majd a neves Waseda Egyetemen kutatott két évig. Szakterülete hazánk és Japán kapcsolatainak korai története, s erről nemrég könyve is megjelent a Gondolat Kiadónál, Japán–magyar kapcsolattörténet 1869–1913 címmel. A könyvről lásd https://tinyurl.com/y6k4zub8, a szerzőről lásd https://tinyurl.com/nxgknsh. Tetszett-e Schubert zenéje Meiji császárnak? Miért hamisított exportált hamisított japán papírt Japánba az aradi papírgyár? Mit keresett Ferenc Ferdinánd Japánban? Miért volt szükség ideiglenes feleségre az utazóknak? Lehetett-e japán verssel nőt felszedni a századforduló Margitszigetén? Mit szóltak a japánok a Japán Kávéházhoz? Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. március 5-én. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - The Peanuts: Love Vacation - https://www.youtube.com/watch?v=GXVXrZIOlAI - Toshi Tsuchitori 添田唖蝉坊: Don't Know ああわからない / 土取利行（弾き唄い）- https://www.youtube.com/watch?v=NrIWL19s0gA - The Blue Hearts - リンダリンダ - https://www.youtube.com/watch?v=s07bqXuXF9U - 川上音二郎一座: オッペケペー節 https://www.youtube.com/watch?v=8TuMWzJd6RM - 俺ら東京さ行ぐだ - https://www.youtube.com/watch?v=UzRVEQDxiOo

Az Orient Expressz új adásában folytatjuk a beszélgetést Osváth Gábor koreanistával, a Budapesti Gazdasági Egyetem nyugalmazott tanszékvezetőjével, az ELTE oktatójával. A fő téma a koreai irodalom, amelynek egyre több alkotása magyarul is elérhető. Miről írnak az észak- és dél-koreai írók? Miről szabad írni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban? Hogyan gyújtott fel egy amerikai hadihajót Kim Ir Szen dédapja? Olvassák-e a dél-koreaiak a Rozsdatemetőt? Hogy lehet koreaira fordítani: „fehérek közt egy európai”? Mitől ilyen népszerű a koreai popkultúra? Hogyan él tovább a konfucianizmus a két Koreában? Hogy hangzik egy koreai rövidvers? Elhangzott 2019. február 26-án a Civil Rádió FM98.00-on. A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge. Az adásban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - (G)I-DLE((여자)아이들): HANN (Alone)(한(一)) - https://www.youtube.com/watch?v=3K38Fc1SV5c - CF스타, 민요계의 아이들 송소희 @놀라운 대회 스타킹 - https://www.youtube.com/watch?v=rKdZja4lZDg - ONEUS(원어스): Valkyrie(발키리) - https://www.youtube.com/watch?v=k6msd9uh8nA - Leo Moracchioli: Gangnam Style (metal cover) - https://www.youtube.com/watch?v=MmbvxyRjMc0

Az Orient Expressz új adásának témája Korea. A mindennapi híradásokban gyakran esik szó a félsziget megosztottságáról, a két ország között kialakult politikai konfliktusokról. Az északi részt katasztrófaturisták járják, és rendszeresek az ott szerzett tapasztaltokkal kapcsolatban egymásra licitáló beszámolók; a déli ipar termékei, a mobiltelefonok, autók, háztartási eszközök használata már mindennapjaink szerves része; a koreai popkultúra termékei, a fiú- és lányegyüttesek vagy épp a tévésorozatok már a világon mindenütt ismertek. Ezek a tények azonban alig visznek közelebb bennünket a koreai kultúra jobb megismeréséhez és megértéséhez, hiszen általában meglehetősen kevés szó esik a koreai művészetről, a nyelvről, az irodalomról. Mai vendégünk Osváth Gábor nyelvész, irodalmár, a Budapesti Gazdasági Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője, az ELTE oktatója, a koreai nyelv és irodalom szakavatott ismerője, aki először csaknem ötven évvel ezelőtt járt Koreában, s aki kultúraközi kommunikációt is oktatott, így kiváló kalauzunk lehet e nyelv és kultúra kicsit jobb megértésében. A beszélgetés kétrészes, a jelen adásban az első részt hallhatják. A második rész a következő héten kerül adásba és válik letölthetővé. Hogyan került valaki 1970-ben Észak-Koreába? Ki volt az egyetlen használható nő a phenjani Kim Ir Szen Egyetemen? Mi a közös a koreaiakban és vietnamiakban? Miben különbözik az észak- és dél-koreai nyelv? Hogy írják: Tekvandó, Taekwondo, Taekvando vagy Tekwando? Mi köze a koreai mássalhangzóknak a hangképző szervekhez? Elhangzott 2019. február 19-én a Civil Rádió FM98.00-on. A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge. Az adásban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Arirang 아리랑 - https://www.youtube.com/watch?v=f99tZQ8XtGM - Tiger's Water and Moon Song | Horang Suwolga - https://www.youtube.com/watch?v=gn77cL7sh64 - PSY - Gangnam Style 강남스타일 - https://www.youtube.com/watch?v=9bZkp7q19f0

A Kínáról szóló beszélgetésekben, híradásokban manapság jóval gyakrabban esik szó az ország gazdaságágáról, világpolitikai szerepéről, mint Kína és a kínaiak mindennapi életéről, családi szokásaikról, ünnepeikről. Pedig a modern Kína hétköznapjait is át meg átszövik az ország évezredes kulturális hagyományainak elemei, melyek között a konfuciánus tradíciók éppúgy jelen vannak, mint a szakrális hagyomány, a taoizmus, vagy épp a buddhizmus. Mai vendégünk Bagi Judit sinológus, az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének munkatársa, a Pécsi Egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Doktori programjának hallhatója, aki terepmunkái során testközelből vizsgálta a kínai mikroközösségek vallási életét, a vallási specialisták és népi vallásos zenei társulatoktevékenységét. Ma a terepmunkái során szerzett a tapasztalatairól beszélgetünk vele. Hogyan jelenik meg a tradicionális vallásosság a délnyugat-kínai hétköznapokban? Miként lehet bejutni egy családi szertatásra? Milyen egy taoista vallási rítus? Mik ezek a rituális zenét játszó társulatok? Ki az a Mulian? Hogyan fogadják az idegen kutatót a falusi közösségek? Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. február 12-én. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Nemrég volt a negyvenedik évfordulója annak, hogy Kínában megkezdődött a „reform és nyitás”, amely nemcsak Kínát alakította át tetőtől talpig, hanem az egész világot megváltoztatta. A reform és nyitás atyjaként Deng Xiaopinget tisztelik, aki alighanem a 20. század egyik legjelentősebb személyisége volt. Neki köszönhető, hogy a gazdaságilag jelentéktelen, technikailag elmaradott, saját népességének élelmezését épphogy csak biztosítani tudó, a külvilágtól elzárt Kína ma már a világ második legnagyobb gazdasága, legjelentősebb kereskedő országa, csúcstechnológiai óriása, nagy-, szuper- vagy hiperhatalma. Deng Xiaopingről nemrég jelent meg magyarul egy igencsak vaskos könyv. Ennek szerzője Ezra F. Vogel amerikai Kelet-Ázsia szakértő, a Harvard Egyetem professzora, címe pedig Teng Hsziao-ping és Kína megreformálása. A csaknem 900 oldalas könyvet az Antall József Tudásközpont adta ki, fordítója Kiss Marcell. Az Orient Expressz legújabb adásában Vogel könyvéről, Deng Xiaopingről, a kínai reformokról és azok mai következményeiről, Kína mai világpolitikai helyzetréről és a kialakulóban lévő új világrendről lesz szó. Vendégünk Baranyi Tamás Péter történész, külpolitikai szakértő, a könyv magyar kiadásának egyik gondozója, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője. Mit keresett Franciaországban az ifjú Deng Xiaoping? Hogyan lett a „Mao-frakció” tagja? Mit tudott, amit a többiek nem? Mit tett Mao hűséges embereként az 1950–60-as években? Büntetés vagy jutalom volt a száműzetés a kulturális forradalom alatt? Hogyan lett Kína első számú vezetője? Milyen szerepe volt a Tian’anmen téri eseményekben, majd a reformok újraindulásában? Milyen lett az az új világ, amelynek megteremtésében Deng Xiaopingnek oroszlánrésze volt? Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. február 5-én. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Queen Sea Big Shark: Let's play - https://www.youtube.com/watch?v=6Y7OEFSiz9g - Brain Failure Brain脑浊乐队: Give me a knife给我一刀 - https://www.youtube.com/watch?v=8wX2wul_Z18 - VaVa: Yo'Life 悠生活 - https://www.youtube.com/watch?v=USljIeiAsLE - Xie Tianxiao 谢天笑: Ba yewan zahei 把夜晚染黑 - https://www.youtube.com/watch?v=RqQw1pAfv0w

A japán társadalom és kultúra mindig is jelentősen eltért a nyugatitól, s a nagymértékű modernizáció és nyugatosodás ellenére a szigetország ma is őrzi sajátos arculatát. A japán nők helyzete is sajátosan alakult és alakul, akár a Párnaköny udvarhölgyeiről, akár a hagyományos feleségekről és családanyákról, akár a mai politikus- és üzletasszonyokról van szó. Az utóbbi években újra sok szó esik a japán nőkről, mivel a kormány a nők munkaerőpiaci bevonásával szeretné felpörgeti a hosszú ideje gyengélkedő japán gazdaságot. Mik voltak a hagyományos női szerepek? Hogyan változtak meg ezek a 20. században? Milyen választási lehetőségei vannak ma egy japán nőnek? Min alapul egy japán házasság? Ki viseli a nadrágot, és ki kezeli a pénztárcát? Működik-e a womenomics? Az Orient Expressz adásának vendége Hidasi Judit japanológus, nyelvész, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM 98-on 2019. január 29-én.

Az elmúlt negyed évszázad nagy globális átalakulása Délkelet-Ázsiában is érezteti hatását. Bár általában több szó esik a térség folyamataiban domináns szerepet játszó Kínáról, Indiáról, vagy épp Szingapúrról, e változások hatásaitól Kambodzsa, Laosz és Vietnám sem függetlenítheti magát. Vietnám, a „felszálló sárkány országa”, ahogyan erre egy 2010-ben megjelent kötet is utal az utóbbi 30 évben igen jelentős gazdasági, kulturális változásokon ment keresztül, melyek elsősorban a nyitásnak, az 1986-ban bevezetett doi moi-nak köszönhetőek. Vietnám óriási léptékben fejlődik és ez a fejlődés magában hordozza a mentalitásbéli változásokat éppúgy, mint a középhatalmi státusz kialakítására vonatkozó igényt. Vajon hogyan látja a mai Vietnámot egy olyan kutató, aki épp ezen reformok meghirdetése előtt járt először az országban? A mai modern Vietnámról, az elmúlt években bekövetkezett kulturális változásokról és legújabb vietnámi élményeiről beszélgetünk Vargyas Gábor etnográfussal, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, a Pécsi Egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatójával, korábbi tanszékvezetőjével - aki talán legfontosabb tudományos munkáit egy vietnámi hegyi törzsről írta, aki az elmúlt évtizedekben szemtanúja volt ezeknek a változásoknak és akit egy fotója miatt még az amerikai katonai hírszerzés is megkeresett. Hogyan lehetett terepmunkát végezni a ’80-as években Vietnámban? Kik azok a brúk? Hogyan fogadták a nyugati (magyar) kutatót? Mi változott a kilencvenes évek rendszerváltásai után? Hogyan változott a vietnami gazdaság, és ezzel együtt a vietnámiak vagy a kisebbségek élete? Hogyan változott az élet, a mentalitás a globalizáció és modernizáció hatására? A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. január 22-én.

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expresszben folytatódik a beszélgetés e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevőjével és alakítójával, Mátyus Sándor volt diplomatával. Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól. A kétrészes beszélgetés második részében pályájának második feléről lesz szó. Mit szóltak az észak-koreaiak, amikor felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával? Hogyan vertük vissza a támadásaikat? Hogy zajlottak a titkos tárgyalások a tajvani kapcsolatfelvételről? Mi a különbség a japánok és a tajvaniak között? Járnak-e a buszok Kabulban? Kik voltak „Magyarország barátai” Japánban? Mitől lesz jó egy diplomata? A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 15-én.

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expressz aktuális adásának vendége e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevője és alakítója, Mátyus Sándor volt diplomata. Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól. A kétrészes beszélgetés első részében pályájának első feléről lesz szó. Hogyan lett valaki diplomata az 1960-as években? Milyen volt Japán 1970 körül? Mi volt egy szocialista ország kultúrdiplomatájának feladata a kapitalista szigetországban? Mit akartunk ekkoriban Japántól, és mit akart Japán tőlünk? Hogyan és miért vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával? A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 8-án.

Az Orient Expressz újévi adásában négy szerkesztő - Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - saját ázsiai zenei élményeiről beszél, sok zenével illusztrálva az elhangzottakat. Mit hallgatnak a szerelmes pakisztániak? Mit bömböltet a mongol sofőr végtelenítve egy-egy tizenhat órás úton? Mire táncolnak az indonézek? Hogy hangzik, ha a kínai citera dob+basszus+gitár alapra peng? Összefér-e a sámánzene és a hajmetál? Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. január 1-jén.

Az Orient Expressz karácsonyi különszámának témáját természetesen az ünnep adja. A műsorban körbejárjuk Kelet-, Délkelet- és Dél-Ázsiát, hogy megtudjuk: a térség egyes országaiban hol jelent valamit az ünnep, kik és hogyan ünneplik a karácsonyt, hol élnek keresztények, milyen szokásokat követnek. És szó lesz persze arról is, hogy a felszínes nyugatosodás milyen módon jelenik meg karácsony táján az ázsiai nagyvárosokban, hogyan igyekeznek a kereskedők a karácsonyt ürügyként használva némi plusz fogyasztásra ösztönözni a A műsort az Orient Expressz összes szerkesztője - Gulyás Csenge, Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - készítette, s mellettük megszólal még HidasiJudit japanológus. Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 25-én.

A hivatalos történetírás szerint éppen negyven éve, a Kínai Kommunista Párt XI. Központi Bizottságának 3. plénumán hirdették meg a reform és nyitás politikáját Kínában. Az 1978. december 18–22. között zajlott találkozóval kezdődő, jelenleg is tartó reformidőszakban Kína történelmi léptékben is páratlan ütemű és mértékű gazdasági-társadalmi változásokon megy keresztül, s a szemünk előtt válik világhatalommá. A Kínai Népköztársaság fejlődését kiemelt figyelemmel, éles vitákkal és szélsőséges véleménykülönbségekkel kísérik a külföldi szakértők és döntéshozók, de Kínán belül sincs egyetértés sem az eddig átalakításokkal, sem az ezután követendő úttal kapcsolatban. Hogyan kezdődött a kínai reform és nyitás? Volt-e mesterterv? Mit tudott Deng Xiaoping? Mi a kínai csoda titka? Létezik-e kínai modell? Miért értik félre rendszeresen a kínai fejleményeket a külföldi szakértők? Az Orient Expressz vendége Kusai Sándor Kína-szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének címzetes egyetemi docense, a modern Kína egyik legnevesebb magyar szakértője. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 18-án.

Mongólia az ellentétek országa. Ha egy beszélgetésben szóba kerül, általában a Dzsingisz alapította nagy mongol birodalom, a tatárjárás, a szinte végtelen belső-ázsiai puszták és a nomádok jutnak eszünkbe. Az ország hatalmas, 17-szer nagyobb hazánknál, ugyanakkor lakosainak száma alig haladja meg a 3,3 milliót. Kétségtelen, hogy sokan a hagyományos nagyállattartó nomád gazdálkodást folytatják, de a mongolok kétharmada ma már városokban él, Ulánbátor modern főváros, és a modernizáció rohamléptekkel halad az egész országban. Vidéken ma is sokan jurtákban laknak, de ezeknek a jurtáknak immár elengedhetetlen részei a napelemek, a tévé és a modern elektronikai eszközök. A mongol nomádok legtiszteltebb állata ma is a ló, de nyájaikat immár kínai motorbicikliken terelik. A gazdaság fontos alapját adja a nomád állattenyésztés, de a banki és szolgáltató szektor, az ipari és bányászati beruházások szerepe ma már meghatározó. A mongolok rendkívül büszkék nomád hagyományaikra, és miközben a globalizáció kikerülhetetlenül befolyásolja a mai kultúrát, ennek hatása a nomád gyökerek, az önálló kulturális identitás hangsúlyozásának fontosságát csak még inkább megerősítette. Arról ma is sok szó esik, hogy a magyarok és a mongolok kulturális gyökerei sok tekintetben egy tőről fakadnak, de azt talán kevesen tudják, hogy a két ország története nem csak az idén 777 éves tatárjárás idején kapcsolódott össze, de a 20. század második felében is, és a rendszerváltás óta eltelt immár majd’ három évtizedben is sok szállal kötődött egymáshoz. Milyenek a magyar–mongol kapcsolatok? Mennyiben érezhető még a 20. század második felének szoros együttműködése? Valóban „jó szívvel” gondolnak még a magyarokra? Milyen a mai mongol vidék? Milyen a város? Hogyan változott a mongol gazdaság az elmúlt negyedszázadban és milyen távlati lehetőségek vannak? Az ország földrajzi helyzete meghatározza a külpolitikai mozgásterét. Hogyan próbálnak ezen változtatni? Ma is meghatározó a „harmadik szomszéd politika”? Az Orient Expressz vendége őexellenciája Zeneemyadar Batbayar úr, Mongólia rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete. A riporterek Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 11-én.

Az ősi Selyemút nemcsak kereskedelmi célokat szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet találkozásának fő színtere is volt. A Kr. e. 2. századtól kezdődően több mint egy évezreden át használatban lévő útvonalon az áruk mellett vallások, eszmék, művészeti stílusok és technológiák áramlottak a nagy civilizációk között. A Selyemút menti belső-ázsiai városokban és oázisokban keveredtek a kínai, az indiai, az iráni, valamint a nyugati kultúra elemei, sajátos helyi világokat létrehozva. A Selyemút földrajzi viszonyainak és kulturális emlékeinek feltárásából magyar tudósok is kivették a részüket, s két kutatónk, Széchenyi Béla és Stein Aurél expedíciói világhírűvé váltak. 2018 novemberében nyílt meg a „Magyarok a Selyemúton – a Széchenyi-expedíció és Stein Aurél” című kiállítás, amely ezeket a kutatókat és útjaikat mutatja be. A kiállítás január 7-ig ingyenes látogatható az Ybl Budai Kreatív Házban az Ybl Miklós téren, a Várkert Bazárnál. Mi az a Selyemút, és mit kerestek rajta a magyarok? Ki volt Stein Aurél? Hogy vetődött a legnagyobb magyar fia Kínába? Mit rejtettek a dunhuangi barlangok? Hogy jön létre egy kínai-magyar kiállítás? Az Orient Expressz vendége Kelecsényi Ágnes, az MTA Könyvár Keleti Gyűjteményének vezetője, a Magyarok a Selyemúton kiállítás kurátora. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. december 4-én.

A Fülöp-szigetekről a magyar közvélemény nagyon keveset tud. A 7641 szigetből álló, százmilliós lakosságú ország csak az utóbbi években szerepel rendszeresen a hírekben sajátos stílusú elnöke, Rodrigo Duterte viselt dolgai miatt, de hogy pontosan milyen folyamatok zajlanak a filippínó területeken, arról alig van hiteles információn. Pedig az ázsiai–csendes-óceáni térség egyik fontos államáról van szó, amely jelenleg a régióban zajló kínai-amerikai vetélkedésnek is fontos terepe. Miért vetélkednek évszázadok óta nagyhatalmak a Fülöp-szigetek feletti befolyásért? Hogyan alakult az ország sorsa a függetlenség elnyerése óta? Mennyire demokratikus a filippínó rendszer? Mit kell tudni Rodrigo Dutertéről? Mi értelme a hírhedt drogellenes háborúnak? Hogyan egyensúlyoz Duterte Kína és az USA között? Létrejöhet-e újra egy Marcoséhoz hasonló diktatúra? Az Orient Expressz vendége Klemensits Péter történész, Délkelet-Ázsia-szakértő, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. november 27-én.

India a szélsőségek hazája, ahol minden és mindennek az ellenkezője egyszerre jellemző. Csak hogy néhány példát említsünk – India a világ egyik legnépesebb országa – 1.3 milliárd fő hazája -, ahol egymás mellett van jelen a rendkívüli szegénység és a hihetetlen gazdagság és ahol bár az alkotmány eltörölte a kasztrendszert, az mégis tovább él és alapvetően meghatározza a társadalmi berendezkedést. India magát szekuláris államként definiálja, ám 2014 óta a szélsőséges, a társadalom és állam hinduizációját célként kitűző Bharatiya Janata Párt alkot kormányt Narendra Modi vezetésével. Hogyan értékelhetjük ezeket az ellentéteket és hogyan értelmezhető egy ennyire más hagyományokon és társadalmi struktúrán alapuló kultúrkör európai fogalmak segítségével? Milyen párhuzamokat vonhatunk az európai és az indiai társadalmi fejlődés között? Mit tudnak Indiában Magyarországról és egyáltalán, milyen India egy magyar kutató és diplomata szemével? Az Orient Expressz vendége Balogh András egyetemi professzor, nagykövet, India-szakértő. A riporterek Günsberger Dóra és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018- november 20-án.

Hány millió kínai internetezik? Mire használják a világhálót? Hogyan vásárolhatunk egy telefonnal? Mivel megyünk többre: készpénzzel vagy QR-kóddal? Érdemes-e letölteni a WeChat applikációt? Kik uralják a kínai e-gazdaságot, és miért? Miben jobb vetélytársainál az Alibaba? Mi az a mesterséges intelligencia, és miért jók benne a kínaiak? Az Orient Expressz vendége Bánhidi Ferenc közgazdász, távközlési szakértő. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018- november 13-án.

Mit csinált másként Japán a 19. században, mint a többi ázsiai ország? Milyen hagyományos alapokra épülhetett a japán modernizáció? Elzárkózott-e Japán a Meidzsi-restauráció előtt? Mi történt a modernizáció során a kisebbségekkel? Milyen szerepet játszott az állam? Miért és hogyan gyarmatosított Japán? Miért hagytak jobb emlékeket a tajvaniakban, mint a koreaiakban? Mi az a szelektív adaptáció? Miért nem akart Japán ázsiai lenni? Az Orient Expressz vendége Ferbner Katalin közgazdász, gazdaságtörténész, Japán-kutató. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. november 6-án.

Miért megy valaki jog helyett kínai szakra? Hogy kerül ki az ember Kínába? Miként lehet megúszni kultúrsokk nélkül? És telefon nélkül? Hogy tanítják a kínaiak a kínai-tanítást? Hogy lehet az ember gyakorlaton otthon? Lehet-e Kínában kínaiakkal beszélni? Örülnek-e a kínaiak a külföldieknek? S tudnak-e valamit Magyarországról? Az Orient Expressz vendége Glasz Katalin kínai fordító, tolmács, nyelvtanár, kínai mint idegen nyelv tanítása mesterszakos hallgató. A riporterek Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. október 30-án.

Hogyan látja Iránt egy magyar kutató és idegenvezető? Mi az iráni identitás három pillére? Hogyan viszonyul egymáshoz a vallási vezetés, a politikai elit és a Forradalmi Gárda? Mi köze Iránnak a Szilícium-völgyhöz? Mit jelent Iránban a modernitás, és lehet-e az Iráni Iszlám Köztársaságban óvszert kapni? Az Orient Expressz vendége Sárközy Miklós történész, iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézetének egyetemi docense, akinek második hazája Irán: az elmúlt két évtizedben negyvennégy alkalommal járt az országban idegenvezetőként és kutatóként. A riporterek Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. október 13-án.

Hogy kerül valaki Xinjiangba? Kik azok a sibék, és esznek-e kutyahúst? Milyen ma a biztonsági helyzet az ujgurok földjén? Mit tudunk a magyar-sibe rokonságról? Miért pont az Ötödik falu? Mit mond egy szőke kulturális antropológus a kikérdezőtiszteknek? Miért épül ősi város ott, ahol sose volt semmi? Milyen érzés sibe diákokat tanítani kínaiul? Az Orient Expressz vendége Sárközi Ildikó Gyöngyvér kulturális antropológus, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, aki összesen több mint három évet élt egy kis kínai kisebbség, a sibék között. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. október 16-án.

Hogyan lesz egy magyar fiatalemberből 6. danos aikido mester? Mi is az az aikido és hogyan jelent meg Magyarországon? Hol van a hagyományos és modern sportok helye a mai japán társadalomban? Mit szólnak a japánok, ha egy nem japán ember japán sportot űz? S milyen lesz a tokiói olimpia? Az Orient Expressz vendége Szabó Balázs japanológus, az ELTE BTK Japán Tanszékének oktatója, aki tudományos tevékenysége mellett az egyik legtekintélyesebb magyar aikidósként is ismert. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. október 9-én.

Hogyan nézett ki az 1950-es évek földszintes Pekingje? Milyen volt az egyetemi menza Mao hatalomra kerülése idején? Mit lehetett kezdeni Magyarországon a kínai tudással a nagy ugrás alatt? Miről szólt a kulturális forradalom? Hogyan szerzett információt egy magyar diplomata az 1970-es években? Mit hoztak Kínának a '80-as évek? Milyen visszatérni 60 év után az alma materbe? Kínaiak-e még a kínaiak? Az Orient Expressz vendége az idén kilencvenéves Józsa Sándor Kína-kutató, az ELTE nyugalmazott docense, aki az 1950-es évek elején a magyar diákok első csoportjával került a frissen megalakult Kínai Népköztársaságba, s egész életében a magyar-kínai kapcsolatok területén dolgozott. Egyetemi éveivel együtt élete során összesen 12 évet élt Pekingben, nagyon különböző történelmi korszakokban, s diákok nemzedékeit ismertette meg Kínával. A kétrészes beszélgetés második része. A riporter Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. október 2-án.

Hogyan nézett ki az 1950-es évek földszintes Pekingje? Milyen volt az egyetemi menza Mao hatalomra kerülése idején? Mit lehetett kezdeni Magyarországon a kínai tudással a nagy ugrás alatt? Miről szólt a kulturális forradalom? Hogyan szerzett információt egy magyar diplomata az 1970-es években? Mit hoztak Kínának a '80-as évek? Milyen visszatérni 60 év után az alma materbe? Kínaiak-e még a kínaiak? Az Orient Expressz vendége az idén kilencvenéves Józsa Sándor Kína-kutató, az ELTE nyugalmazott docense, aki az 1950-es évek elején a magyar diákok első csoportjával került a frissen megalakult Kínai Népköztársaságba, s egész életében a magyar-kínai kapcsolatok területén dolgozott. Egyetemi éveivel együtt élete során összesen 12 évet élt Pekingben, nagyon különböző történelmi korszakokban, s diákok nemzedékeit ismertette meg Kínával. A kétrészes beszélgetés első része. A riporter Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. szeptember 25-én.

Feldolgozta-e már Kambodzsa, hogy a 20. század egyik legvéresebb diktatúrájának adott otthont? Maradt-e valami a múltból? Kik és hogyan írják a kambodzsai történelmet? Mire épül a khmer nemzeti identitás? S mit keres egy magyarkutató Kambodzsában? Az Orient Expressz vendége Száva Borbála művészettörténész, Délkelet-Ázsia-kutató. A riporterek Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. szeptember 18-án.

Miért költözik valaki egyszer csak Japánba? Be tud-e illeszkedni egy külföldi? Milyen a japán oktatási rendszer? Hogyan működik a társadalom? Válságban van-e a felkelő nap országa? Az Orient Expressz második adásának vendége Ferber Katalin közgazdász, gazdaságtörténész. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra Elhangzott: 2018.09.11.

Miből lesz a diplomata? Mi történt Kínában az elmúlt negyven évben? Mit jelent a „kínai színezetű szocializmus” új korszaka? Lesz-e Kína 2050-re „gazdag, demokratikus, civilizált, harmonikus, gyönyörű modern szocialista nagyhatalom”, ahogy Xi Jinping államelnök-pártfőtitkár ígérte a legutóbbi pártkongresszuson? S milyen hatással lesznek a kínai fejlemények a külvilágra? Az Orient Expressz első adásának vendége Kusai Sándor Kína-kutató, közgazdász, nemzetközi kapcsolatok szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszakának oktatója. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott: 2018.09.04.